FEOL - Fedezd fel a titkos, elveszettnek vélt fehérvári kincsek nyomvonalát (galéria, videó)
Székesfehérvár gyöngyszeme, a Vörösmarty tér, Magyarország legelragadóbb romantikus helyszíne.
A különleges eseményen jelen volt többek között Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, Cser-Palkovics András polgármester, valamint Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója. Horváth József köszöntőjében hangsúlyozta, hogy Ybl Miklós életműve és alkotásainak mélysége napjainkig nem teljesen feltárt terület, amely feszített kíváncsiságot ébresztett Csutiné Schleer Erzsébet építészmérnökben. Erzsébet, aki több ezer órányi kutatómunkát és 10 évnyi kitartó erőfeszítést fektetett ebbe a projektbe, végül elérte célját, és most megoszthatta felfedezéseit a közönséggel. Ragyogó arccal és csillogó szemekkel mutatta be eredményeit barátai, pályatársai és érdeklődők előtt, akik több mint fél évszázada részesei Székesfehérvár életének.
Cser-Palkovics András polgármester a felfedező előadó méltatásakor kiemelte, hogy nagy örömmel rendelkezésére bocsátotta a város dísztermét. Szerinte ez a helyszín méltó keretet biztosít a Székesfehérvár számára fontos és rangos bejelentéseknek, amelyek elismerést hoznak a városnak.
Fedezd fel Székesfehérvár gazdag örökségét, ahol a híres szülöttek nyomdokain járva egy különleges utazásra indulhatsz!
Számos kutató és művész foglalkozott már azzal az impozáns életművel, amelyet az építész hagyatékában találunk, de Székesfehérvárra eddig csupán egy aprócska morzsát szántak. Hosszú időn keresztül úgy véltük, hogy Ybl Miklós nem hagyott maga után építészeti örökséget szülővárosában. Ám Csutiné Schleer Erzsébet nem adta fel ilyen könnyen ezt a nézetet, és a "kincsvadászok" elszántságával saját kezébe vette a múlt titkainak feltárását.
- mesélte motivációját Csutiné Schleer Erzsébet építész hétfői előadásában, aki maga sem tudta elképzelni azt, hogy egyetlen fehérvári épület se kötődjön a 19. század leghíresebb, legnevesebb építészéhez, a város szülöttjéhez, akihez olyan műremekek tervezése fűződik, mint a Magyar Állami Operaház, vagy a budapesti Szent István Bazilika.
Ki gondolta volna, hogy éppen ez utóbbi második világháborús sérüléseinek javítása közben bukkannak rá olyan tervrajzokra, dokumentumokra sérülésmentesen, amelyek a titkok nyitját adják. Ezek közül talált egy érdekes, megtépázott azonosítatlan alaprajzot, ami mint kiderült, megegyezett a Vörösmarty tér 8. számú épület "újkori" alaprajzával, amelyet a Fejér Megyei Tervező Iroda készített a város részletes rendezési tervének részeként. Ez volt az első "felfedezés", ugyanis az egyezés bizonyította Ybl Miklós keze nyomát. A szomszédos házak, a Vörösmarty tér 6. és 10. számú épületek szintén az ő stílusára jellemzően épültek. Mint mondta, ezek is szinte biztosan Ybl házak.
