A hibrid háború és az állami támogatású terrorizmus vádjai különösen súlyos állítások, amelyek Vlagyimir Putyinra irányulnak. Ezek a vádak nem csupán politikai diskurzus részei, hanem komoly nemzetközi következményekkel járhatnak. A globális közvélemény f

Az európai védelem közös uniós finanszírozásáról, Ukrajna további támogatásáról és az elmúlt hetekben az orosz légtérsértésekről beszélt az informális EU-csúcs előtt a legtöbb tagállam vezetője. Néhányan már arról beszéltek, hogy Oroszország hibrid háborút folytat Európával szemben, míg néhányan ennél finomabban csak konfrontációnak nevezték az orosz légtérsértéseket, kibertámadásokat és tengeri vezetékek elleni szabotázsakciókat.

Október 1-jén, szerdán Dánia fővárosában, Koppenhágában találkoznak az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői, hogy egy informális csúcson tárgyaljanak az európai biztonságról, valamint Ukrajnáról.

Az informális csúcs előtt számos vezető megállt a rendezvénynek otthont adó, a népszerű dán sorozat, a Borgen által is ismert Christiansborg Palota előtt, ahol a várakozó újságírók számára rövid nyilatkozatokat tettek.

A csúcsesemény délután kettőkor vette kezdetét, és a tervek szerint egészen öt óráig tartott volna. A rendezvény házigazdája Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke volt, aki a soros elnökséget képviselte. Az esemény végén António Costa, az Európai Tanács elnöke, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tartottak sajtótájékoztatót. Itt számoltak be arról, hogy a tagállamok miben tudtak közös nevezőre jutni, és mennyire távol állnak még a megoldásoktól a különböző vitás kérdésekben.

Az egyik ilyen kérdés, hogy felhasználják-e az Európában befagyasztott orosz vagyonokat Ukrajna segítésére - Ursula von der Leyen ugyanis nemrég állt elő egy 140 milliárd eurós tervvel, miszerint azt felhasználva nyújtanának hitelt Ukrajnának.

A csúcs előtt Mette Frederiksen dán miniszterelnök rövid nyilatkozatában arról beszélt, hogy a fő feladatuk az európai védelemről és elrettentésről beszélni, valamint arról, hogyan segítsék tovább Ukrajnát, és hogyan léphetnének fel az illegális migrációval szemben.

Frederiksen támogatja von der Leyen elképzelését, hiszen véleménye szerint az egy ígéretes kezdeményezés.

Eddig is támogattuk Ukrajnát a háború során, de Európának ennél is többet kellene tennie. Az Európai Bizottság ötlete szerintem egy egészen jó előrelépést jelent

- fogalmazott a dán kormányfő, aki hozzátette, hogy ugyan vannak jogi kérdések az immobilizált orosz vagyon felhasználását illetően, de magabiztos abban, hogy találnak megoldást, azt milyen jogalap szerint tudnák felhasználni.

Emiatt a dán miniszterelnök szerint fontos lenne, hogy a tagállamok nem kizárólag a saját önös érdekeiket nézik, és a saját szemszögükből tekintenek az eseményekre, hanem Európa egészét nézik - szerinte ugyanis Oroszország egész Európa biztonságát fenyegetik.

Bízom benne, hogy most már mindenki felfedezi, hogy egy hibrid konfliktus közepén vagyunk.

- mondta Frederiksen, aki az orosz drónok légtérsértéseit, a különböző szabotázsakciókat mind annak tekinti - szerinte abból jól kirajzolódik egy minta, Oroszország hogyan áll Európához.

Frederiksen ezért azt szeretné, hogy minden tagállam fegyverkezzen, növeljék a védelmi képességeiket és fejlesszenek, mivel szerinte a hibrid háború mindannyiunkat fenyeget különböző bűncselekményekkel.

Evika Silina, a kollégám, szintén osztja ezt a véleményt. Úgy látja, hogy az orosz atrocitások folytatódni fognak, mivel Oroszország már hosszú ideje megsérti hazája légterét. Ezen kívül emlékeztet arra, hogy szeptember elején Lengyelországban is hasonló incidensek történtek, és most pedig Dániában is hasonló helyzet rajzolódik ki.

Napjainkban elengedhetetlen, hogy fokozottan figyeljünk az együttműködésre, valamint arra, hogy mit tehetünk a NATO és az Európai Unió keretein belül. Az együttműködés nem csupán a közös célok elérését segíti elő, hanem hozzájárul a stabilitás és a biztonság megteremtéséhez is. Különösen fontos, hogy aktívan keressük azokat a lehetőségeket, amelyek révén erősíthetjük a partnerségeinket, és közösen reagálhatunk a globális kihívásokra.

- Ezzel kapcsolatban Silina kifejtette, hogy ő is támogatja Ursula von der Leyen javaslatát, mely szerint Ukrajna a befagyasztott orosz vagyont jóvátételi hitel formájában felhasználhatná. Ezt a forrást később vissza tudná fizetni, amennyiben Oroszország jóvátételt teljesít a honvédő háborúját vívó ország számára. Silina hangsúlyozta, hogy országa már hosszú ideje sürgeti ezt a lépést.

Jelenleg nem láttam jobb javaslatot ennél, Ukrajnának pedig sürgősen segítségre van szüksége

- Kifejtette, hogy véleménye szerint az orosz vagyont nem csupán Ukrajna számára hasznosíthatják, hanem Európa egészének is támogatást nyújthat. Hangsúlyozta, hogy a tagállamok megerősítése és az európai állampolgárok védelme is elengedhetetlen.

Arra a kérdésre, hogy a drónfalat nem minden tagállam támogatja - például a déli országokat nem érint közvetlenül az orosz drónok veszélye -, elmondta, hogy megérti ezt az álláspontot, de nem mindenkire vonatkozna az intézkedések, azokat régiónként kell meghatározni, és délen más veszélyforrások vannak. De mint mondta, Európának koordinációra van szüksége.

Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök azonban nem teljesen ért egyet az Európai Bizottság javaslatáról az orosz vagyonok kapcsn.

Frieden véleménye szerint a javaslat számos jogi dilemmát hoz magával, és hangsúlyozza, hogy nem csupán egy egyszerű lépés a másik ország tulajdonának eltulajdonítása.

A luxemburgi miniszterelnök hangsúlyozta, hogy minden javaslatot szívesen fogadnak, de először is fontosnak tartja, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy ezek a javaslatok a gyakorlatban is életképesek lennének.

Emmanuel Macron francia elnök véleménye is hasonló, miszerint az orosz vagyonok elkobzása elriaszthatja a külföldi befektetőket Európából. Ugyanakkor kiemeli, hogy Oroszország továbbra is komoly fenyegetést jelent a kontinens számára.

Jelenleg egy komoly konfrontációs helyzetben vagyunk Oroszországgal, amely az utóbbi években egyre inkább fokozta agresszív tevékenységeit az információs szférában. Ez különösen megnyilvánul a választási időszakokban, amikor a kibertámadások száma is drámaian megnő.

- Formáljunk meg valami különlegeset - javasolta a francia elnök, aki a finn és a dán miniszterelnökökhöz viszonyítva óvatosan kerülte a háborúra való utalást, inkább a konfrontáció kifejezést választotta.

Bárki, aki átlépi a légterünket, számolnia kell a következményekkel: ez a jogaink védelmét szolgálja - jelentette ki Macron, aki úgy véli, Oroszország próbára teszi Európa határozottságát.

A csúcsot megelőző rövid sajtónyilatkozatokban visszatérő elem volt a lengyelországi, az észt, valamint a legutóbbi dán incidensek, amikor orosz drónok sérthették meg az adott ország légtereit.

Petteri Orpo, a finn miniszterelnök véleménye szerint az európai biztonsági helyzet rendkívül súlyos kihívásokkal néz szembe. Oroszország folytatja agresszív politikáját Ukrajna irányába, nap mint nap újabb áldozatokat követelve. Sőt, most már Dániában is megjelentek orosz drónok, ami tovább fokozza a feszültséget a térségben.

Több szolidaritás, több egység és több kooperációra van szükség a védelem kapcsán, és azt kell még megbeszélnünk a csúcs során, hogyan támogassuk Ukrajnát a befagyasztott orosz vagyonokból

- fogalmazott Orpo, aki hozzátette, fontos az is, hogyan erősítik meg Európa biztonságát és hogyan építenek egy drónfalat.

Ahogy említette, az utóbbi időszakban Európában különféle hibrid támadásokkal szembesültünk. Ezek között szerepelnek az illegális migránsok, akik a határainkat próbálják átlépni, valamint a légterünkben megjelenő drónok és rakéták. Ezen kívül kibertámadások is sújtanak minket, és nem elhanyagolható a tengeri vezetékek ellen irányuló szabotázsakciók száma sem.

Kirsten Michal észt miniszterelnök is úgy gondolja, Oroszország teszteli Európát. Rövid sajtónyilatkozatában arról beszélt, hogy emiatt Európának fel kell fegyvereznie magát, és szerinte az orosz provokáció gyengíti Ukrajnát is. Emiatt Ukrajnának több fegyvert, segítséget és pénzt nyújtana, amihez felhasználná az orosz vagyonokat is.

Az orosz fenyegetéssel kapcsolatban Kaja Kallas, az Európai Unió biztonságpolitikai és külügyi főképviselője, határozottabb és világosabb megfogalmazást alkalmazott.

