Kevesen vannak tisztában ezzel a lehetőséggel: számos magyar állampolgár jogosult lehet erre a támogatásra. Nézzük, mik a pontos feltételek! - Pénzcentrum
Komoly és célzott fejlesztési lehetőségek nyílnak meg a vidéki mikrovállalkozások előtt, akik több millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhetnek immateriális javak, eszközök, gépek beszerzésére, építkezésekre és megújuló energiahasználatra is. A cél a helyi gazdaságok megerősítése, az innovatív fejlesztések ösztönzése, és a jövő fejlesztéseihez hűen a fenntarthatóság előmozdítása. De vajon elegendő-e ez az összeg a valódi versenyképességhez? Milyen kihívásokkal szembesülhetnek a pályázók? És hogyan biztosítható, hogy a források ténylegesen a leginkább rászoruló vállalkozásokhoz jussanak el? Többek között ezekre a kérdésekre segített válaszokat találnunk Kocsis Tibor, a Rinya-Dráva Szövetség LEADER Egyesület elnöke.
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terve keretében most újabb támogatási forráshoz juthatnak a vállalkozók. Az érdeklődés nagy, hiszen ezúttal a mikrovállalkozások kaphatnak fontos és sok esetben hiánypótló segítséget, akik a magyar vidéki térségek gazdasági életének egyik legfontosabb szereplői; munkahelyeket teremtenek, és emellett hozzájárulnak a helyi közösségek életszínvonalának javításához is. Gyakran azonban csak nehezen jutnak az említett támogatási forráshoz, mert a legkisebbek általában "labdába sem rúghatnak" a nagyobb, rendszeresebben meghirdetett pályázati kiírások során. Utóbbiak esetében a feltételek általában túlzottan szigorúak, a támogatási intenzitás nem igazán kedvező és az elnyerhető források minimális összege is magas. Pedig a mikrovállalkozásoknak sokszor néhány száz- vagy millió forint is jelentős segítséget jelentene.
Hamarosan elérkezik a várva várt pillanat, amikor megnyílnak a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervére épülő LEADER program pályázati felületei. Az ország különböző pontjain számos Helyi Akciócsoport indít pályázati felhívásokat 2025 márciusában, amelyek célja, hogy támogassák a vidéki mikrovállalkozások fejlődését. A pályázatok keretében igényelhető vissza nem térítendő támogatás mértéke helyi akciócsoportonként változó, de általában 500 ezer és 20 millió forint között mozog. Ezen lehetőség iránti érdeklődés nem meglepő, hiszen a Rinya-Dráva Szövetség legutóbbi tájékoztató fóruma is jelentős számú résztvevőt vonzott, ahol Somogy vármegye mintegy ötven településének mikrovállalkozásai képviseltették magukat.
A pályázatokat június 4-től adhatják be a nem agrár jellegű mikrovállalkozások, amire utoljára 2021-ben ehhez hasonló lehetőségük a térségben, bár akkor még adószámos magánszemélyek és őstermelők is pályázhattak, akik most azonban nem jogosultak a támogatás igénylésére ebben a konstrukcióban. A másik fontos újdonság, hogy Barcs és Nagyatád városa is pályázhat, ami a korábbi kiírásban a kisebb falvak kiváltságának számított. Ez egyrészt örömhír, mert most azok is igényelhetnek támogatási forrást, akik városi környezetben működtetnek mikrovállalkozást, másrészt így valószínűleg megduplázódik a pályázók köre. Bár az ilyen változtatás nem számít általánosnak az országban, de a térségi lehatárolás máshol is módosulhat, hiszen jogszabály írja elő, hogy a LEADER programban részt vevő települések lakosságszáma és népsűrűsége meghatározott határok között kell, hogy mozogjon. Azokon a településeken, ahol a népesség csökkenése miatt megváltoznak ezek a paraméterek, most lehetőség nyílhat arra, hogy korábban kizárt városok is bekapcsolódjanak a támogatási rendszerbe, ami növeli a fejlesztési forrásokhoz való hozzáférést
„Egyedivé kell tenni a szöveget” – fogalmazott Kocsis Tibor, a Rinya-Dráva Szövetség LEADER Egyesület elnöke a tájékoztató fórumot követően, válaszolva kérdésünkre.
