A jövőben valószínűleg egyre nagyobb hangsúlyt kap az aktív alapkezelés, amely új lehetőségeket nyithat meg a befektetők számára. Az aktív menedzsment rugalmasabb megközelítést kínál, lehetőséget adva arra, hogy a szakértők reagáljanak a piaci mozgásokra

Sok év emelkedés után húzós időszak jöhet a nemzetközi részvénypiacokon, felértékelődik majd a jó vagyonkezelők szerepe. Az európai gazdaság megindulhat, ami a magyar részvényeket is felértékelheti, amelyek egyébként sem drágák. Interjú Gyurcsik Attilával, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatójával.

Melyek azok a területek, ahol jelenleg érdemes felfedezni a kedvező befektetési lehetőségeket?

Az idei év rendkívül izgalmasnak bizonyult a befektetések világában. Már az év elején megfogalmazott elképzeléseink a piacok alakulásáról és a megfelelő stratégiákról nagyrészt valóra váltak.

Régiós alapkezelőként elfogultak vagyunk Magyarországgal és a régiónkkal kapcsolatban, nyilván helyi alapkezelőként jobban ismerjük a terepet, és ez a régió történetesen rendkívül olcsó a fejlődő piacokon belül is. Pedig ugyanabban a ligában versenyzünk, amelyben például Brazília, Argentína, India, vagy olyan közel-keleti országok is vannak, mint Szaúd-Arábia vagy Egyiptom.

Mik azok a jellemzők és kincsek, amelyek a régiónk igazi arculatát meghatározzák? Érdemes felfedezni a hagyományos kultúrát, a helyi ízeket, vagy talán a természeti szépségeket, amelyek különlegessé teszik ezt a vidéket? Ne feledkezzünk meg a közösségünkről sem, hiszen az itt élő emberek történetei és élményei szintén hozzájárulnak a régió varázsához. Mindezeket együttvéve egyedülálló képet alkothatunk arról, amit érdemes e tájhoz sorolni.

Közép-Kelet-Európa tőkepiacai, mint például Románia, Lengyelország, Magyarország és Csehország, izgalmas, de sokszor alulértékelt térséget képviselnek. Érdekes módon, Görögországot is érdemes ide sorolni, hiszen hasonló gazdasági kihívásokkal küzd. Annak ellenére, hogy ezek az országok tagjai az Európai Uniónak és a NATO-nak, a piaci árazások meglepően alacsonyak. Például az OTP Bank esetében a részvények ára csupán az eredményének hétszeresét tükrözi, míg az indiai bankok általában húsz körüli P/E rátával büszkélkedhetnek. A világ más részein pedig a kétszámjegyű eredményszorzók elterjedtek, ami még inkább kiemeli a közép-kelet-európai piacok vonzó, ám rejtett potenciálját.

Pedig Nyugat-Európába is szervesen integrálódott a régiónk, nem különálló terület. Szerintem a nyugati piacok versenyképességét továbbra is nagyrészt a mi régiónk adja az olcsó, szakképzett munkaerővel, gondoljunk csak a német autógyárakra. Annak ellenére van nagyon komoly diszkont a régiós részvényárakban, hogy ez a versenyelőnyünk, és alapvetően rendben vannak a régiós országok költségvetései is, stabilak a fizetési mérlegek.

Mi áll ennek a diszkontnak a hátterében?

Szerintem az elsődleges ok a háború, ami még mindig a közelünkben zajlik. A régiós tőkepiacok idei meglepően jó teljesítménye, valamint Európa általános kedvező helyzete két fő tényezőhöz kapcsolódik. Az egyik, hogy kialakult egy megelőlegezett béke-kereskedelem, hiszen soha nem látott mértékben nőtt meg az esélye annak, hogy ez a háború valamilyen formában véget érhet. Emellett a régióban rejlő felértékelődési potenciál is jelentős, mivel a részvények óriási diszkontban forognak a fejlődő piacokkal összehasonlítva.

Egy másik szempont, hogy amennyiben az optimista forgatókönyv valóra válik, és tartós békét sikerülne elérni Ukrajnában, a régiónk jelentős előnyökre tehet szert az ukrán újjáépítési folyamatból. Ez a helyreállítási időszak nem csupán a stabilitást hozná el, hanem várhatóan gazdasági fellendülést is generálna, amelyből mi is profitálhatnánk.

