Kína képes lenne radikálisan átalakítani a globális technológiai tájat.

Ritkaföldfém korlátozások, tarifafenyegetések és harapófogóban lévő Európa az újabb kínai-amerikai csörtében.

A múlt héten Kína jelentős lépéseket tett a ritkaföldfémek és a hozzájuk kapcsolódó technológiák exportjának szigorúbb ellenőrzése érdekében. Az új intézkedések értelmében az állampolgárok számára tilos a jogosulatlan bányászatban való részvétel külföldön, ami tovább bonyolítja a geopolitikai versenyt ezen a kulcsfontosságú területen. A külföldi cégeknek mostantól kötelességük, hogy Pekingtől kérjenek engedélyt minden olyan termék exportjához, amely 0,1%-nál több belföldi eredetű ritkaföldfémet tartalmaz, vagy amelyet Kína saját kitermelési, finomítási, mágnesgyártási vagy újrahasznosítási technológiájával állítottak elő. Külön figyelmet érdemel, hogy a katonai és terrorcélú licenckérelmek automatikusan elutasításra kerülnek. Az amerikai vállalatok közül több is tiltólistára került, és az amerikai irányú hajókra extra tarifákat vetettek ki a kínai kikötőkben, ami tovább fokozza a feszültséget a két ország között.

Fontos megemlíteni, hogy Kína dominál a globális kitermelésben, hiszen körülbelül 70%-át adja a világ 270 ezer tonnás éves mennyiségének, eközben a finomítási folyamatoknak is 80-90%-át végzi. A 2025-re vonatkozó korlátozások következtében az export szeptemberben már 30%-kal csökkent, és a téli hónapok beköszöntével ez a szám tovább csökkenhet. Az Egyesült Államok és Európa, bár óvatos becslések szerint, jelentős szabályozási reformokkal és befektetésekkel próbálkozik, csak hosszú évek kitartó munkájával tudna mérsékelni a kínai függőséget. Így ha a friss korlátozás december 1-jén életbe lép, a félvezető-, okostelefon-, kijelző-, villanyautó-, megújuló energia- és akkumulátoripar komoly válsággal nézhet szembe.

A legfontosabb nagyhatalmi szemszögből persze a hadiipar érintettsége, amely nyugaton is erősen támaszkodik a kínai ritkaföldfémekre, így nem csoda, hogy Kína bejelentésére reagálva pénteken Donald Trump 100%-os büntetővám bevezetését lengette be, novemberi életbe lépéssel. Azóta enyhített álláspontján, és kész tárgyalni Xi Jinping kínai államfővel a közös megoldásért, ám Kína épp egy október végi csúcstalálkozó előtt dobta le az exportbombát, aligha véletlenül.

Az Egyesült Államok ugyanis nem csak komoly védővámokat vetett ki Kínával szemben, erősen korlátozza a modern gyártástechnológiák és a legfejlettebb chipek Kínába áramlását akkor is, ha ezeknek csak kis része használ amerikai technológiát, komponenseket vagy szellemi tulajdont. Erre hivatkozva a kínai fél Trump fenyegetését kettős mércének nevezte, a ritkaföldfémek védelmét pedig a nemzeti érdek stratégiai védelmének.

A Wall Street és a kriptovaluták piaca a hét végén jelentős veszteségekkel zárta az időszakot, azonban ma úgy tűnik, hogy az árfolyamok stabilizálódni kezdenek. A technológiai részvények, amelyek az elmúlt időszakban 2-5%-os zuhanást szenvedtek el, ma óvatos korrekcióval indítanak. Kínának nem áll érdekében a globális beszállítóipar összeomlása, így a következő napokban és hetekben várhatóan intenzív tárgyalásokra kerül sor. Eközben Kína már felkészült a chipek gyártására, míg a nyugati világ a ritkaföldfémek helyettesítésére összpontosít. Ausztrália 782 millió dolláros stratégiai tartalékot alakít ki, az Egyesült Államok pedig a belföldi bányászat fellendítésére törekszik. Európában Észtország, Franciaország és az Egyesült Királyság is összefog, hogy csökkentse a kínai importfüggőséget.

Európa ipari szektorai már az év vége előtt érezhetik a kínai exportkorlátozások hatásait, ami komoly terhet róhat a globális beszállítói láncokra is, különösen, ha nem születnek gyors megoldások. A korlátozások az európai hadiipart is kellemetlen helyzetbe hozhatják, hiszen a precíziós lőszerek, radarok és különböző elektronikai eszközök gyártásához elengedhetetlen ritkaföldfémekre van szükség, és az amerikai hadianyagok aránya is jelentős. A kitermelés és feldolgozás környezeti és munkahelyi kockázatai miatt pedig az EU területén nehézségekbe ütközhet a bányászat és a feldolgozóipar fellendítése. Mindazonáltal az elemzők még reménykednek abban, hogy a kínai-amerikai feszültségek diplomáciai rendezése december 1-je előtt megtörténik, ami Európa szempontjából is kiemelten fontos lenne.