Az Izrael és Irán közötti konfliktus egy rendkívül összetett és sokrétű helyzet, amely számos politikai, vallási és gazdasági tényezőt magában foglal. A kérdés, hogy mi lehet a háború vége, és ki kerülhet ki győztesen, nem csupán katonai stratégiákon múli

Izrael fölényes túlerőben, de messze még a célok elérése

Péntek hajnalban komplex támadás érte Iránt: a Moszad az országba telepített drónindítók segítségével semlegesítette az ellenséges ország katonai vezérkarának igencsak jelentős részét, illetve az ország légvédelmi rendszereit. Ezután az izraeli légierő átfogó támadást indított, kritikus csapást szenvedett Irán légiereje, illetve rakétabázisainak egy része. Találat érte ráadásul Natanzot is, Irán egyik legfontosabb nukleáris létesítményét.

Jelenlegi helyzet szerint Izrael rendkívül gyorsan dominálja a légteret Irán területén, és úgy tűnik, hogy vasárnapra már teljes mértékben ellenőrzésük alá vonják az egész légtér használatát.

Bár kétségkívül Izrael katonai akciója rendkívüli sikerrel kezdődött, és Irán egy ilyen jellegű támadással szemben teljesen felkészületlennek bizonyult, mára egyértelművé vált, hogy Jeruzsálem célkitűzései messze nem valósultak meg teljes mértékben.

Amíg Irán rendelkezik ezekkel a képességekkel, addig Izrael számára folyamatos fenyegetést jelent. Nincs értelme leállítani a perzsa ország ellen irányuló katonai akciókat, amíg Izrael nem semmisíti meg Irán atom- és rakétaprogramját. Ha ez a cél nem teljesül, akkor a jelenlegi offenzíva értelme megkérdőjelezhető.

Jól látható, hogy a háború pár napon belül valószínűleg nem fog véget érni, még bőven az eszkalációs fázisban vagyunk. Irán szinte tehetetlen az izraeli légierővel szemben, de

az nem jelenthető ki, hogy teljesen eszköztelen lenne, hogy Izraelt más módszerekkel próbálja meg sebezni, akár közvetett módon.

Ilyen eszköz lehet például (a ballisztikus rakéták és drónok izraeli polgári területeire való kilövésén kívül, ami jelenleg is folyamatban van):

Nem véletlen, hogy a fenti három, radikálisabb lépést nem tette még meg Irán: ezek mind olyan intézkedések, melyeknek lenne kezdeti sokkhatása, de csak azt érnék el vele, hogy Izrael oldalán beszáll a háborúba az USA, Nagy-Britannia és / vagy a régió erős szunnita hatalma is.

Egy másik nézőpontból megközelítve, ha Teherán valóban nehéz helyzetbe kerül, elképzelhető, hogy komolyabb intézkedésekre szánja el magát.

A konfliktus során Izrael eddigi dominanciája szembetűnő: mint ahogy már említettük, úgy tűnik, hogy az IAF (Izraeli Légierő) gépei szinte akadálytalanul hajtják végre műveleteiket az iráni légtérben. Az iráni légierő és légvédelmi rendszerek jelentős mértékben meggyengültek, ami lehetővé teszi, hogy Izrael gyakorlatilag bármilyen célpontot támadjon az ellenséges ország területén, szinte következmények nélkül.

Felmerül a kérdés, hogy milyen tevékenységeket folytathat Irán a föld alatt rejtőző létesítményeivel, mint például a nukleáris üzemek, parancsnoki bunkerek, repterek és rakétabázisok.

Nem arról van szó, hogy Izrael ne lenne képes kárt okozni ezekben a létesítményekben, de a jelenlegi légi kapacitásaikkal ezeknek az objektumoknak a teljes megsemmisítése valószínűleg rengeteg időt és pénzt igényelne.

Felmerülhet a kérdés, hogy elképzelhető-e, hogy Izrael valamilyen formában szárazföldi invázióval próbálkozik Irán ellen, amely több mint 1000 kilométerre fekszik? Bár nem lenne lehetetlen, mégis értelmetlennek tűnik. Irán légtere felett talán már nem gyakorol teljes ellenőrzést, és a hadereje is lemaradhat technológiai és szervezeti szempontból az izraeli hadseregtől. Ugyanakkor Irán lakossága körülbelül tízszerese Izraelének, és legalább egymillió fős aktív katonai állománnyal rendelkezik, nem is beszélve az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtestének jelentős befolyásáról az országon belül. Ráadásul a sivatagos, sziklás és hegyvidéki terep minden inváziós erő számára komoly kihívást jelent, szinte pokoli körülményeket teremtve.

Izrael érdeke most, hogy elérjék, hogy az Egyesült Államok segítséget küldjön: nehézbombázókra, bunkerromboló bombákra van szükség, lehetőleg az USAF nyílt beavatkozásán keresztül. Az sem kizárható, hogy akár az IDF, akár az Egyesült Államok valamilyen limitált szárazföldi különleges műveletet végez majd Irán területén, ilyet nemrég Izrael is végrehajtott Szíriában, amikor az ország földalatti rakétabázisait semmisítették meg a Hajat Tahrír al-Sham hatalomátvétele előtt.

Irán érdeke pedig, hogy minél jobban elhúzzák a háborút, hátha Izrael erőforrásai gyorsan elfogynak és a nemzetközi közösség a zsidó állam ellen fordul - egy 1000 kilométerre dúló háború megvívása a világtörténelem legdrágább vadászbombázóival akárhogy is nézzük, költséges projekt. Nem teljesen kizárható, hogy ha nem tudja Izrael elérni, hogy az USA is beszálljon a háborúba, előbb vagy utóbb elfogy a lendület, ez a lehetőség azonban akárhogy is nézzük, inkább csak elvi síkon létezik jelenleg, kevésbé tekinthető reálisnak.

A legvalószínűbb forgatókönyv jelenleg az, hogy...

Hogy lesz-e rezsimváltás vagy sem Iránban, talán a legnagyobb kérdés: