Diákmunkás alkalmazása a cég számára izgalmas lehetőség, de nem mentes a kockázatoktól sem!
A foglalkoztatási forma minden esetben attól függ, hogy a tanuló melyik oktatási rendszerben vesz részt. A felsőoktatásban tanuló egyetemisták - akár hagyományos, akár duális képzésben vesznek részt - hallgatói munkaszerződés keretében teljesítik kötelező szakmai gyakorlatukat. A középfokú szakképzésben - például technikumban - tanulók esetében viszont szakképzési munkaszerződést kell kötni, jellemzően a teljes képzési időszakra, de nyári gyakorlat formájában rövid távra, akár 2-12 hétre is lehetőség van. Bartók Szandra, a Niveus bérügyviteli menedzsere szerint fontos tudni, hogy mindkét szerződésfajtával munkaviszony jön létre, így a Munka Törvénykönyve vonatkozó szabályait alkalmazni kell.
A gyakorlati képzésben részt vevő diákok számára díjazás jár. Az egyetemisták esetében, amennyiben a gyakorlat legalább hat hétig tart, a havi juttatás minimum a minimálbér 65%-a. Duális képzés során ez a támogatás az egész tanévre érvényes, nem csupán a gyakorlat időtartamára. A szakképzésben részt vevő tanulók számára 2025-ben a havi jövedelem legalább 100 ezer, legfeljebb 168 ezer forintra rúghat, amely adómentes. Ez az összeg a központi költségvetés által meghatározott önköltségi kerethez igazodik. A minimálbér szintjéig a jövedelem adómentes a hallgatók számára, míg az ezen felüli rész esetében a 25 év alatti fiatalok igénybe vehetik az adókedvezményt.
A munkavégzés időtartamát szigorú jogszabályok keretezik. Az egyetemi hallgatók esetében a napi munkavégzés maximum 8 órára, míg a heti összmunkaidő legfeljebb 40 órára korlátozódik, és számukra túlórát elrendelni nem engedélyezett. A szakképzési tanulók számára a napi munkavégzés 18 éves kor alatt legfeljebb 7 órára, 18 éves kor felett pedig maximum 8 órára korlátozódik, és a munkát kizárólag reggel 6 és este 10 óra között lehet végezni.
