Hát, mi is folyik itt? Érdekes felvételek érkeztek egy mesterséges napfogyatkozásról!
Fedezd fel az AI-forradalom izgalmas újításait és a digitális átalakulás legfrissebb trendjeit a Portfolio november 25-i AI & Digital Transformation eseményén! Ne hagyd ki a lehetőséget, hogy részese legyél ennek a jövőbe mutató találkozónak. Regisztrálj és tájékozódj a részletekről itt!
A Proba-3 küldetés során a Coronagraph és az Occulter nevű űreszközök márciusban páratlan együttműködésben repültek, méghozzá 150 méter távolságra egymástól, mindezt földi irányítás nélkül. Ezek a kiemelkedő manőverezési képességekkel bíró műholdak lenyűgöző precizitással és koordinációval teljesítették a feladatukat, amely új távlatokat nyithat meg az űrkutatásban.
Milliméteres precizitással ügyeltek az egymáshoz viszonyított helyzetükre, hogy megvalósíthassák az első, tudományos célokra tervezett mesterséges napfogyatkozást.
A 1,4 méteres Occulter űreszköz eltakarja a Nap fényes korongját a Coronagraph műhold számára, 8 centiméteres árnyékot vetve annak ASPIICS nevű optikai műszerére. Így a Coronagraph képes volt képeket rögzíteni a napkoronáról, a Nap erős fényétől mentesen.
A napkorona megfigyelése elengedhetetlen a napszél és a koronális tömegkilökődések (CME-k) működésének alapos megértéséhez. Ezek a naptevékenységek nem csupán lenyűgöző sarki fényeket generálnak a Föld különböző tájain, hanem néha komoly következményekkel is járhatnak a modern technológiai rendszerekre nézve. Például zavarokat idézhetnek elő a kommunikációs hálózatokban, az energiaátviteli rendszerekben, valamint a navigációs szolgáltatásokban is, ami a mindennapi életünket is befolyásolhatja.
A Proba-3 ASPIICS műszere a több mint egymillió Celsius-fokos napkorona és az annál jóval "hűvösebb" felszín közötti hőmérsékleti különbséget is vizsgálta. Ez az ellentmondásos hőmérséklet-különbség régóta foglalkoztatja a tudományos közösséget.
Rendkívül izgalmas volt látni a képeket, különösen mivel már az első próbálkozásra sikerült elkészíteni őket
- jelentette ki Andrei Zhukov, az ASPIICS kutatási programjának vezetője a Belga Királyi Obszervatóriumban.
A tudós azt is elmondta a kutatással kapcsolatban, hogy míg teljes napfogyatkozás a Földön évente egyszer, nagyon ritka esetekben kétszer fordul elő, addig a fent részletezett műszerekkel a szakemberek
a műholdak 19,6 órás keringési ideje során akár 6 órára is képesek "előállítani" azt megfigyelési célokra.
