A háború pszichológiai hatásai: Párizs az orosz befagyasztott vagyont használja Kijev támogatására | Demokrata

Ez az összeg "155 milliméteres lövedékek és AASM siklóbombák szállítást teszi lehetővé, amelyekkel az ukrán Mirage 2000-eseket szerelik fel" - közölte a tárcavezető, utalva a régi felszerelések, "elsősorban az AMX-10RC harckocsik és a páncélozott harcjárművek (VAB)" lecserélésének felgyorsítására is.

Az újabb támogatást azt követően jelenette be Párizs, hogy Donald Trump amerikai elnök befagyasztotta az Egyesült Államok által Kijevnek nyújtott katonai és hírszerzési támogatást. Sébastien Lecornu "kemény csapásként" értékelte a döntést Ukrajna számára, de a tárcavezető szeretné fenntartani a kapcsolatot Párizs és Washington között, ezért elmondása szerint hamarosan Washingtonba látogat.

"Az Egyesült Államokat továbbra is szövetségesünknek tartom, még ha a kiszámíthatatlansága néha aggasztó is" - nyilatkozta a védelmi minisztérium vezetője.

Miközben Franciaország és európai szövetségesei próbálnak alkalmazkodni a geopolitikai bizonytalanságokhoz és az európai konfliktusokkal kapcsolatos kockázatokhoz, Sébastien Lecornu a következő évek "sürgős prioritásaként" a "lőszerek és az elektronikus hadviselés" fontosságát emelte ki hazája számára. A miniszter hangsúlyozta, hogy a második kulcsszó a hadsereg drónokkal való bővítése és robotizálása, amelyhez elengedhetetlen a mesterséges intelligencia és a világűr szerepének kiemelése.

Lecornu hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a fegyveripar termelési sebességének növelése. Példaként említette a Dassault Aviation fegyvergyártót, amely célul tűzte ki, hogy 2026-tól havonta négy-öt Rafale vadászbombázót szállít le, szemben a 2024-es tervezett két példánnyal. E lépés jelentősége abban rejlik, hogy figyelembe veszi a jövőbeni potenciális igényeket.

A miniszter emellett "2024 és 2026 között meg akarja duplázni az AASM siklóbombák, valamint az MBDA által kifejlesztett Akeron MP páncéltörő rakéták gyártási ütemét". Ennek elérése érdekében "ipari partnerségek" jönnek létre olyan vállalatok között, mint a Thales vagy az EOS, "elsősorban a drónok esetében", valamint "a nem hadiipar, például az autóipar" csoportjai között - mondta a miniszter.

A francia védelmi miniszter véleménye szerint a nemzeti újrafegyverkezés a kontinens békéjének fenntartására irányuló logikai következmény.

"Ami a mi ajánlásunkat illeti, az nem a háborús erőfeszítések irányába mutat, hanem a védelem előmozdítását szolgálja. Nem állunk háborúban, éppen ellenkezőleg, célunk a béke biztosítása. Erre a legoptimálisabb megoldás egy olyan védelmi rendszer, amely felkészült, szuverén és autonóm" - fogalmazott Lecornu.

Pénzügyi szempontból a miniszter úgy véli, hogy a védekezési intézkedések költségei alacsonyabbak, mint a médiában rendszeresen emlegetett összegek.

A bruttó hazai termék 5%-os növekedésének elérése évente 140-150 milliárd eurós költségvetést igényelne, ami a miniszter szerint "nem lenne ésszerű." E helyett ő inkább egy "évi 100 milliárd euró körüli költségvetés" megvalósítására összpontosít.