Természetesen, íme egy egyedi szöveg a klímatudatosság helyzetéről Magyarországon: --- A magyar társadalom klímatudatossága folyamatosan fejlődik, és egyre több ember ismeri fel a környezetvédelem fontosságát. Az utóbbi években egyre több kezdeményezés
A GKI és az EU közös, reprezentatív felmérése során 1000 fős mintán kérdezték a felnőtt lakosságot a klímaváltozás magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól. A téma aktuális és sürgető, hiszen a globális felmelegedés, a mezőgazdaságot sújtó aszályok, a növekvő villamosenergia-fogyasztás, valamint az ország újra-iparosításának, például az akkumulátor- és elektromos autógyártásnak a környezeti következményei mind-mind fontos tényezők. 2023 után 2024 is a legmelegebb évek közé került Magyarország történetében, ami a klímaváltozás hatásait egyértelműen jelzi. A hőmérséklet emelkedése figyelemre méltó, hiszen a korábbi csúcshőmérsékletet (2023-ban mért 12,2 °C) 0,7 °C-kal túllépte az előző év átlaghőmérséklete. Ezzel párhuzamosan egy újabb csapadékhiányos év következett, mely a 1991-2020-as időszak éghajlati normájához képest 16 százalékkal alacsonyabb csapadékot eredményezett, súlyos aszályt okozva ezzel.
A válaszadók közel fele szerint a klímaváltozás negatívan befolyásolja a magyar gazdaságot. Ezzel szemben minden harmadik ember szerint nem befolyásolja azt, sőt 7% szerint előnyére is válik az országnak a változás.
A véleményformálók között (10% azok aránya, akik nem tudják megítélni a hatását) a férfiak körében többen hisznek abban, hogy a klímaváltozásnak kedvező következményei lehetnek, vagy úgy vélik, hogy nem gyakorol hatást a magyar gazdaságra.
Korosztályok szerinti bontásban a válaszadó fiatalok (18-29) majd ötöde szerint pozitív a hatás, míg harmaduk szerint nincs hatás a gazdaságra. A pozitív hatást felfedezők aránya a többi korcsoportban jóval alacsonyabb (6-8 százalékos) intervallumban mozog, míg a semleges vélemények aránya hasonló (32-35% közötti) a fiatalokéhoz. A 8 általános iskolai osztályt vagy annál kevesebbet végzettek 25 százaléka gondolja hazánk számára kívánatosnak a folyamatot, és majdnem ugyanekkora arányban (27%) gondolják, hogy az nincs hatással ránk. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők hasonló arányban (4-6%) gondolják pozitívnak és semlegesnek (35-40%) a hatást. Jövedelmi csoportok szerint a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők és a havi 75 ezer forintnál kevesebbet rendelkezők pozitív válaszai (45% és 37%) tértek el a többi jövedelmi csoporttól. Településtípusok szerint nem volt megfigyelhető különbség a válaszok között, míg regionálisan az észak-alföldiek pozitív vélekedése (14%) tért el egyedül az országos átlagtól.
Összegzésként megállapítható, hogy a magyar társadalom közel fele még mindig nem tartja a klímaváltozás gazdasági következményeit lényegesnek. Sőt, néhányan kifejezetten hasznosnak vélik ezeket hazánk számára. A helyzetükben kedvezőtlenebb körülmények között élő társadalmi csoportok véleménye jelentősen eltér a többségétől. A klímaváltozás már most is tapasztalható hatásainak figyelembevételével ez a magas arány aggasztó képet fest hazánk klímatudatosságáról. Ennek megváltoztatása elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeresen alkalmazkodjunk a változásokhoz.
