Fedezd fel Sajtos Orsi első kötetét, ahol játékos és tömör versek kelnek életre. A FEOL egy különleges világot teremt, tele kreatív képekkel és szellemes gondolatokkal, amelyek egyedülálló élményt nyújtanak az olvasónak. Engedd, hogy a szavak tánca magáva

Sajtos Orsi első, "Kamaszságok" című verseskötetéről az Aranybulla Könyvtárban beszélt

A bemutató házigazdája, Bakonyi István irodalomtörténész a "Kamaszságok" rövid elemzése közben rámutatott: most, hogy a mesterséges intelligencia már verseket, szövegeket is tud alkotni, örülni kell az olyan tiszta, valóban emberi hangnak, mint Sajtos Orsié.

A versekről elmondható, hogy a rövid, lényegre törő formák játékosságot és minimalista esztétikát sugallnak. A szerző ezt a családi hatásokból is eredezteti, ugyanakkor a svéd gyermekversek hatása is érezhető művein. Gyakran kamaszbőrbe bújik, így a versei egy fiatalos hangon szólalnak meg, miközben egyfajta spiritualitás áthatja őket. Orsi vonzalma a varázslók világához is nyilvánvaló. Az anya szerepe kiemelkedő a rövid lírai történetekben, míg az apára és költészetére utaló aforizmakszerű, haikukra emlékeztető versek szintén jelentőséggel bírnak. Kiemelkedő motívum a szeretet és az erőszakmentesség hangsúlyozása. A kötet végén egy áldás található, mintha egy szertartás záróakkordjához érkeztünk volna.

A beszélgetés során Orsi élénk reakciókkal válaszolt minden felvetésre. Kiderült, hogy bár ebben a könyvben szabadverseket gyűjtött össze, az időmértékes verselés sem áll távol tőle, sőt, klasszikus költeményeket is ír. A kötet célközönsége a 13 éves és annál idősebb fiatal felnőttek, akiket szülőként és pedagógusként is szeretett volna elérni, hiszen fiai és tanítványai is ebbe a korosztályba tartoznak. Az alkalom során felolvasott egy verset is, amely a szelfizés világához kapcsolódik, bemutatva ezzel a modern témák iránti érzékenységét.

A kezdetekről így emlékezett meg: "nagy adysta voltam". Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül Pilinszky János és Weöres Sándor hatása mellett, akik szintén formálták gondolkodását. A kortárs költők közül Bella István neve tűnik ki, míg a klasszikus alkotók közül Berzsenyi Dániel és Csokonai Vitéz Mihály költészete ragadta magával. Természetesen édesapja, Saitos Lajos is fontos inspiráció számára, akinek hatását még a fizikai világon túlról is érezni véli. Gyermekként nem telt el úgy nap, hogy édesapja ne hozott volna haza egy új könyvet, és gyakran őt is megörvendeztette egy friss olvasnivalóval. A kislány számára apja szinte varázslatos lény volt, tele titkokkal és csodákkal. Rendszeresen játszották azt a különleges játékot, amikor Lajos a könyvszekrényből eltüntetett egy könyvet, amit Orsinak kellett nyomoznia. Apja versei pedig olyan "lelki burokba" vonták őt, amely különleges "látásmódot" adott a mindennapokhoz, egyfajta varázslatot csempészve az életébe.