Idén nyáron érdemes távol tartanod magad ezektől a folyóktól: még a lábát mosni is kockázatos bennük! - Pénzcentrum
A kijelölt fürdőhelyeken, strandokon is leshetnek a gyanútlan fürdőzőkre veszélyes kórokozók, de az olyan helyeken, ahol a fürdőzés nem engedélyezett, még nagyobb eséllyel. A tavaink, folyóink vízminőségét évente többször is ellenőrzi a népegészségügyi hatóság: már ki is bukott néhány helyről, hogy a vízminőséggel vannak gondok. A Pénzcentrum most annak járt utána, hogy a magyarországi folyószakaszok közül hol nem érdemes kockáztatni a fürdést. Mutatjuk azt is, miről lehet felismerni, hogy kijelölt fürdőhelyen tartózkodunk-e.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) idén is értékelte a hazai természetes fürdővizek minőségét az EU-standardnak megfelelően. A a 2021-2024 évi adatok alapján a minősített hazai természetes fürdővizek 96,5%-a jó vagy kiváló minőségű - ez javulást is jelet a tavalyi 94%-os eredménytől. Ugyan a részletes jelentést még nem tették közzé, a honlapon elérhető fürdővízminőségi térképet már frissítették: ebből lehet tájékozódni, ha valaki ismeretlen strandot célozna meg idén nyáron. Az NNGYK közleménye arra is kitért: a fürdőzésre alkalmas folyószakaszokon kijelölt strandok 95%-ban jó vagy kiváló minősítést kaptak és a Duna és a Tisza felső folyásán található fürdővizek esetében is javuló tendencia figyelhető meg az utóbbi években.
Ebből azonban az is kiderül, hogy javulás ide vagy oda, a folyóvizeink 5%-ának strandján nem túl jó a vízminőség. Nem is beszélve az olyan partszakaszokról, ahol nincs is kijelölt fürdőhely, így a vízminőséget nem ellenőrzi senki. (Egyes újonnan létesült fürdőhelyekről szintén nem közöl minőségi adatokat az NNGYK, megfelelő adattömeg híján. Az népegészségügyi központ szerint a kifogásolt minősítésű fürdővizek esetén, vagy a nem ellenőrzött vízminőségű fürdőhelyeken a fürdőzők elsősorban hányással, hasmenéssel járó megbetegedésnek, szem- vagy fülgyulladás kockázatának vannak kitéve.
Nem csupán a balatoni és velencei-tavi strandok esetében fontos a körültekintés, hanem érdemes alaposan tájékozódni fürdés előtt a kihelyezett információk alapján is. Sokan úgy vélik, hogy egy folyó vize "tisztább", mivel a víz folyamatosan cserélődik, így a szennyeződések nem maradnak a fürdőhelyeken. Ez azonban csak részben igaz. Mások viszont azt gondolják, hogy a folyóvizek strandjai mocskosabbak lehetnek, hiszen könnyen bekerülhetnek különféle hulladékok és szennyvíz-fertőzések. Ez a megállapítás sem mindig helytálló; egy folyóparti szakasz vízminősége éppúgy lehet kitűnő, mint a legszebb balatoni strandoké, de találkozhatunk olyan helyekkel is, ahol még a kislábujjunkat sem szívesen mártóznánk meg.
A Maros Kalandpart Makón nemrégiben kifogásolt kategóriába került, ami aggodalomra ad okot a látogatók számára. A strand vízprofilja szerint a vízhőmérséklet mediánja 21-22 °C között mozog, míg az átlagos vízmélység 0,65 méter, maximum pedig 1,3 méter. A strand jellemzően sekély, homokos, iszapos területekkel rendelkezik, ami vonzó lehet a fürdőzők számára, azonban a kifogásolt minősítést az indokolja, hogy a vízben a szennyvíz eredetű baktériumok, mint például az Enterococcus és az E. coli, magas koncentrációban fordultak elő. Ez pedig egyértelműen növeli a hasmenéssel és hányással járó fertőzések kockázatát. A szennyezés forrása az NNGYK tájékoztatása szerint a Maros vízgyűjtő területének jelentős része Románia területén helyezkedik el, ahol számos mellékvízfolyás és potenciális szennyezőforrás található, amelyek súlyosan befolyásolhatják a fürdővíz minőségét.