Magyarország népessége az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ország lakossága 1980 óta több mint 800 ezer fővel lett kevesebb, és 2023-ra már 9,6 millió alá csökkent. Ennek fő okai közé tartozik az alacsony születésszám, a magas halálozási arány, valamint a fiatalok külföldre vándorlása.
A vidéki térségek népességfogyása komoly kihívások elé állítja a közösségeket, mivel az elöregedés és a fiatalok elvándorlása miatt sok település lakossága drámaian csökkent.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023-as statisztikái alapján Magyarországon összesen 852 330 mikrovállalkozás működött. Ebből a számából 598 412 egyszemélyes vállalkozás, míg 196 537 olyan vállalkozás található, amely 2-9 főt foglalkoztatott. Érdekesség, hogy a "0 fős mikrovállalkozások" is megjelennek a statisztikákban, amelyek elsőre talán furcsának tűnnek. Ezek olyan egyszemélyes vállalkozások, amelyek nem alkalmaznak más munkavállalót, mint például az egyéni vállalkozók vagy adószámos magánszemélyek. A legfrissebb adatok szerint ezek közül 57 381-en folytattak valamilyen vállalkozói tevékenységet.
Jelenleg hazánkban 105 LEADER térség működik, ami nem csupán a helyi közösségek, hanem az ország egészének fejlesztési lehetőségeit is jelentősen befolyásolja. A Rinya-Dráva Szövetség keretein belül 400 millió forint áll rendelkezésre a mikrovállalkozások támogatására, amelynek keretében a támogatási intenzitás egységesen 65 százalék. Ez azt jelenti, hogy a mikrovállalkozások a költségeik 65%-át fedezhetik az elnyert forrásokból. Ugyanakkor a térségben a vállalkozások igényei jóval nagyobb mértékű támogatást is igényelnének, amely lehetőséget adna számukra a további fejlődésre és növekedésre.
Az általunk kiírt LEADER pályázati lehetőség új távlatokat nyit az immateriális javak, eszközök és gépek beszerzésében, valamint építkezési projektek megvalósításában. Emellett a megújuló energiaforrások kihasználására is lehetőség nyílik. A mikrovállalkozások számára a támogatási keret minimum 500 ezer, de maximum 6 millió forint, amely jelentős segítséget nyújt a fejlesztési elképzelések megvalósításához, különösen azok számára, akik önerőből nehezen tudnák ezt megtenni. A pályázók köre magában foglalja az egyéni vállalkozókat, kft.-ket, bt.-ket és szociális szövetkezeteket. Fontos megjegyezni, hogy a korábbi tapasztalataink alapján kizártuk azokat, akiknél a régi pályázatok során komoly problémák merültek fel. Ez a döntés egyfajta biztosítékot nyújt arra, hogy a jövőbeli támogatások valóban azokhoz a projektekhez kerüljenek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.
- mutatott rá a szakember, aki szerint a vissza nem térítendő támogatás célja szerint lehetőséget teremthet arra, hogy megerősödjön a helyi gazdaság, míg a vállalkozások számára hosszú távon is fenntartható működést biztosíthat.
A munkaszervezet két éve kér adatlapokat a potenciális kedvezményezettektől, hogy folyamatosan felmérje a vállalkozók támogatási igényeit, és hogy ennek megfelelően írja ki a pályázatokat és a megpályázható ötleteket. A források elosztása is minden hazai térségre nézve konkrét és célspecifikus. A pályázatok pontozása is ennek megfelelően alakul: az objektív, sokszínű szempontrendszer lehetővé teszi, hogy a pályázó mikrovállalkozások összesen száz pontot gyűjtsenek össze. Egy nyertes pályázathoz ezúttal minimum 51 pontra van szükség, amit az elnök szerint nem nehéz elérni, de ez felett már cizelláltabb a rendszer. Fontos plusz pontot ér például a LEADER szellemiség megtartása, miszerint minden forintot lehetőleg több vállalkozásnak adjanak, így ha a pályázó az elnyert pénzt a térségben költi el, akkor az olyan, mintha megdupláznák az amúgy is szűkös forráskeretet. Ezért például az eszközbeszerzésnél érdemes arra törekedni, hogy azt az adott térség egy másik vállalkozójánál vásároljuk meg.