A feszültségek következtében Magyarország nem valószínű, hogy jelentős megbízásokat kapna az ukrán újjáépítési projektekben.

Lehetséges, hogy ez így van, de én úgy vélem, hogy az árvíz minden hajót egyformán felemel. Ha például cementet kell beszerezni az ukrán újjáépítési projektekhez, akkor valószínű, hogy a magyar cementgyárak is részt fognak venni a szállításban. Még ha nem is közvetlenül Ukrajnába irányul a forgalom, akkor is pótolják a Lengyelországból vagy Szlovákiából kiesett cementmennyiséget. A nyersanyagárak emelkedése várható, hiszen szükség lesz műanyagokra, betonra, vashoz és számos egyéb anyagra, ami az egész régió gazdaságát fel fogja lendíteni.

Már az év kezdetén is azt sejtettük, hogy a Trump által képviselt politikai irányvonal következményeként mind Európa, mind pedig Kína jelentős mértékben fogja növelni a saját gazdasági fejlesztésekre szánt költségvetését. Ez a prognózis beteljesült: Kínában fokozott erőfeszítéseket tettek a belső gazdaság élénkítésére, míg Németország új kormánya egyértelműen a fiskális expanziót választotta, ami hatalmas hadiipari és infrastrukturális beruházásokat vonz magával. Az események folytatása szempontjából kiemelkedően fontos, hogy Európa végre lépéseket tesz gazdasága fellendítése érdekében.

Miért szenved Európa az utóbbi időszakban, és miért stagnál a növekedése?

Sokféle elmélet kering arról, miért szenved Európa, és miért tapasztalhatók itt lassabb fejlődés és kedvezőtlenebb eredmények. Véleményem szerint a legfőbb ok a kereslethiány, amely az öregedő társadalmak sajátja. Az emberek hajlamosabbak kevesebbet költeni és többet megtakarítani. Ráadásul a felhalmozott megtakarításokat az egyes országok nem használták fel, hanem inkább az amerikai fogyasztók költötték el, miközben a világ más részeivel szemben eladósodtak. Most Donald Trump arra figyelmeztet, hogy ez a helyzet tarthatatlan, és az Egyesült Államok nem kíván tovább adósságot felhalmozni. Jelenleg az amerikai államadósság a GDP 121%-át teszi ki, ami egy fenntarthatatlan pályára állítja a gazdaságot.

A jövőben az Egyesült Államoknak kevesebb erőforrást kellene allokálnia, míg a globális közösség többi tagjának viszont növelnie kellene a kiadásait. Már most is nyilvánvaló, hogy Németország jelentős mértékben növeli a gazdasági és védelmi költségvetését, ennek eredményeképpen pedig a német piaci index új csúcsokat döntögetett idén.

Kontinensünk egy ragyogó jövő küszöbén áll?

Természetesen, itt egy egyedibb változat: Igen, lehetséges, de úgy vélem, hogy a mi térségünkben számos más kihívás is felmerül. Az egyik legfontosabb a már említett demográfiai helyzet. Míg Indiában, valamint számos más ázsiai országban és Dél-Amerikában folyamatosan nő a népesség, addig Európában, így nálunk is, csökken a lakosság száma. Ez a jelenség nemcsak a magyarokat érinti, hanem például a lengyeleket is. Úgy látom, hogy ez a Nyugat számára egy komoly gondot jelent, amely jelentősen csökkenti a gazdasági növekedés lehetőségeit. Bár a különböző ösztönző intézkedések segíthetnek a helyzet javításában, úgy tűnik, hogy a trend megállítása szinte lehetetlen feladat.

Egy lehetséges megoldás a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése, amely hozzájárulhat az elöregedő társadalom aktív életben tartásához. E nélkül a nyugdíjrendszerek nem bírnák el a folyamatosan növekvő terheket. Emellett az orvostudomány gyors fejlődése lehetővé teszi, hogy az emberek hosszabb ideig és jobb életminőségben maradjanak a munkaerőpiacon, mint ahogyan azt 30-50 évvel ezelőtt tapasztalhattuk.

Ez azt jelenti, hogy az emberek Európában továbbra is aktívan részt fognak venni a munkavégzésben. Amerikában a munkaerő létszámának bővülését eddig főként a bevándorlás támogatta, ráadásul demográfiai szempontból is kedvezőbb helyzetben vannak, mint a kontinensünkön élők.

