Nagy Márton, a gazdasági tárca vezetője, nyíltan beszélt a magyar GDP helyzetéről, hangsúlyozva, hogy komoly erőfeszítéseket teszünk a gazdasági növekedés előmozdítása érdekében. A kihívások ellenére elkötelezettek vagyunk a fejlődés mellett – számolt be
Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, a Portfolio által szervezett Hitelezés 2025 konferencián hangsúlyozta, hogy Magyarország számára elengedhetetlen a rövid távú fogyasztásvezérelt, valamint a hosszú távú beruházásvezérelt növekedési stratégia alkalmazása. E célok megvalósítása mellett azonban kiemelten fontos a költségvetési stabilitás fenntartása is - számolt be róla a Portfolio.
A miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány célja a gazdasági növekedés maximális elősegítése. Rávilágított arra, hogy míg a hazai kereslet erős alapokra épül, addig a nemzetközi kereslet viszonylag gyenge. A következő negyedévek során a fogyasztás várhatóan a GDP-növekedés fő motorja marad, míg a beruházások élénkülésére 2025 végére lehet számítani.
A fogyasztás emelkedését serkentő lényeges tényezők között Nagy Márton hangsúlyozta a stabil munkaerőpiac fontosságát, a dinamikus reálbér-növekedést, az adócsökkentő intézkedéseket, a növekvő lakossági hitelezési lehetőségeket, valamint az alacsony inflációt. Hozzátette, hogy a foglalkoztatottak száma soha nem látott magasságokba emelkedett, míg az inaktívak aránya történelmi mélypontot ért el.
A miniszter nyilatkozata szerint 2024-re a reálkeresetek 9,2%-os emelkedést mutatnak, és a következő években körülbelül 5%-os növekedésre lehet számítani. Elismerően beszélt a bankok teljesítményéről a lakáshitelezés terén, hangsúlyozva, hogy a piaci kamatozású hitelezés vált a lakáshitelezés fő mozgatórugójává.
Az inflációval összefüggésben a kormány elkötelezetten harcol az indokolatlan áremelések ellen. Az árréscsökkentés hatálya alá tartozó élelmiszerek forgalma 10%-kal bővült, míg azoké, amelyek nem részesültek ebben a kedvezményben, csupán 5%-os növekedést mutattak. A kiskereskedelmi árréscsökkentés alatt álló élelmiszerek esetében átlagosan 19,9%-os, míg a piperáruknál 24,9%-os árcsökkenés figyelhető meg.
A kormány a beruházások serkentése érdekében számos kezdeményezést indított. A Demján Sándor Program keretében a Széchenyi Kártya most már mindössze 3%-os kamattal elérhető. Az 1+1 Program első szakaszában összesen 183 vállalkozás kap támogatást, míg a 100 milliárd forintos Demján Sándor Tőkeprogram célja a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása.
A 150 Gyár Program több mint 10 ezer milliárd forint beruházást érint, és minden vármegyében legalább egy új gyár épülhet. A projektek 55 százaléka magyar vállalatokhoz tartozhat, és kiemelt figyelmet kap az élelmiszeripar, amely a program gyárainak közel harmadát teszi ki.
A költségvetési fegyelem terén Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a magyar költségvetés elsődleges egyenlege várhatóan a nulla közelében alakul. Az új EU-s mentesítési szabályok, amelyek a védelmi kiadásokhoz kapcsolódnak, lehetőséget adhatnak 1,5%-os GDP-arányos költségvetési mozgástér kialakulására. Ennek következtében 2025-re a hiány 2,9% helyett 3,7%-ra emelkedhet.
