Egészségügyi államtitkár: Magyarország az orvosi átlagkeresetek terén kiemelkedő helyet foglal el.
A nemrégiben a tiszás Kulja Andrást tényekkel és adatokkal alaposan helyretevő Takács Péter arról is beszélt, hogy a magyar egészségügyi rendszerben jelenleg egyszerre van jelen a hiányállapot és a pazarlás. Ez utóbbi ellenében sokat tettek a központi kontrollingrendszer felállításával, ami összehasonlíthatóvá tette a hasonló profilú intézményeket és kiszűrhetővé a hibákat.
Közben nyolc mintakórházban megkezdődött az esetszintű kontrolling bevezetése, ami azt jelenti, hogy folyamatosan gyűjtik az egyes betegségekhez kapcsolódó költségadatokat. Az Országos Kórházi Főigazgatóság minőségügyi igazgatósága szoros együttműködésben dolgozik a szakmák képviselőivel, hogy kidolgozzák az új standardokat.
"Még egy kórházigazgató sem volt megfeddve azért, mert vásárolt egy új eszköz a betegellátásra alkalmatlan helyett. Időnként szokták mondani azok, akik annyira nem ismerik a rendszert, hogy spórolni kell az eszközön. Nyilván, ha van valami nagyobb dolog, amit cserélni kell, és a kórház önerőből nem tudja megcsinálni,
A költségvetésünk keretein belül igyekszünk maximálisan segíteni, hiszen rendelkezünk egy elkülönített vis major alapval is, amely évente körülbelül 5,5-6 milliárd forintot tesz ki. Legutóbb Zalaegerszegen, a katéteres laborban kellett egy gépet cserélnünk, mivel a szerviz szakemberei arra figyelmeztettek, hogy a javítás költségei annyira megemelkednének, hogy érdemesebb egy új berendezést beszerezni. Ezt a lépést végre is hajtottuk - hangsúlyozta az államtitkár.
A megbeszélés során a beszállítók finanszírozásának kérdése is terítékre került, amelyet a kormány ebben az évben négy lépésben konszolidált. Az alapellátás vonatkozásában szó esett egy hamarosan közigazgatási egyeztetésre bocsátott rendeletcsomagról, amely a háziorvosok kompetenciáit jelentősen kibővíti. Ennek talán leglényegesebb aspektusa, hogy a krónikus betegségek kezeléséhez szükséges diagnosztikai vizsgálatokat és gyógyszeres terápiát is a háziorvosok írhatják fel. Például a modernebb diabetológiai gyógyszerek, amelyek eddig csak szakorvosi rendeléseken voltak elérhetők, mostantól a háziorvosokhoz kerülnek, ezzel megkönnyítve a páciensek számára a hozzáférést.
Ugyanez a megközelítés érvényes más területeken is, például az ultrahangos vizsgálatok bizonyos aspektusaira. "Néhány kulcsfontosságú sürgősségi állapot esetén a háziorvosok szaktudása elegendő ahhoz, hogy eldöntsék, szükséges-e a beteg további küldése" – fogalmazott Takács Péter. Az ilyen döntésekhez azonban elengedhetetlen a betegek bizalma is, hiszen enélkül nehezen elképzelhető a hatékony együttműködés.
A Magyar Falu Program keretében összesen 625 vidéki orvosi rendelőt újítottak fel, ami érdekes ellentmondást teremtett: a legnagyobb infrastruktúra-problémák most már inkább a városokban tapasztalhatók. Ezen a helyzeten a praxisközösségek és a prevenciós rendelők által nyújtott többletszolgáltatások révén lehetne javítani.
Az új ügyeleti rendszerről szólva Takács Péter elmondta, sokat segített benne, hogy csökkenjen a sürgősségi ellátásban megjelenő, de "második ránézésre nem oda való" betegek száma, és az 1830-as hívószám bevezetése révén - ahol az előzetes triázs megtörténik - 15 százalékkal kevesebb lett az indokolatlan mentővonulások száma is.
Mindeközben elkezdték kiszorítani a rendszerből azokat a "potyautasokat", akik semmilyen tb-hozzájárulást nem fizettek, holott volt adott esetben bevételük, csak feketén, mert "ez a valódi rászorulók rovására mehet".
"A szolidaritásra épülő társadalombiztosításnak pont ez a lényege, de sokkal szigorúbban kezdték venni a kórházak azt, hogyha valakinek piros vagy barna a taj-száma, egy lámpa jelzi azt, hogy van-e érvényes biztosítási jogviszonya. Mindenki le is tudja ellenőrizni, mert van úgy, hogy nem a dolgozó mulaszt, hanem a munkáltatója. Az Egészségablak applikációban azonnal le lehet csekkolni" - mutatott rá az államtitkár.
Végezetül a béremelésekkel kapcsolatban leszögezte, az egészségügyben volt egy nagyon komoly bérrendezés, aminek következtében a mai bérszínvonalak képesek az országon belül tartani a szakdolgozókat is és az orvosokat is.
Aki kórházban dolgozik és magasabb képzettségű és többet műszakozik, annak magasabb, aki mondjuk egy szakrendelőben dolgozik 6 órás munkarendben, annak nyilván alacsonyabb, de az átlag majdnem 800 ezer forint. 2016-tól kezdve majdnem négyszeresére emelkedtek a szakdolgozói bérek. Az orvosi bérek még magasabb mértékben nőttek. Ha megnézzük a nemzetgazdasági átlagkeresetet és az orvosi átlagkeresetet, akkor az OECD-országok között Magyarország az élen van."
A várólisták teljes átláthatóságának kérdésében elmondta, hogy globális szinten a legjobban teljesítő országok első harmadának végén foglalunk helyet, sőt, az OECD-tagállamok között a harmadik helyen állunk a szemlencse- és szürkehályogműtétek terén.
