Ez még nem tekinthető csalásnak, de ezzel és más módszerekkel a papíralapú gazdaságban némileg csökkenthető az infláció hatása.

"Ez még nem csalás" - jelentette ki Mellár Tamás, miután a Magyar Gyógyszerészi Kamara 25 terméket sorolt fel az "önkéntes árkorlátozás" keretében, és meglepő módon ezek közül 24 termék megtalálható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által összeállított fogyasztói kosárban, amely összesen 35 terméket tartalmaz. "Nagyon elszomorító, hogy ilyen lépésekre van szükség - ez is csak azt jelzi, hogy az emberek rendkívül erőteljesen érzékelik az inflációt, annak következményeit, sokkal súlyosabbnak, mint ahogyan azt a KSH mutatja" - hívta fel a figyelmet a KSH korábbi elnöke és országgyűlési képviselője. Szerinte a trükközések, módszertani torzítások és ügyeskedések sajnos gyakoriak. "Az lenne a legjobb, ha a KSH valóban független intézményként működne, és a vezetése arra törekedne, hogy olyan adatokat közöljön, amelyek a legjobban tükrözik a valóságot, nem pedig olyanokat, amelyek a kormány számára kedvezőek" - tette hozzá határozottan.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara június 13-án tett közzé egy listát azzal a 25 termékkel, amelynek az árára a nagykereskedők "önkéntes korlátozást" vezetnének be, s a 2024. december 31-i állapoton rögzítenék. A 25 érintett termék közül 24 rajta van azon a listán, amelyből a Központi Statisztikai Hivatal az inflációt kiszámolja - tudta meg a HVG. Ez utóbbit úgy derítette fel a lap, hogy kikérte a fogyasztói kosarában szereplő gyógyszerek listáját. Merthogy a KSH nyilvánosan elérhető inflációszámítási módszertanából érdekes módon éppen a gyógyszerekről nem találhatók részletek, a vonatkozó táblázatban csak annyi szerepel, hogy "támogatott", illetve "nem támogatott". A KSH munkatársai ugyanis minden hónapban nagyjából ezerfajta áru, illetve szolgáltatás árát írják össze, ezek változásából áll össze az aktuális inflációs adat. Ám a hivatal honlapján a reprezentánsok listáján a gyógyszerek esetében csak a fenti információ szerepel. Végül a HVG megkeresésére kiadták a pontos listát, amiből kiderült, hogy 34 nem támogatott gyógyszer árváltozása számít bele az inflációs adatba, ebből a 34-ből 24-nek az árát most korlátozzák.

Felvetődik a kérdés, hogy vajon nem csalás-e az a helyzet, amikor mesterséges módon próbálják lenyomni az árakat. Az viszont nem világos, hogy ezt a kormányzattal kötött konkrét megállapodás keretein belül teszik, vagy csupán a kormány felé tett gesztusként. Erről Mellár Tamást faggattuk.

A Központi Statisztikai Hivatal korábbi vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes megvizsgálni, vajon a lakosság által vásárolt gyógyszerek valóban a fogyasztói kosár jelentős részét képezik-e. Az ő tapasztalatai szerint gyakran felmerül az a probléma, hogy bár egyes gyógyszerek árát befagyasztják, az orvosok már ritkán írják fel őket, mivel elavultak vagy hatékonyságuk megkérdőjelezhető. E helyett sokszor drágább, de a jelenlegi árkorlátozás alá nem tartozó készítményekre esik a választás. A kérdés kulcsa abban rejlik, hogy a "önkéntes árkorlátozás" keretein belül milyen mértékben képviselik a valós gyógyszerfogyasztásban a lefedett termékek, hiszen ez adhatna valós képet arról, hogy milyen hatásokra számíthatunk a bevezetett intézkedésektől.

