Figyelem, a mai nap időtartama kevesebb, mint 24 óra! | Sokszínű vidék
Mi rejlik a háttérben, és hogyan befolyásolja mindennapi életünket?
Július 22-én egy érdekes észrevétel vár ránk: a Föld forgásának következtében a nap hossza 1,34 ezredmásodperccel rövidebb lesz, mint megszoktuk – számolt be róla az IFL Science. Bár ez a változás első pillantásra jelentéktelennek tűnhet, valójában egy izgalmas jelenség része, melynek okait a tudósok még mindig nem tudják teljesen feltárni.
Az elmúlt évtizedekben a Föld forgása fokozatosan lassult, részben a Hold fékező hatása miatt, amely égi kísérőként távolodik tőlünk. A lassulást a tudományos világ szökőmásodpercek bevezetésével ellensúlyozta, különösen a pontos időmérést igénylő rendszerek - mint például a GPS - számára. Az atomórák segítségével évek óta precízen nyomon követik a napok hosszát, de most valami megváltozott.
2020 óta a Föld különös sebességgel forog, amely figyelemre méltó változásokat idéz elő. Ekkor mérték a modern időszámítás történetében a 28 leggyorsabb napot, és azóta minden évben újabb rekordok születnek. Például a 2024-es év egyik legrövidebb napja 1,66 ezredmásodperccel rövidebb volt a megszokott 86 400 másodpercnél. Ez a jelenség új kérdéseket vet fel a bolygónk mozgásával és időérzékelésünkkel kapcsolatban.
Július és augusztus során is számíthatunk néhány érdekes naprövidülésre. Július 9-én a nap hossza 1,23 ezredmásodperccel csökkent, míg a következő napon, 10-én, ez a rövidülés már 1,36 ezredmásodpercre emelkedett. Az események sora folytatódik: július 22-én újabb 1,34 ezredmásodperces csökkenésre lehet számítani, augusztus 5-én pedig 1,25 ezredmásodperccel rövidül majd a nap. Érdekes időutazás vár ránk a nyár folyamán!
Bár a Hold hosszú távon csökkenti a Föld forgási sebességét, távolsága és pozíciója rövid távon is hatással lehet erre a folyamatra. Amikor a Hold távolabb kerül a Föld egyenlítőjétől, annak fékező hatása mérséklődik, ami lehetővé teszi, hogy bolygónk gyorsabban forogjon.
A kutatók véleménye szerint azonban ez a magyarázat önmagában nem elég meggyőző. Az óceáni áramlatok, a légköri dinamikák, sőt a jégsapkák olvadása is csak részben magyarázzák meg a megfigyelt gyorsulást.
Néhány kutató szerint a válasz a Föld belsejében rejlik. A földköpeny, a mag és a kéreg közötti anyagmozgások talán sokkal nagyobb befolyással bírnak a bolygónk forgására, mint ahogyan azt korábban feltételeztük.
A tektonikus mozgások nem csupán a földfelszínt formálják, hanem a Föld forgását is képesek befolyásolni. Például a 2011-es japán földrengés következtében a bolygónk tömegközéppontja elmozdult, ami a NASA adatai szerint körülbelül 1,8 mikroszekundummal felgyorsította a Föld forgását. Hasonló jelenséget tapasztalhattunk a 2004-es indonéziai földrengésnél is, amely 2,68 mikroszekundummal csökkentette a nap hosszát. Ezek az események rávilágítanak arra, hogy a természet erői milyen mély hatással vannak a Föld dinamikájára.
Dr. Richard Gross, a NASA Jet Propulsion Laboratory kutatója hasonlata szerint ahogy egy korcsolyázó gyorsabban pörög, ha karjait a testéhez húzza, úgy a Föld is másként forog, ha tömegeloszlása megváltozik.
1972 óta összesen 27 alkalommal történt korrekció a Föld lassuló forgásának kompenzálására szökőmásodpercek beiktatásával. Azonban 2016 óta ez a gyakorlat megszűnt, és nem volt szükség újabb beavatkozásokra. Az IERS (Nemzetközi Földforgás és Referenciarendszerek Szolgálata) előrejelzése szerint 2025-ben sem várható új szökőmásodperc bevezetése, köszönhetően a Föld forgásának gyorsulásának.
Ezek az eltérések egyelőre túl kicsik ahhoz, hogy a hétköznapokban érzékeljük őket, de a pontos időszinkronizálásban kulcsszerepük van. Ha a gyorsulás tovább folytatódik, új kérdések vetődnek fel a GPS-rendszerek, távközlés vagy akár a pénzügyi tranzakciók időbélyegei kapcsán.
