Új otthonra vágyó Budapesten? Jelenleg már másfél millió forintot is elérhet a négyzetméter ára!

Egyre gyorsabb dinamikával drágulnak a lakások Budapesten és az ország többi részén - derül ki a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentéséből. A harmadik negyedévben országosan 12,8 százalékkal, míg Budapesten 14,7 százalékkal került többe egy lakás, mint 2023 harmadik negyedévében. A második negyedévben még "csak" 9,3 százalék volt a drágulás mértéke.

A kereslet szembetűnően növekszik, amit a makrogazdasági alapok is alátámasztanak. A lakáspiac számára kiemelkedő negyedévet hozott az év, hiszen az országos tranzakciószámok 16, míg Budapesten 31 százalékos emelkedést mutatnak a tavalyi év azonos időszakához képest.

A lakásárak emelkedése a bérleti díjak esetében csak részben érezteti hatását. A harmadik negyedév adatai alapján a bérlőknek 10 százalékkal magasabb díjat kell fizetniük, mint egy évvel ezelőtt. Az MNB álláspontja szerint ezt a jelenséget a kiadó lakások számának növekedése indokolja. Érdekes megjegyezni, hogy mivel az ingatlanárak gyorsabban emelkedtek, mint a bérleti díjak, ez azt jelenti, hogy a befektetések megtérülése hosszabb időt vehet igénybe, hiszen a bérbeadási hozam alacsonyabb szinten stagnál. Továbbá, az albérletpiacon a kínálat növekedése várható, hiszen az Airbnb-tiltás hatásai már most is érzékelhetők.

Jelenleg Budapest lakásainak 14,6%-át bérlők lakják, míg az Airbnb-n hirdetett ingatlanok, amelyek rövid távú bérbeadásra szolgálnak, mindössze a fővárosi lakásállomány 1,6%-át teszik ki.

Bár a fent említett tényezők ellenére egyre valószínűbb, hogy jövőre növekedni fog a befektetési célú ingatlanvásárlás iránti érdeklődés. A jegybank szakértői úgy vélik, hogy 2025-ben jelentős összegű tőke áramlik majd a lakossági megtakarításokból a lakáspiacon. Ennek hátterében két fő indok áll:

Az ingatlanpiac fellendülése a bankok számára is kedvező lehetőségeket teremtett. Az év első kilenc hónapjában a lakáscélú hitelszerződések száma 148 százalékkal emelkedett a tavalyi évhez képest. Az átlagos hitelösszeg is jelentős növekedésen ment keresztül, 13 millió forintról 18,5 millió forintra emelkedett. Ezen felül 7400 csok-kedvezménnyel ellátott szerződést kötöttek, összesen 192 milliárd forint értékben. Ez azt jelenti, hogy a lakáshitelezésből származó források 22 százaléka már a csok-szerződésekhez köthető, ami volumen szempontjából is figyelemre méltó arányt képvisel.

Az MNB prognózisa szerint jövőre 6,5 százalék lehet egy nem támogatott lakáshitel átlagos kamata. Az 5 százalékos THM (azaz a kamatplafon) csak egy nagyon szűk réteg számára lesz elérhető, az MNB számításai szerint a hiteligénylők mindössze 1,5 százaléka felel meg a kritériumoknak, a kiszemelt lakásoknak pedig (Budapesten) csupán a 3-4 százaléka.

A január-szeptember időszak statisztikái szerint az átadott új lakások száma 20 százalékkal csökkent a 2023-as évhez képest, ami a fejlesztési aktivitás és a magánépítkezések jelentős visszaesését tükrözi. Az eddigi trendek alapján 2024-re várhatóan csupán 16 200 új lakás kerülhet a piacra, ami 13 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi évben tapasztalt szám.

Az újonnan megépült ingatlanok ára sajnos nem éppen kedvező: Budapesten a harmadik negyedévben a négyzetméterár 1,53 millió forintra rúgott, ami 5 százalékos emelkedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest.