A parajdi sóbányából származó sós víz fenyegeti a hazai folyóink életét.

Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakembere 2025. június 14-én Ferencszállásnál mintát vesz a Maros folyóból. E lépés célja, hogy felmérjék a parajdi sóbánya katasztrófája által érintett területen a folyó sótartalmát.

A Kis- és Nagy-Küküllő térségében súlyos ökológiai válság bontakozott ki - számol be róla a Magyar Nemzet. A megnövekedett sótartalom következtében tömeges halpusztulás indult meg, amely komoly fenyegetést jelent a folyó teljes ökoszisztémájára. A szennyezés hatásai nemcsak Romániát érintik; ha a szennyezett víz eljut a Tiszához, az akár a híres tiszavirágzás jövőjét is kockára teheti. Nagy András Attila halbiológus, a Maszol.ro által idézve, rámutatott, hogy ez a helyzet példaértékűen illusztrálja, milyen következményekkel jár a természet rombolásának rendszerszintű gyakorlata és a felelőtlenség.

A Tisza vize szennyezett áramlattal telítődik.

A Küküllő és mellékágain tapasztalt halpusztulás mértéke megdöbbentő. Szakértők már most számos ezer, sőt akár milliós nagyságrendről beszélnek, amikor az elhullott példányokat számlálják. A helyi védett halfajok, mint például a Petényi márna, a szivárványos ökle, valamint az erdélyi és tiszai ingola, komoly veszélybe kerültek, és akár teljesen eltűnhetnek a folyó ökoszisztémájából.

- figyelmeztetett Nagy András Attila, aki mindig is hangsúlyozta a körültekintés fontosságát.

A Kis-Küküllő folyó mentén található halállomány sorsa nagyon is kétséges, hiszen csak azok a példányok képesek túlélni a környezeti pusztítást, amelyek fel tudnak úszni a tiszta vizű mellékpatakokba. A biológus véleménye szerint azonban "még egy átfogó mentési akció esetén is csupán a halak 0,1 százalékát lehetne megóvni". A szennyezés terjedése egyre nagyobb aggodalmat vált ki a magyar hatóságok körében is, akik kénytelenek foglalkozni a helyzet súlyosságával.