Fedősztori és testőrök: hogyan tűnt fel egyszer csak Steven Spielberg egy óbudai gimnáziumban Képzelj el egy szürke, esős péntek délutánt Óbudán, ahol a diákok fáradtan ülnek az iskolapadokban, és a következő órára készülnek. A szokványos iskolaélet azon
Az előírt tananyag keretein túl az iskolák számos kreatív és hatékony módon foglalkozhatnak a holokauszt témájával. Az, hogy ezt milyen formában és mélységben teszik, nagymértékben a pedagógusok hozzáállásától függ. Érdekes, hogy húsz évvel ezelőtt Steven Spielberg is részt vett egy, a témával foglalkozó tanórán Budapesten, amely rávilágít arra, hogy a holokauszt oktatása nem csupán kötelező feladat, hanem lehetőség is a diákok számára, hogy mélyebb megértést nyerjenek a történelem e sötét fejezetéről.
"Kész, az angolórának vége, szóval irány a kaja! Várj csak, ne már, épp most van az a Lőrinces dolog, tudod, jön a Bálint is. A Magyar Bálint, hát persze, hogy hülye! ... Ráadásul ígértek valami meglepetést is, és most már tényleg felkeltette az érdeklődésemet. Mi a helyzet? Talán a Spielberg fog feltűnni?"
2005 tavaszán, egy átlagos gimnáziumi nap reggelén, az AKG történelemóráján különös esemény zajlott. A 10.-es diák, Jakab Juli, aki azóta dramaturg lett és Nemes Jeles László Napszállta című filmjében is főszerepet játszott, izgalommal mesélte el az iskolaújságban, hogyan tűnt fel az órán testőrök kíséretében a filmes világ legendája: a E.T., Indiana Jones és a Jurassic Park megálmodója. Az esemény nem csupán a diákok számára volt felejthetetlen élmény, hanem egy újabb bizonyíték arra, hogy a művészet és a történelem határvonalai néha elmosódnak, és a legnagyobb álmaink valósággá válhatnak.
Az 1993-as „Schindler listája” nem csupán két Oscar-díjat hozott Spielbergnek, hanem jelentős bevételt is generált. A rendező a saját részét a Shoah Foundation megalapítására fordította, amelynek célja a holokauszt túlélőinek történeteinek megörökítése. Az alapítvány archívuma ma már közel 60 ezer interjút őriz, amelyek holokauszt-túlélőkkel, embermentőkkel és táborfelszabadítókkal készültek, több nyelven, köztük mintegy másfél ezer magyar nyelvű beszámolóval is. Habár az alapítvány korábban kizárólag a holokausztra összpontosított, mára már más népirtások tanúinak visszaemlékezéseivel is bővült, így például a ruandai és az örmény népirtás, valamint a nankingi mészárlás áldozataival kapcsolatos történeteket is megtalálhatunk az archívumban.
Az alapítvány azonban nemcsak az interjúk elkészítését, hanem ahhoz tartozó - az együttélés évtizedeiről, évszázadairól is szóló tananyagok - kidolgozását is vállalta. Ezek közül az egyik első épp az volt, amit magyar szakemberek, a Történelemtanárok Egylete (TTE) vezetésével dolgoztak ki.
Miklósi László, a HVG-nek adott interjújában kifejtette, hogy az ötlet Szász János fejéből pattant ki, mégpedig A Holocaust szemei című film bemutatóján, amely a Spielberg-alapítványhoz kapcsolódik.
A Soá Alapítvány magyar vezetésével, melynek élén Illy Luca áll, jelentős támogatást nyert a projekt, amelynek köszönhetően másfél év elteltével elkészült egy különleges oktatócsomag. Ez a csomag a Szász-filmből, egy tanári segédkönyvből, valamint Hosszú Gyula "Utak a holokauszthoz - Történetek a holokausztról" című könyvéből áll össze. Az elkészült anyag célja, hogy eljusson minden magyar középiskolába, emellett könyvtárakat, önkormányzatokat és számos általános iskolát is megcéloz, így széles körben hozzájárulva a holokauszt történetének megismertetéséhez.
