Húsleves és egyéb házi praktikák: valóban segíthetnek a megfázás leküzdésében?

Kevés olyan betegség létezik, amely annyira elterjedt lenne, mint a megfázás, és bizony a gazdálkodók sem mentesülnek tőle időnként. Habár körülbelül 200 különböző vírus felelős a megfázás kialakulásáért, úgy tűnik, hogy szinte ennyi házi gyógymód is kering a köztudatban a kezelésükre. De vajon tényleg hatékonyak ezek a módszerek?

A házi gyógymódok alapvető célja az immunrendszerünk megerősítése. Amikor egy vírus megpróbál bejutni a testünkbe, két védelmi vonal várja: az első a veleszületett immunrendszer, amely azonnal aktiválódik, hogy elűzze a betolakodókat, míg a második, az adaptív immunválasz, a már ismert kórokozók ellen lép működésbe, célzottan támadva azokat, akikkel a szervezetünk korábban már találkozott.

Ez a folyamat új memóriasejtek képződését eredményezi, amikor a szervezet új kórokozókkal találkozik, lehetővé téve ezzel, hogy a szervezet hatékonyan védekezzen a visszatérő támadók ellen. Ezért van az, hogy a bárányhimlőt általában csak egyszer tapasztaljuk meg, míg a nátha - amely folyamatosan mutálódik, megnehezítve ezzel az immunrendszer memóriájának munkáját - akár évente többször is visszatérhet.

Köztudott, hogy mind az életmódbeli szokások, mind a táplálkozás befolyásolja immunrendszerünk erejét. Mely házi szereket érdemes akkor kipróbálni a megfázás vagy a vírusok leküzdésére?

A rossz hír az, hogy az immunrendszerünk csak akkor kezd gyengülni az egészséges egyének esetében, ha vitamin- vagy ásványi anyag hiányosságokkal küzdünk. Ezért az étrendünk fokozása különféle megfázásellenes élelmiszerekkel nem igazán hozza meg a várt eredményeket, ha amúgy kiegyensúlyozottan táplálkozunk.

Csak akkor nyújthatunk támogatást a szervezetünknek egy létfontosságú tápanyag, mint például vitamin, cink vagy vas hiányában, ha pótoljuk azt. Azonban, ha kiegyensúlyozottan táplálkozunk, ez nem feltétlenül erősíti meg az immunrendszert. A húsleves hatásairól nem állnak rendelkezésre konkrét kutatási eredmények, de a megfázás kezelésére irányuló tanulmányok azt mutatták, hogy a táplálékkiegészítők – szemben az élelmiszerekkel – hatékonyabbak lehetnek a gyógyulás elősegítésében.

Egy 2016 és 2017 telén végzett kutatás eredményei alapján megállapították, hogy a különböző vitaminok és ásványi anyagok, mint például az A-, D-, C-, E-, B6- és B12-vitamin, folsav, cink, szelén, réz és vas kombinációját tartalmazó multivitaminok szedése hozzájárulhat a megfázás tüneteinek – például az orrfolyásnak és a köhögésnek – a gyakoriságának és időtartamának csökkentéséhez.

Egy különösen elterjedt házi gyógymód, ami sokak figyelmét felkeltette, a fokhagyma. Egy kutatás során 146 egészséges felnőtt részvételével végeztek el egy kísérletet, amely télen zajlott, és 12 héten át tartott. A résztvevőket két csoportra osztották: az egyik csoport placebót, míg a másik csoport fokhagymakészítményt kapott. Az eredmények megdöbbentőek voltak: a placebocsoportban összesen 65 megfázást regisztráltak, ami 366 napnyi betegséget jelentett, míg a fokhagymát fogyasztó csoport csupán 24 alkalommal tapasztalta a megfázás tüneteit, összesen mindössze 111 napnyi megbetegedéssel.

Egy másik népszerű táplálékkiegészítő, amelyet sokan választanak, amikor a megfázás jeleit észlelik, nem más, mint a C-vitamin. Egy 2023-ban végzett kutatás alapján a C-vitamin-kiegészítők körülbelül 15%-kal csökkenthetik a megfázás enyhébb tüneteinek, mint például az orrfolyás, a köhögés és a torokfájás, a súlyosságát. Ez arra utal, hogy a C-vitamin hatással lehet a nátha komolyabb tüneteire is. Továbbá, egy másik tanulmány szerzői arra a megállapításra jutottak, hogy mivel a C-vitamin szedése alacsony kockázattal jár, érdemes lehet kipróbálni, hátha enyhíti a tüneteket.