A Gyomai Szabadstrand vize, amely Gyomaendrőd közelében helyezkedik el, tűrhető minősítést kapott. A Hármas-Körös partján elterülő strand viszonylag sekély, átlagos mélysége 1,5 méter, azonban a parttól távolabb hirtelen mélyülni kezd. A szezonban az átlaghőmérséklete körülbelül 20 ºC, a természetes mederrész vízszélétől befelé haladva először homokos iszappal találkozunk mintegy 15 méteren keresztül, majd ezt követi egy agyagos, márgás terület. Az NNGYK (Nemzeti Népegészségügyi Központ) állásfoglalása szerint a vízminőség alakulásában meghatározó szerepet játszik, hogy a fürdési idényben általában duzzasztott vízszintet tartanak fenn. Kisvízi vízhozamok esetén a Hortobágy-Berettyó torkolatától felfelé a folyószakasz állóvízi jellegűvé válhat, ami a vízinövényzet változó intenzitású megjelenését és eltűnését vonja maga után. Fontos megjegyezni, hogy a szabadstrand környékén jelentős távolságra találhatóak a szennyvízkibocsátók, amelyek vize nem valószínű, hogy elérje a strand területét, és közvetlen bevezetés sincs. Ennek ellenére a vízminőség szempontjából a baktériumok száma olyan mértékben jelenik meg, hogy a vízminőségi besorolás még mindig tűrhető kategóriába sorolható.
Új strand, ezért nem kapott minősítést a Tuzsér szabadstrand a Tiszán közel a szlovák és ukrán határhoz. A part jellemzően magas, homokos és árnyas. A hozzá közel található strandok minősétésével nem volt probléma, bár ez nem mindig jelent garanciát. Szintén újnak számít még a Békésszentandrási szabadstrand a Tisza és a Körös folyók összefolyásának közelében, mely nem kapott minősítést, illetve a Szigetszentmártoni strand a Dunán sem. A Gávavencsellői strand a Tiszán alighogy feltűnt, már el is tűnt az NNGYK térképéről.
Fontos megemlíteni azokat a folyóparti szakaszokat is, melyek a korábbi évek vizsgálatai alapján nem éppen a legjobb vízminőségről voltak ismertek. Ez hozzájárulhatott ahhoz a tévhithez, hogy ezek a helyek nem alkalmasak a fürdőzésre, pedig azóta jelentős javulás történt a vízminőség terén. Érdemes tehát újra felfedezni ezeket a területeket, hiszen a környezet folyamatosan változik és fejlődik.
Egy remek példa erre a III. kerületben található Római-parti Plázs strand, amelynek vízminősége sokáig vitatott kérdés volt: szabad-e, és érdemes-e itt felfrissülni? Tavaly még csak elfogadható értékelést kapott, de az újabb adatok alapján a Római-part vízminősége jelentős javuláson ment keresztül, és most már jó minősítést érdemel!
Vagy például Dunakeszin a Duna-parti strand egyenesen kifogásolt minősítésű volt tavaly, ezt idén jó minősítésre húzták fel. A Ráckevei-Soroksári Duna-ágon a Szigetcsépi szabadstrand vize tavaly csak tűrhető kategóriába fért bele, idén ezt jóra javítottak, akárcsak a Tiszakécskei szabadstrand.
Fontos figyelmeztetés! Mielőtt bármilyen vízben megmártóznánk, győződjünk meg arról, hogy egy hivatalosan kijelölt strandon tartózkodunk. Érdemes böngészni az NNGYK által közzétett térképek között, vagy megnézni a megyénkénti listákat, ahol részletes információkat találunk a fürdővizek minőségéről. Továbbá, a helyi települési honlapon is hasznos információkat szerezhetünk, vagy akár a helyszínen érdeklődhetünk. A település jegyzője minden évben a megszokott módon értesíti a lakosságot:
Évente, amint elérhetővé válnak az adatok, és a fürdési szezon teljes időtartama alatt, a fürdővizek 300 méteres körzetében, a fürdőzők számára könnyen megközelíthető és jól látható helyeken, a kormányhivatal az engedélyezett fürdővizekről, míg a kijelölt fürdőhelyek esetében azok üzemeltetője biztosítja a szükséges információkat.
Tehát egy hivatalosan kijelölt fürdőhely esetében a megfelelő tájékoztatás kiemelten fontos. Itt helyben megtalálhatóak azok az információk, amelyek a fürdővíz minőségét illetik. Ha viszont egy folyószakaszon nem bukkannánk tájékoztató jelzésekre, hiába tűnik úgy, hogy az szabadstrandnak számít, valójában nem tekinthető kijelölt természetes fürdővíznek, így a víz minősége megkérdőjelezhető.
Senki sem tudja megállapítani pusztán a víz színéből vagy állapotából, hogy egy adott folyószakaszon, ahol nincs kijelölt strand, milyen baktériumok tanyáznak. Bár előfordulhat, hogy egy vízfelület riasztóan néz ki, például a toxikus cianobaktériumok jelenléte miatt, a legtöbb kórokozó szabad szemmel láthatatlan. A biztonság érdekében érdemes inkább kijelölt természetes fürdőhelyeken felnőni, és elkerülni az ismeretlen folyókban való fürdőzést!