De rövid- és középtávon az említett tényezők, mint a német stimulus vagy a háború potenciális vége, vélhetően inkább pozitív irányba befolyásolják a régiós tőkepiacok teljesítményét. Úgyhogy most ezekre fókuszálunk.

A tőkepiacokon vannak divatok, narratívák, hol lítiumrészvényeket vettek, hol a brazil részvény volt a menő, hol az arany... Magyarország meg a régió nem divat?

Jelenleg talán nem annyira népszerű, de amikor elkezdtem a pályafutásomat, a régiós trendek igencsak felfutottak. Ezt a jelenséget körülbelül 2008-2009-ig tartónak gondolom. Emlékszem, a kétezres évek közepén olyan befektetőket láttam vendégül, akik konvergencia-alapokkal foglalkoztak, és az Európai piacon kerestek lehetőségeket. Az volt a várakozásuk, hogy Kelet-Európa hamarosan a Nyugat szintjére emelkedik, és ezért érdemes ide invesztálniuk.

Divatok persze mindig vannak, bár némelyik a mainstream sajtót elkerüli. Tavaly leginkább a mesterséges intelligencia volt, amit felkapott a sajtó, előtte a kriptóvilág, meg a Tesla. Mindig volt valami, de mi alapkezelőként próbáljuk a mániáktól viszonylag távol tartani a portfóliókat.

Mitől válhatna ismét szenvedéllyé a magyar vagy régiós papírok iránti érdeklődés?

Szerintem a háború befejezése után lenne esély rá, de a német gazdasági ösztönzők által kiváltott régiós fellendülés kedvező hatásait sem szabad elhanyagolni.

Az Egyesült Államok jövője számos kérdés és kihívás kereszttüzében áll. Politikai táját folyamatosan formálják a társadalmi mozgalmak, gazdasági változások és globális események. A kormányzás irányvonalai gyakran megosztják a közvéleményt, hiszen a demokratikus rendszer sokszínűsége folyamatos vitákra ad lehetőséget. Az ország fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a vezetők képesek legyenek egyesíteni a különböző nézőpontokat, miközben a jövőbeli kihívásokra, például a klímaváltozásra, a gazdasági egyenlőtlenségre és a nemzetközi kapcsolatok bonyolultságára is reagálnak. Az USA tehát egy olyan úton halad, ahol a politika, a társadalmi igazságosság és a globális felelősségvállalás egyaránt fontos szerepet játszik.

Az első Trump-adminisztráció 2017-es kezdetével egyfajta fiskális zűrzavar vette kezdetét az amerikai költségvetésben. A helyzet még tovább súlyosbodott a Covid-járvány hatására, amely során a kormányzat még inkább fokozták a költekezést az országban. Az utóbbi 7-8 évben az Egyesült Államok költségvetése körülbelül annyit emésztett fel, mint amennyit a második világháború megnyerésére fordított teljes hadi kiadások.

Ha alaposan megvizsgáljuk a helyzetet, akkor nem meglepő, hogy az Egyesült Államok részvényei és tőzsdeindexei kiemelkedően teljesítettek a globális piacon. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ennek a stimulációnak megvannak a természetes határai. A második Trump-adminisztráció olyan kihívásokkal néz szembe, hogy a GDP-arányos 7-8 százalékos költségvetési hiány keretein túllépve már nem lehet tovább terjeszkedni.

A vámok lényegében adók, amelyek terheit elsősorban az amerikai vállalatok, végső soron pedig az amerikai adófizetők viselik. Ezzel a lépéssel részben stabilizálják az Egyesült Államok költségvetését, azonban ez a folyamat megszorításokhoz vezethet, ami a fiskális stimulus csökkenését vonhatja maga után. Ennek következményeként a részvények kiemelkedő teljesítménye is veszélybe kerülhet. Ezzel párhuzamosan viszont Európában és Kínában a fiskális stimuláció erősödik, ami magyarázatot ad arra, miért teljesítenek ezek a részvénypiacok jelentősen jobban.

Hogyan lenne, ha az USA-val kapcsolatos pozíciókat rövid távon, míg Európával hosszú távon gondolnánk át?

