Hankó Balázs írásában a magyar felsőoktatásban bekövetkezett hozzáférési fordulatról értekezik. Az utóbbi időszakban jelentős változások figyelhetők meg az oktatás területén, amelyek célja a diákok számára a tudás megszerzésének könnyebbé tétele. A reform

Hankó Balázs kiemelte, hogy a magyar egyetemek folyamatosan növekvő versenyképességgel bírnak, és egyre több fiatal választja a felsőoktatást. Elmondása szerint az utóbbi évtized során soha nem volt még annyi hallgató az egyetemeken, mint jelenleg, hiszen most 328 ezer fiatal folytatja tanulmányait a magyar felsőoktatási rendszerben. Hozzátette, hogy az elmúlt két évben évente 100-100 ezer új hallgatót vettek fel, és a vidéki felsőoktatási intézmények szerepe is egyre jelentősebbé válik.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar egyetemek alapvető feladata, hogy "megmutassák a fiataloknak, hol találják meg a helyüket a globális színtéren". Kiemelte, hogy büszkeséggel tölti el, hogy a magyar felsőoktatási intézmények folyamatosan előrébb lépnek a nemzetközi rangsorokban, amit a térségi kiválóságok, például a Dunaújvárosi Egyetem is segít. Az intézmény a modellváltás óta "szoros kapcsolatban" áll a környezetével, és folyamatosan fejleszti képzési és tudományos tevékenységét, lépésről lépésre erősítve pozícióját.

Hankó Balázs kifejtette, hogy a Dunaújvárosi Egyetem hallgatóinak létszáma az utolsó két évben jelentős növekedésen ment keresztül: míg korábban 1600 diák tanult itt, mára ez a szám 3302-re emelkedett. A felvételt nyert új diákok kétharmada a műszaki és informatikai területeken folytatja tanulmányait, ami pozitív hatással van a régió gazdasági helyzetére.

A miniszter bejelentette, hogy az egyetem 5,7 milliárd forintot invesztált a főépület átfogó külső és belső felújításába, ezzel lehetőséget teremtve 480 diák számára a modern és komfortos tanulási környezetben való fejlődésre.

Süli János a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, hogy a létszámbővülés miatt nagy szükségük volt újabb tantermekre, amelyeket gyorsan be fognak népesíteni. Céljaik között említette további elhanyagolt épületek felújítását, acélipari tudásközpont létrehozását, valamint modern sportcsarnok építését a várossal együttműködésben.

András István rektor emlékeztetett arra, hogy az impozáns szocreál stílusú épület 1951 és 1953 között épült, kezdetben kohászati technikumként funkcionált. A köznyelvben "Fehér házként" ismert épületben 1969-től kezdődően működött egy főiskolai kar, amely 2000-ben önálló felsőoktatási intézménnyé alakult, majd 2021. augusztus 1-jétől alapítványi fenntartás alá került.

Molnár Krisztián a Fejér Vármegyei Közgyűlés fideszes elnöke úgy vélte, tudásalapú jövőt építeni csak az oktatáson keresztül lehetséges, amit Fejérben az oktatási intézmények - élükön a Dunaújvárosi Egyetemmel - egyre inkább megvalósítanak.

Mészáros Lajos, a Fidesz színeiben politizáló országgyűlési képviselő, hangsúlyozta, hogy a jelentős állami támogatás mellett az alapítvány közel egymilliárd forintos önerejével megvalósított fejlesztés során az épület energetikai, informatikai és irányítási rendszere teljes körű megújuláson ment keresztül.