A narancslé hatékonysága a megfázás megelőzésében és kezelésében kérdéses. Jelenleg nincs megbízható bizonyíték, amely alátámasztaná, hogy a narancslé képes csökkenteni a megfázás esélyeit, enyhíteni a tüneteket vagy lerövidíteni a betegség időtartamát. Ennek fő oka, hogy a narancslé nem tartalmaz elegendő C-vitamint ahhoz, hogy a napi étrend-kiegészítők által nyújtott jótékony hatást elérje. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma szerint egy átlagos kis üveg friss narancslé körülbelül 72 mg C-vitamint tartalmaz. Ez ugyan meghaladja az ajánlott napi minimumot, ami 40 mg, de még mindig elmarad attól a mennyiségtől, amit sok étrend-kiegészítő kínál.

A kutatók eddig nem fordítottak figyelmet arra a problémára, hogy a betegség alatt kezdett C-vitamin-pótlás előtt az embereknek lehetett-e hiányuk ebből a fontos tápanyagból. Ezért elképzelhető, hogy azok, akik pótolták a hiányt, valóban gyorsabb felépülést tapasztaltak, míg az egészséges egyének között ez a különbség nem feltétlenül mérhető.

Egy másik érdekes jelenség a placebohatás, amely sokunk számára ismerős lehet. Amikor például hiszünk abban, hogy a csirkeleves vagy a friss narancslé csodálatos gyógyító erővel bír, akkor valójában a placebohatás játszik közre. A kutatások azt mutatják, hogy a placebók különböző tünetek, például fájdalom és irritábilis bélszindróma esetén is hatékonyan enyhíthetik a panaszainkat, bár a mögöttes mechanizmusok még mindig sok kérdést hagynak nyitva.

Egy tanulmány szerint azok, akik hittek az echinacea gyógynövény állítólagos megfázás elleni hatásában, enyhébb és rövidebb ideig tartó megfázást tapasztaltak, amikor napi adagokat szedtek belőle, mint azok, akik nem hittek benne. Korábbi vizsgálatok echinaceával nem mutattak enyhülést a megfázás tüneteiben. Ez fordítva is működik, ha valamiről azt hisszük, hogy ártani fog, hiába bizonyított az ellenkezője, mégis érezhetjük a tüneteket magunkon.

A placebohatás eléréséhez szükség van arra, hogy higgyünk annak, akitől a placebót kapjuk, legyen az egészségügyi dolgozó vagy családtag. A placebohatást az is erősítheti, ahogyan az élelmiszereket forgalmazzák vagy népszerűsítik.

Az otthoni gyógymódok tehát, bár nagy részük valószínűleg placebo, valahogy mégis enyhítik a tüneteket. Egy másik hatás lehet az ilyen ételek által kiváltott kényelemérzés.

A téli megfázás elkerülésének esélye jelentősen változhat az egyén függvényében. Számos tényező, mint például a placebohatásba vetett hitünk, valamint genetikai örökségünk, kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban.

Egyes emberek génjei különösen fogékonnyá teszik őket bizonyos betegségekre. Sokkal fontosabb felismerni, hogy mindannyian genetikailag különbözünk egymástól - egyesek észre sem veszik, hogy elkapták az influenzát, míg mások nagyon súlyosan betegek. Ezt részben a génjeink határozzák meg, amelyeknek sokkal nagyobb a hatásuk.

Az egészséges immunrendszerrel rendelkező többségünk számára télen a placebo hatásában való hit válik a legfőbb fegyverré a bacik és vírusok ellen. Ilyenkor gyakran a nagyszülők és dédszülők receptjeihez nyúlunk, hiszen ezek a hagyományos gyógymódok generációkon át segítettek a megfázás legyőzésében. Az ősidők óta bevált módszerek és természetes összetevők újra életre kelnek, miközben a tudományos magyarázatok mellett a nosztalgia is megerősíti a hitünket ezek hatékonyságában.