Karácsony Gergely egy különleges lépést fontolgat: az elővásárlási jog alkalmazásával kívánja megakadályozni a mini-Dubaj projekt megvalósítását.
Élhet-e a Fővárosi Önkormányzat a mini-Dubaj-beruházás adásvételi szerződését érintő elővásárlási jogával? Mit takar a dologösszesség fogalma, és mennyiben korlátozza a felek mozgásterét? És mi történne akkor, ha egy másik érintett ingatlan tulajdonosa, a Stockton Zrt. is élni kívánna elővásárlási jogával?
Mint arról beszámoltunk, Karácsony Gergely főpolgármester szerint a főváros élni kíván elővásárlási jogával a rákosrendezői mini-Dubaj-beruházás - hivatalos nevén Grand Budapest - adásvétele ügyében. A városvezető az ügylet fedezetéül azt a fővárost megillető 28 milliárd 300 millió forintot és kamatait jelölte meg, amelyet a bíróság ítélete szerint jogszerűtlenül tart a számláján a Magyar Államkincstár.
Karácsony Gergely hétfőn kérte ki a Grand Budapest-beruházás adásvételi szerződését, aminek áttanulmányozása után arra jutott, hogy a kormány a piaci ár töredékéért akarja eladni a fejlesztési területet arab befektetőknek. A szerződésben ugyanakkor találtak "egy félmondatot", amely alapján a fővárosnak elővásárlási joga van a területre, sőt a szerződés hatályba lépésének feltétele, hogy erről az elővásárlási jogáról lemondjon.
A hét ingatlan közül öt teljes mértékben állami tulajdonban van, míg a fennmaradó két ingatlanban egy-egy külső partner rendelkezik részesedéssel. Az egyik ingatlan esetében a Stockton Zrt. nevű magánvállalat, míg a másikon a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. jogutódjaként a Budapesti Közművek Zrt. osztozik a tulajdonjogon.
A fővárosi önkormányzat birtokában lévő 29834/13 helyrajzi számú telekrész kiemelkedő fontossággal bír, hiszen a nettó 50,9 milliárd forintos vételárból 20,6 milliárd forintot kifejezetten ennek a területnek a megvásárlására fordítanak.
De mi is pontosan az elővásárlási jog? Ez a jogi lehetőség arra ad esélyt a jogosult számára, hogy egy adott dolgot – itt konkrétan ingatlant – mások előtt megszerezzen. Az elővásárlási joggal rendelkező személyek köre általában jogszabályok vagy szerződések révén kerül meghatározásra. Leggyakrabban a közös tulajdonú ingatlanok esetében találkozunk ezzel a joggal, ahol a tulajdonostársak élhetnek ezzel a lehetőséggel.
Elképzelhető, hogy az eladó az elővásárlási joggal terhelt ingatlant más vagyontárgyakkal együtt, együttesen kívánja értékesíteni. Újváry Zsolt ügyvéd hangsúlyozza, hogy ilyenkor az elővásárlásra jogosult fél csupán az összes dologra kiterjedő ajánlatot fogadhatja el.
Mivel a Grand Budapest-beruházás keretében megkötött adásvételi szerződés egy komplex dologösszességre vonatkozik,
A Polgári törvénykönyv szerint osztatlan közös telek esetén a másik nem állami tulajdonost, a Stockton Zrt. is megilleti az elővásárlási jog. A Válasz Online cikke szerint a Stockton Zrt. Zelles Sándor cége. Zelles neve onnan lehet ismerős, hogy a Gyurcsány-érában ő vezette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elődjét, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot. Azóta Zelles váltott, és egy 2020-as cikk már arról írt, hogy Zelles érdekeltségei Habony Árpád gazdasági köreihez kötődnek.
A történet összetettségét még inkább fokozza, hogy az érintett adásvételi szerződés nem csupán egy egyszerű ingatlantranszakciót jelent. A megvásárolni kívánt hét ingatlan helyén ugyanis egy új városrész építése van tervben, amelyet az Abu Dhabi Eagle Hills ingatlanfejlesztő valósítana meg. A projekt keretében a régóta elhanyagolt területen luxuslakások és irodaházak létesülnének, a kormány pedig egy korábbi rendelettervezete alapján jelentős közlekedési fejlesztéseket is tervez a környéken. Ezt a tényt Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter is megerősítette, amikor a Facebookon reagált Karácsony Gergely keddi bejelentésére, említve a beruházás potenciális hatásait.
Egy csekk és más semmi: rajta 5000 milliárd, és viheti a Főváros a területet, amivel egyébként 30 éve nem csinált semmit.
A kormány örömmel fogadta Karácsony Gergely észrevételeit, valamint a rákosrendezői fővárosi tájsebre vonatkozó elővásárlási szándékát. Ugyanakkor kérte, hogy az egyeztetés során hozza magával az alábbi dokumentumokat: a telekvásárlás finanszírozásának igazolását, a terület teljes körű takarítására, rekultivációjára és kármentesítésére vonatkozó terveket, valamint a külföldi ingatlanfejlesztővel kapcsolatos városfejlesztési projekt pénzügyi garanciáit, amelyek azonosak vagy felülmúlják a már említett mértékeket.
Tehát a különböző álláspontok közötti eltérés következtében minden jel arra utal, hogy a Grand Budapest-beruházás ügye a bíróság előtt folytatódik.
