Elfogadták a következő évre vonatkozó adócsomagot, amelyben bevezetésre kerül az inflációhoz igazodó adózás.
Az Országgyűlés 114 igen, 42 nem szavazattal és 8 tartózkodás mellett fogadta el az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényt, vagyis a 2025-ös adócsomagot - írta az MTI. Az ingatlanpiac és a gyermeket nevelő családok lehetnek az adómódosítások nyertesei.
A legfontosabb változások közé tartozik, hogy a családi kedvezmény mértéke gyermekenként kétszeresen emelkedik: először jövő júliustól, majd 2026 januárjától, mindkét alkalommal 50%-kal. Ennek következtében 2025 második felében az egy gyermeket nevelők családi kedvezménye havi 100 ezer forintra, a két gyermeket nevelőké 200 ezer forintra, míg a három vagy több gyermeket nevelők kedvezménye 330 ezer forintra nő. 2026. január 1-től az eltartottak után járó kedvezmények mértéke így alakul: egy eltartott esetén 133 340 forint, két eltartott esetén 266 660 forint, három vagy több eltartott esetén pedig 440 000 forint. A Portfolió korábban említette, hogy a családoknál maradó adókedvezmény éves összértéke várhatóan meghaladja a 650 milliárd forintot. Ezen kívül módosításra kerül a fizető vendéglátó tevékenységre vonatkozó tételes átalányadózás is. Ezt az adózási formát akkor lehet igénybe venni, ha a magánszemély legfeljebb három, saját tulajdonú vagy haszonélvezeti joggal bíró magánszálláshelyen végzi tevékenységét. Az adó mértéke a vendégéjszakák számától függ: 2 millió éjszaka alatt évi 38 400 forintot, míg felette 150 ezer forintot kell fizetni lakószobánként.
Új lehetőségekkel bővül a SZÉP-kártya, amely mostantól az "Aktív magyarok" program révén egy érdekes zsebbel gazdagodik. Az aktív életmód támogatása érdekében a munkáltatók havi 10 ezer forintot, éves szinten pedig összesen 120 ezer forintot adhatnak a munkavállalóknak. A kormány célja, hogy serkentse az ingatlanpiacot, ezért a képviselők elfogadták azt a módosítást, amely lehetővé teszi, hogy a SZÉP-kártyás juttatások felét lakáscélra fordíthassák a munkavállalók januártól. Ezen kívül, a gazdaságélénkítés jegyében az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása is adómentessé válik. A munkáltatók 2024 januárjától béren kívüli juttatásként akár havi 150 ezer forintot, azaz évi 1,8 millió forintot is támogathatnak albérlet- vagy lakáshiteltörlesztési díjakra a 35 év alatti dolgozóik számára. Az építőipar számára szintén kedvező hír, hogy az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfa-kulcs alkalmazása 2026. december 31-ig meghosszabbításra kerül. Sőt, ha az építkezések elhúzódnak, ez a kedvezmény akár 2030-ig is érvényben maradhat. Az e-nyugtaadás bevezetésének időpontját 2025. január 1-jéről 2025. július 1-jére tolták el, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a felkészüléshez.
Itt a feketeleves: a kormány számos adónemnél bevezeti az inflációkövető emelést – például a jövedéki adók és az autóhoz kapcsolódó adók terén. Jövőre a cégautóadó körülbelül 20 százalékkal fog emelkedni. Az inflációval kapcsolatos adózást illetően a szeszes italok, dohánytermékek és üzemanyagok (mint a benzin, gázolaj és LPG) esetében az adó mértéke évente az előző év júliusi inflációs adatainak megfelelően nő. A gépjárművek első forgalomba helyezésekor fizetendő adó is az inflációval összhangban emelkedik. A kiskereskedelmi adó esetében pedig bővül az adóalanyok köre: azok is adófizetésre kötelezettek lesznek, akik belföldön kiskereskedelmi értékesítést végeznek online platformokon. Ezzel a törvénymódosítással vélhetően a cél az, hogy adózás alá vonják a nagy külföldi online szolgáltatókat, valamint azokat a külföldi kiskereskedőket, akik az ő platformjaikon keresztül értékesítenek.
A fogyasztásra épülő adóztatás irányába tett lépések nem újkeletűek a magyar kormány politikájában. Csepei Kinga, az RSM adóüzletágának vezető menedzsere, a közelmúltban kiemelte, hogy ez a tendencia már a korábbi években is megfigyelhető volt. A kormány igyekszik családokat és háztartásokat célzott támogatásokkal és adókedvezményekkel segíteni, azonban a rendszer alapvető jellege nem változik: továbbra is jelentős hangsúlyt fektet a fogyasztásalapú adókra, miközben a személyi jövedelmek esetében könnyítéseket vezetnek be.