Amerika továbbra is a világ legnagyobb és legfejlettebb tőkepiaca marad, így nem kötelező shortolásra gondolni. Nem szükséges azt feltételezni, hogy mostantól minden csak romlani fog az Egyesült Államokban. Az amerikai piacok még mindig jól teljesíthetnek, azonban elképzelhető, hogy a német, vagy bizonyos fejlődő piacok látványosabb eredményeket fognak elérni. Ez azonban nem feltétlenül jelent problémát, hiszen a történelem során már megéltünk hasonló helyzeteket.

Európában a technológiai cégek szerepe viszonylag korlátozottabb, mint más régiókban. De mi lehet itt a jövő húzóágazata a tankgyártáson túl? Talán a fenntartható energiaforrások fejlesztése, a zöld technológiák innovációja, vagy a digitális szolgáltatások terjedése. Az egészségügyi technológiák, az automatizálás és a mesterséges intelligencia is ígéretes területek, amelyek új lehetőségeket nyújthatnak a gazdasági növekedéshez. Az európai piac sajátos adottságai és igényei alapján egyedi megoldásokat keres, amelyeket a helyi cégek és kutatóintézetek képesek lehetnek megvalósítani.

Európának óriási versenyelőnye van a klasszikus iparban, a gépiparban, a gépgyártásban. Olyan egyedi tudása van ebben, ami másolhatatlan és még csak nem is árérzékeny. Most erre jön egy nagyon komoly fegyverkezés, ami értelemszerűen a kutatás-fejlesztést, a klasszikus ipart is tovább pörgeti. Azt gondolom, hogy ebben van bőven potenciál.

Az Egyesült Államok mesterséges intelligencia szektora számára komoly sokk volt a kínai DeepSeek megjelenése, hiszen a tengerentúlon a mesterséges intelligencia fejlesztése rendkívül költséges folyamat. Az innováció lényegében arról szól, hogy a legmodernebb technológiák egyre megfizethetőbbé válnak. Bár megpróbálhatják kizárni a kínaiakat a legújabb NVIDIA chipektől, egy idő után biztosan képesek lesznek saját megoldásaik kidolgozására.

Az innovációt nem lehet tartósan megfékezni vagy korlátok közé szorítani. Így hát a mesterséges intelligencia szektora is komoly kihívásokkal nézhet szembe. Gondoljunk csak a Tesla példájára: sokan hitték, hogy a vállalat egyeduralkodó pozíciót fog elfoglalni a piacon, ám idővel sorra érkeztek a konkurensek.

Akkor a technológia-szektortól már nem várhatunk olyan szédületes növekedést, mint az utóbbi sok évben?

Fontos megkülönböztetni a technológiai fejlődés ütemét a piaci árazástól. A technológia fejlődése ígéretes és tele van lehetőségekkel, ami magyarázza, hogy miért fektetnek be egyre többen ebbe a szektorba. Azonban az, hogy a megszokott szorzókkal érdemes-e árazni, már egy másik, alaposabb megfontolást igénylő kérdés.

Lehetséges, hogy a hosszú évek bika piaca után most egy jelentős, évtizedes medvepiac köszönt ránk a részvények világában? Az utóbbi évtizedek során rendszeresen tapasztalhattuk, hogy a rövid medvepiacok váltakoznak a tartós bika piacokkal, de most talán elérkezett az idő, hogy ennek a trendnek vége szakadjon.

Az én értelmezésem szerint ez egy olyan hosszú időszak volt, amely a 80-as és 90-es évektől indult, és egészen 2022-ig húzódott, a berlini fal leomlásától a orosz-ukrán háború kitöréséig. Ezt az időszakot a globalizáció terjedése és a globális béke jellemezte, ahol az országok közötti kapcsolatok inkább együttműködésre épültek, és senki sem tekintette a másikat ellenségnek. E mögött pedig egy domináns Egyesült Államok állt, amely a világpolitika élvonalában helyezkedett el.

Ennek a korszaknak a hatására a tőke, a technológia és a tudás zavartalanul áramlott az olcsó munkaerő felé, és fordítva. Ez volt az a periódus, amikor az amerikai gyárak Kínába költöztek, míg az Audi Győrbe települt. A termelés ott zajlott, ahol a legkisebb költségekkel lehetett dolgozni, és a nyersanyagokat is onnan szerezték be, ahol a legolcsóbbak voltak.