A pályázati kiírás során figyelembe vettük az inflációt és azt is, hogy korábban hány vállalkozás pályázott sikeresen. Arra számítunk, hogy a rendelkezésre álló keretből körülbelül kettőszáz pályázatot tudunk majd támogatni, ami azt jelenti, hogy az átlagos támogatási összeg 3 millió forint körül alakul. Bízunk azonban abban, hogy a korábbiakhoz hasonlóan, a későbbiekben lesz lehetőségünk további forrásokat is bevonni. Aki megfelel a pályázati feltételeknek, azt nem szoktuk elutasítani. Korábban ha a keret kimerült, akkor a pályázó egy várólistára került, és amikor sikerült plusz forrást szerezni, például árfolyamváltozás vagy más térségek fel nem használt kerete révén, akkor ezek a mikrovállalkozások is megkapták a támogatást. Ebben az esetben viszont arra kellett számítani, hogy az első nyertesekhez képest ők körülbelül fél évvel később juthattak az igényelt forrásokhoz
- emelte ki Kocsis Tibor, aki hangsúlyozta a beadási rendszer jelentős átalakulását is.
A pályázatok beadása tehát június 4-én kezdődik és a rendszer mindössze két hétig lesz nyitva, függetlenül attól, hányan adják be a pályázatukat. Fontos információ, hogy nem élvez előnyt az, aki a leggyorsabban feltölti a szükséges dokumentumokat, mert a beadási sorrend nem befolyásolja a döntést. Ezután egy hét szüneteltetés következik, amikor az elnökség átnézi a beérkezett pályázatokat, és ezek alapján hoz döntést arról, hogy újra megnyitja-e a pályázati felületet újabb két hétre. A tapasztalat azt is mutatja, hogy az elnyert pályázatok mintegy 10-20 százaléka végül nem valósul meg, ezért eleve túlpályáztatják a keretet. Csak akkor zárják le a beadás lehetőségét, amikor biztosan ki tudják pályáztatni a rendelkezésre álló forrásokat.
És ami a pályázatok bonyolultságát illeti. Tény, hogy az elmúlt években minden támogatási rendszer egyre összetettebbé vált, ez alól a LEADER pályázatok sem jelentenek kivételt.
A vállalkozások számára sokféle információt szükséges megadniuk, amelyek nem közvetlenül a projekt lényegéhez kapcsolódnak. Ilyenek lehetnek például a különböző adminisztratív adatok, pénzügyi mutatók, vagy a vállalat történetével kapcsolatos részletek.
Bár a rendszer alapvető célja az, hogy a vállalkozók önállóan is be tudják nyújtani pályázataikat, a valóságban ez ritkán zajlik zökkenőmentesen. A legtöbben a saját szakterületükhöz értenek, és gyakran hiányzik számukra az idő vagy a kellő szakmai tudás ahhoz, hogy eligibilisen navigáljanak a bonyolult pályázati eljárások között. Ez különösen érvényes a LEADER programra, amely a hátrányos helyzetű régiókban élő, gyakran korlátozott lehetőségekkel rendelkező vállalkozások támogatását tűzte ki célul.
A pályázat megírása első pillantásra talán könnyednek tűnik, de az elszámolás folyamata sokkal bonyolultabb kihívásokat rejt. Bár a projektek menedzsmentjének egy kisebb részét – körülbelül 5 százalékot – fedezhetjük a támogatásból, ez gyakran nem elegendő ahhoz, hogy valódi, szakértői segítséget vegyünk igénybe. Ennek következtében számos vállalkozás nem csupán anyagi forrásokra, hanem gyakorlati támogatásra is igényt tart, hogy valóban kiaknázza a rendelkezésre álló lehetőségeket.