Az egykori észt miniszterelnök véleménye szerint az Európai Unió már jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy a tagállamok felkészülhessenek a saját védelmük megerősítésére. Emellett egy átfogó ütemterv is készül, amelynek célja, hogy a tagállamok közötti együttműködés még szorosabbá és hatékonyabbá váljon.

Ukrajna kapcsán elmondta, hogy mindannyian békét és tűzszünetet szeretnének, ezért is helyeznek nyomást Oroszországra a 19. szankciós csomaggal, valamint a jóvátételi hitellel, amivel segíthetik Ukrajna védekezését.

Világosan látjuk, hogy Oroszország eszkalál. A mintázat elég egyértelmi, a hibrid háború Európa ellen eszkalálódik. Ahogy Mark Rutte, NATO-főtitkár mondta, ezek nem hibrid támadások, hanem egy államilag finanszírozott terrorizmus, amire fel kell készülnünk

Kallas kiemelte, hogy pénteken sikeres megbeszélések zajlottak a tagállamokkal a drónfallal kapcsolatban. Bár a megvalósítás hosszabb időt vehet igénybe, az ukránok tapasztalatait felhasználva a folyamat felgyorsítható. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a projekthez elengedhetetlen a megfelelő finanszírozás biztosítása.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke véleménye szerint az Európai Bizottság az utóbbi időszakban jelentős lépéseket tett a tagállamok fegyverkezési képességeinek erősítése érdekében. Kiemelte, hogy az olyan innovatív kezdeményezések, mint a drónfal, ígéretes irányt mutatnak ebben a folyamatban.

Ha közösen elfogadjuk, hogy Ukrajna képviseli Európa első számú védelmi vonalát, akkor sürgősen és hatékonyan kell növelnünk a támogatásunkat az ország irányába.

- hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke, aki úgy véli, hogy ezzel összefüggésben szükséges a nyomás fokozása Oroszország irányában. Emellett javasolta a jóvátételi hitel bevezetését, hiszen véleménye szerint nem csupán az európai adófizetőknek kellene állniuk Ukrajna támogatását, hanem Oroszországot is felelősségre kell vonni. Az elnök hozzátette, hogy egy szilárd jogi alapot is azonosítottak, amelyet a tagállamok vezetőivel közösen fognak megvitatni.

Ami Oroszország számára elfogadhatatlan.

A sajtóban megnyilvánuló többi vezető is hasonló érveket fogalmazott meg a sajtótájékoztatóik során: a legtöbben támogatták a drónfal koncepcióját - még Christian Stocker, Ausztria független kancellárja is -, míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök kivételével mindenki az ukrán EU-csatlakozás mellett foglalt állást.

Újdonságot a litván elnök, Gitanas Nauséda hozott, amikor

Szerinte nagyon zavaró, hogy sokan még a háború negyedik évében is vásárolnak orosz energiahordozót, miközben Ukrajnát kéne támogatniuk.

Ezen felül a litván elnök finoman bírálta az Európai Uniót, rámutatva, hogy a döntéshozatal gyakran elhúzódik. Bár nem fejtette ki részletesen, ennek hátterében az állhat, hogy a tagállamok között nem mindig van meg az egyetértés.

Fontosnak tartjuk az európai védelemről folytatott diskurzusokat, azonban elengedhetetlen, hogy aktívan lépjünk a tettek mezejére. A papíralapú dokumentumok nem nyújtanak valódi védelmet számunkra, és nem képesek észlelni a drónok fenyegetését sem.

- hangsúlyozta Nauséda, aki kiemelte, hogy az Európai Uniónak sürgősen cselekednie kell, hiszen nem várhat a következő, 2028-tól esedékes költségvetésre az európai védelem finanszírozásában. Szerinte a jelenlegi helyzet megköveteli a gyors reagálást.

A csúcsfontosságú eseményt megelőzően Orbán Viktor magyar miniszterelnök is a kamerák kereszttüzébe lépett, amiről részletesen beszámoltunk a következő cikkünkben.

Ahogy azt már korábban említettük, október 1-jén és 2-án Dánia fővárosában, Koppenhágában gyűlnek össze az Európai Unió tagállamainak vezetői. Az első napon egy informális EU-csúcs keretében folytatnak megbeszéléseket, míg a második napon a tagállamokon kívül számos európai országot is érintő kormányközi fórum, az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján vesznek részt.

A mostani csúcs legfőbb témáját ezúttal is az európai biztonság és elrettentés, valamint Ukrajna további támogatása adja. Ugyanakkor mivel ezúttal informális keretek között tárgyalnak mindezekről, ezért sokkal szabadabban vitázhatnak az állam- és kormányfők, és konkrét döntés helyett csak megágyazhatnak a következő, október 23-ára tervezett, immáron formális keretek között megtartott csúcsra.