Az állattartás hatékonyságának növelésével csökkenthetjük az antibiotikumok használatát.

A mezőgazdaságban alkalmazott antibiotikumok globális használata aggasztó ütemben növekszik. A FAO előrejelzései alapján, ha nem valósulnak meg átfogó reformok, akkor 2040-re az állattartás során felhasznált antibiotikumok mennyisége akár 30%-kal is megugorhat, elérve ezzel a 143.000 tonnát.

Ez nemcsak a gazdaságok működését befolyásolja, hanem komoly közegészségügyi következményekkel is járhat. Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kialakulása egyre nagyobb problémát jelent az emberek és állatok számára egyaránt.

A FAO adatai alapján a növekedés különösen drámai hatással lesz az ázsiai és csendes-óceáni régiókra, ahol a globális antibiotikumfogyasztás körülbelül kétharmada összpontosul. Ennek oka részben az intenzív állattartás elterjedése, valamint a szabályozások hiányosságai.

A FAO legfrissebb kutatása rámutat arra, hogy az antibiotikumok használatának jelentős csökkentéséhez nem szükséges drasztikus intézkedéseket hozni. Sokkal inkább elegendő az állattartási rendszerek hatékonyabbá tétele és a termelékenység fokozása. Az egészséges állatok kevesebb beavatkozást igényelnek, így kevesebb gyógyszerre van szükségük a fennmaradásukhoz. Ennek következtében csökkenthető a gyógyszerek alkalmazásának mértéke, hozzájárulva ezzel a fenntarthatóbb állattartáshoz.

A becslések szerint az antibiotikumhasználat 2040-ig akár 57%-kal is mérsékelhető lenne - 143.000 tonnáról 62.000 tonnára - ha világszerte egységesen alkalmaznának hatékonyabb termelési technikákat. Ide tartozik többek között a jobb genetikai szelekció, az állatok célzott takarmányozása, a higiéniai színvonal növelése, valamint a betegségek korai felismerése és megelőzése.

A FAO elindította az "Antimikrobiális szerek iránti igény csökkentése a gazdaságokban a fenntartható agrár-élelmiszeripari rendszerek átalakítása érdekében" (RENOFARM) nevű kezdeményezést, melynek fő célja az antibiotikumok használatának mérséklése a mezőgazdasági szektorban, különösen az állattartás területén. A program keretében a tagországok számára szakmai ajánlások, technológiai útmutatók és részletes stratégiák állnak rendelkezésre, hogy elősegítsék a fenntarthatóbb és egészségesebb agrár-élelmiszeripari rendszerek kialakítását.

A kezdeményezés középpontjában az adatvezérelt döntéshozatal áll, amely új dimenziókat nyithat meg az állattartás világában. Az állattartók alapos képzése, a korszerű monitoring-rendszerek bevezetése, valamint az antibiotikumok használatának folyamatos auditálása mind kulcsfontosságú tényezők a fenntartható fejlődés érdekében. A célunk egy globálisan összehangolt, ugyanakkor rugalmas keretrendszer kialakítása, amely támogatja a gazdaságokat az átállás folyamatában, lehetővé téve számukra, hogy hatékonyan alkalmazkodjanak a változó környezethez és piaci igényekhez.

A Fraunhofer Intézet kutatói olyan innovatív eljárásokon dolgoznak, amelyekkel alternatív módon csökkenthető a kórokozók terjedése, így az antibiotikumhasználat is. Ilyen például az UV-fertőtlenítés, amely a baromfitelepeken alkalmazva jelentősen csökkenti a levegőben terjedő baktériumok és vírusok számát.

A technológia nem csupán a levegő tisztaságának növelésében játszik kulcsszerepet, hanem hozzájárul a zárt tartású állatok egészségének megőrzéséhez is. Ezek a fejlesztések különösen lényegesek lesznek a jövőben, amikor a fenntartható és környezetbarát állattartási módszerek kerülnek a középpontba.

A FAO, a Fraunhofer Intézet és más szakmai szervezetek által végzett kutatások világosan rámutatnak arra, hogy az antibiotikumok használatának csökkentése nem csupán álom. Az állattartás hatékonyságának fokozása és az innovatív megoldások bevezetése jelentős mértékben mérsékelheti a gyógyszerek alkalmazását, miközben egyidejűleg javítja az állatok jólétét és a gazdaság nyereségességét is.

Az antibiotikum-rezisztencia elleni harc közérdekű ügy, amelyben a mezőgazdaság, a tudományos közösség és a szabályozó hatóságok szoros együttműködése nélkülözhetetlen. A felelős állattartás nem csupán morális kötelesség, hanem alapvető közegészségügyi és gazdasági kihívás is, amely hatással van mindannyiunk jövőjére.