Ipari hatások sújtották a norvég lazacállományt, ami felveti a kérdést: várhatóak-e szigorúbb intézkedések a jövőben?
A nyílt vízi haltenyésztés káros a vadon élő lazacállományra. Ezt régóta hangoztatják az aktivisták és a szakértők. Hangjukat pedig felerősíti egy napokban történt eset: 27 ezer tenyésztett lazac szabadult ki norvég vizeken. Andreas Bjelland Eriksen norvég környezetvédelmi miniszter a közelmúltban arról beszélt, a betiltást nem támogatja, szigorítást azonban igen.
Kizárt, hogy Norvégia betiltsa a nyílt vízi haltenyésztést - jelentette ki a The Guardian szerint Andreas Bjelland Eriksen norvég klímaügyi és környezetvédelmi miniszter. Ezt a lépést annak ellenére sem látja reális célkitűzésnek, hogy beismerte, az atlantilazac-állomány sérülékennyé vált.
Norvégia a lazactermelés globális éllovasa, hiszen 2021-ben 1,2 millió tonna halat termeltek, míg 2023-ra ez a mennyiség már 1,479 millió tonnára emelkedett. A lazackivitel értéke is figyelemre méltó, 2023-ban rekordot állított fel, elérve a 122,4 milliárd norvég koronát, ami a jelenlegi árfolyamon körülbelül 4,2 ezermilliárd forintot jelent. Ez a szám 2022-höz képest 16 százalékos növekedést tükröz, ami jól mutatja a norvég lazac iránti kereslet folyamatos növekedését.
A vadon élő atlanti lazacok populációja drámai módon csökkent az 1980-as években becsült több mint egymillióról 500 ezerre. Ez a jelentős állománycsökkenés főként a klímaválság következményeként értelmezhető. Emellett nem elhanyagolható tényezőként szerepet játszott az ország lazacipara is, amely szintén hozzájárult a problémához.
A nyílt vízi haltenyésztés egy olyan haltenyésztési módszer, amely során a halakat nyílt vízbe merített ketrecekben vagy hálós karámokban tartják. A metódus kritikusai szerint azonban ez több szempontból is ártalmas a vadvízi élővilágra nézve.
A tenger mélyén elhelyezkedő karámokból gyakran szöknek meg a tenyésztett lazacok, ami komoly aggodalomra ad okot. Szakértők figyelmeztetnek, hogy ezek a szökések a vadlazacokkal való kereszteződéshez vezethetnek, ami káros hatással lehet a vadon élő lazacpopulációk genetikai állományára. Emellett a tenyésztett halak élőhelye a tenger, ahol különféle paraziták jelenhetnek meg a karámokban, szintén fenyegetést jelenthet a természetes élőhelyeken élő lazacok számára. Érdekes módon, a szökött lazacok befogói jutalomban részesülhetnek, ami ösztönözheti a beavatkozásokat és a védelmi intézkedéseket.
Nemrégiben egy figyelemre méltó lazacszökés történt, amely felkeltette a környezeti aktivisták figyelmét. Február elején derült fény arra, hogy a norvég Mowi, a tenger gyümölcseinek egyik legnagyobb termelője, egy sérült nyílt vízi karámjából 27 ezer lazac szabadult el. Ez a szám a cég teljes tenyésztett állományának több mint 25%-át jelenti, ami jelentős veszteséget jelenthet a vállalat számára. Azonban a gazdasági következményeknél is aggasztóbb, hogy a szökött halak súlyosan veszélyeztethetik a vadon élő lazacpopulációt, így a környezetvédők figyelmeztetései szerint komoly ökológiai katasztrófát okozhatnak.
A Mowi számára a gazdasági károk mértéke még nem egyértelmű. A vállalat minden lehetséges lépést megtesz annak érdekében, hogy visszaszerezze az eltűnt lazacait. A világ vezető lazactermelője 500 koronás (több mint 17 ezer forint) jutalmat kínál mindazoknak, akik sikeresen kifogják és visszajuttatják a Mowi tenyészetéből származó lazacokat.
"Általában a haltenyésztők csak a létesítmény körüli 500 méteres zónán belül végezhetnek visszafogási műveleteket szökés esetén. Az incidens potenciális nagyságrendje miatt azonban a Mowi azt az utasítást kapta, hogy a visszafogási erőfeszítéseit terjessze ki ezen a zónán túlra is" - mondta Vegard Oen Hatten, a Norvég Halászati Igazgatóság (Fiskeridirektoratet) szóvivője. Ez az igazgatóság a norvég kormány tanácsadó és végrehajtó szerve a halászat és az akvakultúra területén.
A nyílt vízi haltenyésztés tiltása járhatatlan út lenne?
Bár a nyilvánvaló kihívások továbbra is fennállnak, Eriksen szerint „nem az emberi tevékenység leállítása vagy teljes megszüntetése” a klímaügyi és környezetvédelmi miniszter feladata. A Missing Salmon Alliance által szervezett londoni konferencián, amely az atlanti lazacok védelmére összpontosított, a miniszter hangsúlyozta, hogy a természet egyre nehezebben képes kompenzálni az emberi hatásokat, és ezt fontos észben tartani. Ugyanakkor a megoldást nem a nyílt vízi haltenyésztés betiltásában látja.
A legfőbb kihívás nem a termelés folyamatával kapcsolatos, hanem inkább a szennyezés mértékével és annak környezeti következményeivel. Ezen a területen van szükség a figyelmünkre. Olyan szabályozási keretrendszert kell létrehoznunk, amely ösztönzi a termelést, ugyanakkor biztosítja, hogy a szennyezés szintjei ne veszélyeztessék az atlanti lazacok természetes élőhelyeit és populációit.
„Tedd különlegessé a megfogalmazásodat!” – szólalt meg Eriksen.
"Vannak olyan szennyezési szintek, amelyeket a környezet még képes kezelni, és amelyek a vadon élő atlantilazac-állomány számára is tolerálhatóak. Tehát ezt a szintet kellene megtalálni és belőni a továbbiakban. Egyes területeken ez a határérték akár nulla is lehet" - magyarázta.
Björk is felszólalt már az ipari lazactenyésztés ellen
A nyílt vízi haltenyésztés betiltásának ötlete nem légből kapott terv, több kampány is célozza ezt. A világszerte híres izlandi énekesnő, Björk 2023-as kislemezének bevételeit is az ezért harcoló AEGIS nonprofit szervezetnek ajánlotta fel.
Björk hangsúlyozta, hogy "az ipari lazactenyésztés a nyílt tengeren rendkívül káros a környezetünkre. A tenyésztett lazacok hihetetlen szenvedésen keresztül élik meg életüket, miközben súlyos következményeket okoznak bolygónk ökoszisztémájában. Ez az élelmiszertermelési módszer rendkívül embertelen." A híres énekesnő korábban a bálnavadászat tilalmáért is harcolt, ezzel is hangsúlyozva az állatok védelmének fontosságát.