Itt azonban különválik a téma - magyarázta. Nyilvánvaló, hogy ebben a szituációban a hivatalos adatokat szolgáltató Központi Statisztikai Hivatal által mért (gyógyszer)infláció csökkenése várható, hiszen ha e 24 termék árát rögzítik, az kedvező hatással bír a nyilvános fogyasztói árindexre. Mégis, az a lényegi kérdés, hogy ezek a gyógyszerek milyen arányt képviselnek a valós gyógyszerfelhasználásban, hiszen ez fogja igazán befolyásolni az emberek pénzügyi helyzetét.

De vajon ez nem csalás? - kérdeztük. Mellár szerint ez önmagában még nem az. Mint magyarázta: a KSH mindig tud és játszik is azzal, hogy mit tesz a fogyasztói kosarába, arra hivatkozik, hogy a háztartási statisztikából indul ki, de ezt nem nagyon tudjuk ellenőrizni. Ez persze beleillik abba az ügyeskedési körbe ("amit én nem tartok csalásnak"), amit amúgy is szoktak csinálni, hogy mely napokon írják fel az egyes árakat az üzleti szférában. Itt is van egyfajta összejátszás: az árfelírás napjain mérsékeltebbek az árak - akár a benzinkutakon, akár az üzletekben -, s így jön ki egy kedvezőbb árindex, miközben ténylegesen magasabbak az árak, amit persze az emberek a bukszájukon meg is éreznek. "De ez még nem csalás, az én olvasatomban ugyanis az a csalás, ha nem a valóban felvett adatot írják be" - mondta, kifejtve, hogy különféle trükközéseket, módszertani csúsztatásokat, ügyeskedéseket gyakran alkalmaznak. Korábban is voltak ilyenek, például olyan termékeket tartottak a fogyasztói kosárban, amelyek akkor már nem is léteztek, elavultak. Ebben az esetben az is megjegyzendő - fejtegette -, hogy a háztartási statisztikák mindig a megelőző év tényadataira épülnek, ami már eleve annyit jelent, hogy az idén nem is a 2024-es, hanem még a korábbi, a 2023-asból indulnak ki, ezeket módosítják más - például elektronikus gyűjtésből származó - adatokkal. Ezen túlmenően is tág tere van a KSH-nak arra, hogyan korrigáljanak - jegyezte meg. "Arra lenne szükség, az lenne jó, ha a KSH valóban független intézmény lenne, s a vezetése arra törekedne, hogy olyan adatok jöjjenek ki, amelyek a legjobban megfelelnek a valóságnak, s nem olyanok, amelyeknek örül a kormány" - szögezte le.

Nagyon elszomorító, hogy ilyen drasztikus intézkedésekhez kell folyamodni - ez is csak azt mutatja, hogy az emberek rendkívül erősen érzékelik az inflációt, s annak következményeit sokkal súlyosabbnak tartják, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bemutat. Mellár Tamás rámutatott, hogy a kormány iránti növekvő elégedetlenség és ellenségeskedés egyik fő oka éppen az, hogy az utóbbi két évben drámai inflációs növekedés tapasztalható, amely jelentős hatással volt a reálbérekre, reálkeresetekre és ezzel együtt a reáljövedelmekre is. A kormányzati oldal ezt jól tudja, és próbálják manipulálni a fogyasztói kosár összetételét, valamint azt, hogy milyen termékek kerülnek bele, ezzel is próbálva befolyásolni az emberek érzéseit és véleményét.

Milyen tapasztalatok gyűltek össze a központi beavatkozásokkal kapcsolatban, legyen szó akár önkéntes, akár jogszabályi keretek között végrehajtott intézkedésekről? Hiszen már számos területen, mint az élelmiszerek, szolgáltatások és üzemanyagok esetében is, volt példa ilyen beavatkozásokra. Mellár Tamás határozott véleménye szerint az adminisztratív intézkedések rövid távon némi eredményt hozhatnak, azonban hosszú távon a hatásuk elmarad a várakozásoktól.