Csiky Gergely "Jóslat" című drámájával felkeltette egyházi felettesei figyelmét, akik hevesen reagáltak a műre. A dráma provokatív témái és elgondolkodtató üzenetei miatt a szerző nemcsak elismerést, hanem éles kritikát is kapott. Az egyházi vezetők aggál

Csiky Gergely "Jóslat" című drámája komoly feszültségeket okozott az egyházi vezetők körében, akik nem nézték jó szemmel a mű tartalmát és üzenetét. A darab merész témái és kritikus megközelítései miatt az író a vallási hatalom dühének kereszttüzébe került.

2024. december 8-án, 20:20-kor a múlt titkai elevenednek meg.

Pankota, az Arad mellett elhelyezkedő kis település, látta meg a napvilágot Csiky Gergely, akinek édesapja a 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő orvosi alakja volt. Fiatalon, még gyermekként, papnak készült, és már ekkor megmutatkozott sokoldalúsága: nyolc idegen nyelvet sajátított el, és gazdag világirodalmi tudásra tett szert. Első költeményét mindössze nyolcéves korában, édesanyjának írta. Tanulmányait Aradon kezdte a gimnáziumban, majd a katolikus teológiát a temesvári és pesti szemináriumban folytatta.

Már diákkorában verseket, elbeszéléseket és drámákat írt, Marosi Gyula néven francia és angol elbeszélések fordításait küldte el pesti lapoknak. Felszentelése után 1865-től a bécsi Augustineumban képezte tovább magát, 1868-ban teológiából doktorált.

Néhány hónapon át Tornyán szolgált káplánként, ezt követően pedig Temesváron vállalt gimnáziumi tanári feladatokat. 1870 és 1878 között a temesvári papnöveldében egyházjogot és egyháztörténetet oktatott, emellett aktívan részt vett a Csanád című egyházmegyei lap munkájában is.

Az országos hírnevet 1875-ben szerezte meg az a verses dráma, amely a mitológia világában bontakozik ki: a Jóslat. Ezzel a művével, amely nem csupán szórakoztat, hanem éles kritikát fogalmaz meg a papi nőtlenséggel szemben, sikeresen pályázott az MTA drámapályázatára, és elnyerte a rangos Teleki-díjat. Az író e bátor lépésével azonban magára vonja egyházi felettesei haragját, hiszen a dráma alig leplezett támadása nem maradhatott következmények nélkül.

Csikyt mélyen foglalkoztatta a szabadságharc kérdése, azonban a forradalmi küzdelem újbóli megkezdésének eszméjével számot vetett Janus című drámájában, amelyért szintén Teleki-díjat kapott.

1878-ban püspöki engedéllyel Budapestre költözött, ahol életét teljes mértékben az irodalomnak szentelte. Ekkoriban sorra láttak napvilágot drámái, mint például Az ellenállhatatlan és A bizalmatlan. E mellett Szophoklész tragédiáit és Plautus vígjátékait is lefordította, gazdagítva ezzel a magyar színjátszást és irodalmi életet.

A hazai sikerek nem elégítették ki, 1879-ben Párizsba utazott tanulni, s fél évig esténként csak a színházakat látogatta. Az itt tapasztaltak megváltoztatták drámaírói technikáját, s nekifogott A proletárok című drámájának (1945 után Ingyenélők címmel játszották).

Ebben már nyoma sem volt az újromantikának: a nemzet testén élősködő nemesi világ visszásságait mozgalmas cselekményben, vígjátéki hatásokkal mutatta be. A Nemzeti Színházban bemutatott darab kirobbanó sikert aratott. Hazatérése után már egészen "világi" életet élt, amit az egyház nem nézett jó szemmel, s ezt a csanádi püspök hivatalos levélben adta tudtára.

Csiky Gergely nem az írásművészetnek, hanem az egyházi hagyományoknak fordított hátat, és áttért az evangélikus vallásra. 1881-ben megházasodott, ami új fejezetet nyitott életében. Az irodalmi közéletben egyre nagyobb elismerésnek örvendett: tagjává választották a Kisfaludy Társaságnak, levelezőként csatlakozott az Akadémiához, továbbá vállalta a Nemzeti Színház dramaturgiai vezetését is, emellett a színiiskolában is oktatott.

Sorra születtek darabjai: a Cifra nyomorúság a tisztviselők eladósodásának, elnyomorodásának krónikája, kíméletlenül ábrázolta a polgári fejlődéssel lépést tartani nem képes nemesi osztályt, míg a Buborékok a dzsentrik anyagi és erkölcsi összeomlását rajzolja meg.

A társadalmi drámák mellett a szerző történelmi témájú műveket is alkotott, mint például a Spartacus és a Petneházy. Különleges drámai kísérletezésének csúcspontja a Vasember (1886), amelyben görög mintákra építve próbált meg egy polgári tragédiát létrehozni. Napjainkban is nagy népszerűségnek örvend a neves színésznő, Prielle Kornélia számára készült A nagymama című vígjátéka, amely számos nyelvre lefordítva is elérhető.

A Kaposvári Csiky Gergely Színház egy igazi kulturális gyöngyszem, amely a színházi élmények széles palettáját kínálja a látogatóknak. A színház nem csupán előadásokat tart, hanem közösségi élményt is nyújt, amely összeköti a helyi művészeket és a közönséget. Az épület elegáns vonalai és barátságos légköre mindenki számára vonzó, aki szeretne elmerülni a színház varázslatos világában. Itt a klasszikus művektől a kortárs darabokig számos produkció várja a nézőket, akik garantáltan felejthetetlen élményekkel gazdagodnak. A Csiky Gergely Színház nem csupán egy intézmény, hanem a város kulturális életének szívében dobogó lélek.

A rendkívül termékeny író a színműveken kívül regényeket (Arnold, Az Atlasz család) és értekezéseket írt, magyarra fordított több tucatnyi francia és angol darabot, valamint Taine ötkötetes angol irodalomtörténetét. A fiatal kora óta szívbeteg Csiky nem sokat törődött betegségével, rengeteget dolgozott, és szenvedélyes dohányos is volt. Alig negyvenkilenc évesen, 1891. november 19-én halt meg. Nevét ma két színház, a kaposvári és a temesvári viseli.