Ennek a tőkepiacra is volt egy nagyon látványos hatása, folyamatosan csökkentek a kötvényhozamok és velük együtt az infláció, mert ha mindig ott termelsz, ahol a legolcsóbb, akkor mindennek csökken az ára. Az eszközárak, többek között a részvényeké meg ilyenkor emelkednek.

Ennek a korszaknak most végleg vége, és a helyén egy teljesen új szakasz bontakozik ki, még ha nem is szükségszerű, hogy egy medvepiac kövesse ezt a változást.

Mi következhet, ha nem a medve?

Talán volatilisebb, változatosabb árfolyamokat, nem pedig szinte egyirányú, egyenletes mozgást fogunk látni a tőkepiacon. Nagyon szét fognak szóródni a teljesítmények. Most Európa látványosan elhúzott, jövőre talán majd Brazília, azután Kína, de lehet, hogy valami más fog jobban teljesíteni.

A korlátlanul hozzáférhető, szakképzett munkaerő forrása kimerült. Kínában a demográfiai helyzet drámaian megváltozott, és Európában is hasonló tendenciák figyelhetők meg. Az Egyesült Államokban gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság uralkodik, és Magyarországon is hasonló a helyzet, ha nem is teljes mértékben. A gazdaság alapvető tényezőinek átalakulása azt jelenti, hogy az infláció nem fog csökkenni, a hozamok sem térnek vissza a nullához, így a közeljövőben a nulla kamatpolitika sem valószínű, hogy újra megjelenik.

Lesznek olyan piacok, amelyek kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, és bár talán elfogult vagyok, de úgy vélem, hogy ebben kulcsszerepet játszanak az alapkezelők és vagyonkezelők. Az aktív befektetők, portfóliómenedzserek és alapkezelők feladata, hogy felfedezzék azokat a piacokat, szektorokat és eszközöket, amelyek kiválóan szerepelnek.

Ez az új környezet sokak számára még mindig rejtély. Gondoljunk bele: ha valaki harminc éven keresztül azt tapasztalta, hogy a piacok folyamatosan emelkednek, a hozamok állandóan csökkennek, és az infláció mindig lefelé ível, akkor nem könnyű átállítani a gondolkodását. A váltás egy lassú, fokozatos folyamat lesz, amely megköveteli a nyitottságot és az alkalmazkodást. Mi, mint aktív alapkezelők, már tisztában vagyunk ezzel az új valósággal, és képesek vagyunk azonosítani azokat a befektetési lehetőségeket, amelyekkel ügyfeleink számára profitot tudunk termelni.

Az Egyesült Államokban úgy tűnik, hogy a részvénypiac ingadozása komoly politikai kihívásokat generálhat, mivel a lakosság 50-60 százaléka a nyugdíjmegtakarításait részvényekben fekteti be. Ez a helyzet nemcsak gazdasági, hanem társadalmi feszültségeket is szülhet, hiszen a nyugdíjasok jövője közvetlenül függ a piaci teljesítménytől.

Így van. De az Egyesült Államokban is van egy tanulási görbéje a kormányzatnak. Április 2-án nekimentek az egész világnak, majd lassan kitáncoltak belőle, miután leesett a népszerűségi mutatójuk. Esett a tőzsde is, és rengeteg ponton jött visszajelzés, hogy ez nem az, amit az amerikai társadalom akar. Tanulnak, de nyilván addig is valamennyi kárt okoznak.

A világpolitikai folyamatok összetettek és sokszínűek, így nem lehet őket csupán egy személyhez, például Trumphoz, kötni. Valójában Kína és az Egyesült Államok közötti feszültség már jóval korábban elkezdődött, és a Biden-adminisztráció idején is érezhető volt ez a fokozatos elhidegülés. Fontos figyelembe venni, hogy a geopolitikai átalakulások nem csupán egy vezető döntései révén zajlanak le. Ha a világ ismét kétpólusúvá válik, az komoly következményekkel járhat: a vállalatoknak kétszeres kapacitásra lesz szükségük. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül ott fogják előállítani a termékeket, ahol a legolcsóbb, hanem inkább baráti országokban, és onnan is szerzik be a nyersanyagokat és az energiát. Ennek következményeként a vállalatok nyeresége csökkenhet, ami szűkebb profitmarzsokat eredményezhet.

