Újra feszültség tapasztalható a Belügyminisztérium és a Magyar Orvosi Kamara között.
A Belügyminisztérium (BM) vasárnapi közleménye szerint a Magyar Orvosi Kamara (MOK) újra olyan súlyos és valótlan vádakat fogalmazott meg az egészségügy működésével kapcsolatban, amelyek aláássák a közbizalmat a rendszer iránt. A BM megjegyezte, hogy ezeket az állításokat kritikátlanul átveszik a Demokratikus Koalíció, a Tisza Párt politikai szereplői, valamint a "független és objektív" médiát képviselő újságírók.
A közlemény világosan kifejezi, hogy a Magyar Orvosi Kamara milyen politikai szereplőkkel tervezi a jövőbeli együttműködést, ezzel egyértelművé téve álláspontját.
A Belügyminisztérium határozottan cáfolta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) azon kijelentését, miszerint az orvosok a kórházi adósságok következtében nem tudják megfelelően ellátni a betegeket. Ezzel szemben a valós helyzet az, hogy jelenleg Magyarországon minden beteg a szükséges és megfelelő ellátásban részesül, és senki sem marad orvosi segítség nélkül – emelték ki.
A minisztérium határozottan figyelmeztette a kamara vezetését és az említett pártok politikai képviselőit, hogy azonnal hagyjanak fel a közvélemény félrevezetésével, továbbá az orvosi és egészségügyi szakemberek megbélyegzésével. Ezek a szakemberek naponta fáradhatatlanul dolgoznak a betegek ellátásán és gyógyításán, és érdemtelenül szenvednek a hamis információk következményeitől.
A MOK állításával ellentétben a műtétek elvégzésének nincsenek finanszírozási akadályai. A várólista-csökkentési program keretében évről évre rendelkezésre álló többletforrások kihasználatlansága éppen ezt támasztja alá - hangzott el a nyilatkozatban.
A kormány közleménye alapján soha nem tapasztalt mértékű forrásbevonásra került sor az egészségügy területén: az idei évben összesen 3717 milliárd forintot fordítanak egészségügyi célokra. Ez a szám 2519 milliárd forinttal haladja meg azt az összeget, amit a baloldali kormány utolsó költségvetési tervezete tartalmazott.
A Belügyminisztérium elvárja az egészségügyi intézmények vezetőitől, hogy tartsák be a költségvetési szabályokat. Emellett évente sor kerül a kórházi adósságok rendezésére is. Tavaly a kormány három alkalommal összesen közel 144 milliárd forinttal segítette elő az adósságrendezést - tájékoztatták a nyilvánosságot.
Azt írták: a finanszírozási példák bemutatásakor a MOK - jobb esetben tudatlanságból, rosszabb esetben szándékosan - szintén félrevezeti a lakosságot, amikor az ellátások valós finanszírozási értékénél nem veszi figyelembe az egészségügyi szolgáltatók részére bérkiegészítésként biztosított finanszírozást, ami már a személyi jellegű finanszírozások több mint felét teszik ki.
Emellett a MOK figyelmen kívül hagyja az egészségügyi intézmények üzemeltetési költségeinek finanszírozását is, amely a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság költségvetésén belül van biztosítva - hívták fel a figyelmet.
Emellett a kórházak dologi kiadásainak rendezése érdekében a szaktárca megkezdte a ráfordítási adatgyűjtést annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátások reálértéken kerüljenek finanszírozásra. Az idei évi költségvetésben biztosított 150 milliárd forint többletfinanszírozás is többek között ezt a célt szolgálja - tették hozzá.
A MOK állításával szemben, miszerint az ágazat vezetése nem beszél nyíltan az egészségügy kihívásairól, fontos hangsúlyozni, hogy a valóság egészen más képet fest. Az egészségügyi ágazat vezetése rendszeresen részt vesz szakmai fórumokon és egyeztetéseken, ahol világosan és őszintén tájékoztatja a közvéleményt az egészségügy aktuális helyzetéről. Folyamatos céljuk, hogy feltárják a problémákat és dolgozzanak azok megoldásán, így elkötelezettek a transzparens kommunikáció mellett.
Ismertették: annak érdekében, hogy ma Magyarországon minden beteg a lehető legmagasabb színvonalú ellátásban részesüljön, a BM az elmúlt években egy komplex és több lépcsős vezető-kiválasztási rendszert vezetett be az egészségügy területén, amelynek célja, hogy a kórházak élére olyan vezetők kerüljenek, akik megfelelő menedzser képességgel tudják vezetni a rájuk bízott intézményt. Legutóbb éppen a napokban öt főigazgató kinevezéséről döntött Pintér Sándor belügyminiszter az új vezető-kiválasztási rendszer alapján - mutattak rá.
Emlékeztettek: a szakmai partneri kapcsolat jegyében a tárca többször kérte a MOK-ot, hogy amennyiben bármilyen visszaélésről, visszásságról tudomást szerez, azt a konkrétum megjelölésével haladéktalanul jelezze a minisztériumnak, annak érdekében, hogy a szükséges lépések megtörténhessenek.
Ezzel szemben a Magyar Orvosi Kamara továbbra is általános megfogalmazásokra szorítkozik, konkrétumok nélkül, ami így csupán alaptalan, politikai motívumokkal átszőtt hangulatkeltésnek minősíthető - olvasható a nyilatkozatban. A Belügyminisztérium ezért határozottan arra kéri a kamarát, hogy hagyjon fel a lakosság biztonságos betegellátásába vetett bizalom szándékos megingatásával, és térjen vissza a szakmai keretek között zajló kamarai működéshez - áll a közleményben.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) az egészségügyről megfogalmazott észrevételei és javaslatai kialakítása és közzététele során a kamarai törvényben, a jogszabályokban előírt feladatait látja el - reagált a szakmai szervezet a Belügyminisztérium (BM) korábbi közleményére.
A MOK hangsúlyozta, hogy állásfoglalásaikat mindig pártpolitikai befolyástól mentesen, az ismert hazai és nemzetközi statisztikai adatokra, valamint tagjaik és betegeik tapasztalataira alapozva, "a mindennapi életből merítve" formálják meg.