Az Accorde Alapkezelő két figyelemre méltó részvényalapja, egy román és egy görög, mindkettő lenyűgöző hozamokkal büszkélkedhetett. Milyen meglepetéseket tartogat a jövő?

Még 2023 végén indítottuk az Accorde Wojtek Lengyel Részvényalapot, ami szintén elképesztően jól teljesít idén. Azt gondoljuk, hogy a lengyel az egyik legjobb részvénypiac arra, hogy a régiós diszkont eltűnésére, a német stimulusra, az európai gazdaság feléledésére és nem utolsó sorban az orosz-ukrán háború végére fogadhassanak az ügyfelek.

Ráadásul ha van béke, ha nincs béke, a lengyel gazdaság hasít, Lengyelország középhatalommá válik. Van egy rendes belső piacuk, vannak saját nagyvállalataik, jó a gazdasági struktúrájuk. Energetikailag többé-kevésbé önellátóak, miután nagyon jó stratégiai döntéseket hoztak az energetikában. A hadseregükre elképesztően sokat költenek, és saját hadi iparuk is van. Szerintem Európa egyik legjobban fejlődő gazdasága lesz.

Nálunk a kamatok hagyományosan magasak, most úgy tűnik, rendes reálkamat lesz a magyar állampapírokra. A magyar BUX is csúcsot csúcsra dönt, és még így is mindenki azt mondja, hogy alulértékelt. Akkor tulajdonképpen miért is menjünk külföldre?

A véleményem szerint ez egy rendkívül egyszerű kérdés, és a befektetőink is éppen ilyen tudatosan közelítik meg. Az ügyfelek általában a befektetési alapokat arra használják, hogy portfóliójukat külföldi eszközökkel gazdagítsák. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a hazai eszközök ne lennének vonzóak, ám a tipikus ügyfélnek valószínűleg már van egy jelentős ingatlanvagyona Magyarországon, ráadásul a munkahelye vagy a vállalkozása is szorosabb kapcsolatban áll ezzel az országgal. Emiatt a megtakarításaikban nem kívánják túlságosan megterhelni magukat magyar eszközökkel. Ez a hozzáállás teljesen érthető, hiszen a devizák, országok és eszközosztályok közötti diverzifikáció kulcsfontosságú a sikeres befektetési stratégiákban.

A diverzifikáció érdekében gyakran alkalmazzák az alternatív befektetési eszközöket, mint például nyersanyagokat, bányarészvényeket, ingatlanokat, sőt, az utóbbi időben a kriptovaluták iránti érdeklődés is felerősödött.

Van olyan alapunk az abszolút hozamú kategóriában, amelyik foglalkozik nyersanyag- és devizakereskedéssel is.

Privátbankár.hu Klasszis 2025 - Az Év Legkiemelkedőbb Közép-Kelet-Európai Részvény Alapja Fedezd fel a legjobb lehetőségeket a közép-kelet-európai részvénypiacon a Privátbankár.hu Klasszis 2025 keretein belül! Ez az elismerés a régió legnagyobb teljesítményű részvényalapjait emeli ki, amelyek a befektetők számára kiemelkedő növekedési potenciálokat kínálnak. Ne hagyd ki a lehetőséget, hogy részese legyél ennek a dinamikus pénzügyi közösségnek, ahol a szakértelem és a stratégiai gondolkodás találkozik!

Privátbankár.hu Klasszis 2025 - Legjobb Abszolút Hozamú és Származtatott Alap, közepes kockázat

Privátbankár.hu Klasszis 2025 - Legjobb Vegyes Kiegyensúlyozott Alap

Talán a múltamra visszatekintve, hiszen húsz évvel ezelőtt részvényelemzőként kezdtem el a pályafutásomat a Concorde-nál, a részvények iránti elkötelezettség erőteljesen jelen van az alapokban. Például az első helyezett Abacus Alap kifejezetten elkerüli a nyersanyagok és devizák kereskedelmét. A stratégiájuk egy long-short megközelítést alkalmaz, amelynek célja az alfa, azaz a hozam elérése részvényekbe történő befektetéssel vagy azok ellen történő fogadással.

Az Abacus és a Prizma egyébként európai jog szerint szabályozott (UCITS) alapok, ami azt jelenti, hogy a tőkeáttétel mértéke maximum egyszeres lehet. Tehát a kockázatvállalás mértéke legfeljebb a tőke duplájára rúghat.

A short (eladási, esésre játszó - a szerk.) ügyletek végrehajtásához opciókat használunk, mivel egy short pozíció mindig magában hordozza a jelentős veszteség kockázatát, amit igyekszünk maximálisan elkerülni. Az opciós kereskedés esetében ez a kockázat nem jelentkezik ugyanúgy, viszont ha egy opció nyerő pályára áll, akkor akár 5-10-20-szoros nyereséget is realizálhatunk.

Természetesen! Az utóbbi időszakban egy különösen figyelemre méltó ügylet zajlott le a technológiai szektorban, amely nemcsak az iparág szakembereit, hanem a nagyközönséget is meglepte. Az ügylet során egy jelentős szoftvercég megvásárolta egy kisebb, de innovatív startupot, amely a mesterséges intelligencia területén végzett áttörő kutatásokat. A megállapodás nemcsak a vásárló cég piaci pozícióját erősítette, hanem a startup munkatársainak is lehetőséget biztosított arra, hogy a nagyobb platformon valósítsák meg elképzeléseiket. Az ügylet érdekessége abban rejlik, hogy a tranzakció során a vételár egy részét kriptovalutában is kifizették, ami a digitális pénzek egyre növekvő elfogadottságát tükrözi. Ez az eset rávilágít arra, hogy a technológia világában a hagyományos üzleti modellek mellett új megoldások is teret nyernek, és hogy a jövő innovációi már ma formálják a piacot. Az ilyen ügyletek nemcsak gazdasági szempontból jelentősek, hanem a szakmai közéletet is izgalmas irányokba terelik.

Az Abacus alapnál emlékezetes pillanat volt, amikor Donald Trump elnöki győzelme után a Tesla részvényeinek árfolyama szinte robbanásszerűen emelkedett. Számomra ez a jelenség meglehetősen zavarba ejtő volt; vajon miért kellene, hogy a kormányzati pozíciót betöltő személy státusza az autógyártó értékét is megemelje? A logika számomra nem állt össze. Ezért az év elején, amikor a Tesla részvényei körülbelül 350 dolláron forogtak, úgy döntöttem, hogy eladási opciókat vásárolok, hiszen ezek rendkívül kedvező áron voltak elérhetők. Végül a befektetésem jelentős, 5-8-szoros hozamot hozott, különösen az áprilisi piaci mélypontok közelében.

Decemberben egy prágai konferencián találkoztam egy görög bank menedzsmentjével, amelynek működése mélyen csalódást okozott számomra. Nem tudtam felfogni, hogyan lehetett ennyire rosszul kezelni a dolgokat. Ezt nyíltan kifejeztem nekik, és arra kértem őket, hogy világosan magyarázzák el, mi vezetett a problémákhoz, és milyen lépéseket terveznek a helyzet orvoslására.

Elmagyarázták a helyzetet, és egyértelmű volt, hogy tisztában vannak a történtekkel, valamint elismerték a hibáikat. Nem próbálták elpalástolni a dolgot, hanem valóban igyekeztek orvosolni a problémát. Ekkor határoztam el, hogy újra befektetek ebbe a bankpapírba. Nemrégiben kiemelkedő gyorsjelentést tettek közzé, és az árfolyam is szépen felfelé ívelt. Kb. hat hónap leforgása alatt 48 százalékos nyereséget könyvelhettem el ezzel a részvénnyel.

Miben különbözik a másik két díjnyertes abszolút hozamú alap?

A Prizma egy sokszínű részvénykiválasztási alap, ahol nem alkalmazunk aktív short stratégiát; ehelyett a piaci kockázatokat opciós ügyletekkel fedezzük. Az Eklektika pedig egy alapok alapja, amelyben négy, meghatározó abszolút hozamú stratégiánk egyenlő arányban van jelen. Amennyiben valaki érdeklődik a tudásbázisunk iránt, de nem tudja, hogy a négy alap közül melyik illik hozzá a legjobban, az Eklektika révén mind a négy lehetőséget egy csomagban megkaphatja.

A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény ("Bszt.") szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. Az mfor.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek az mfor.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az mfor.hu felelősséget nem vállal. A Menedzsment Fórum Kft, mint az mfor.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve ("MIFID") jogszabályi célja nem sérül.