Dél-Koreában készül a világ első lebegő városának megvalósítása, amely forradalmasíthatja a jövő városfejlesztését. Ez a különleges projekt nem csupán innovatív tervezést képvisel, hanem a fenntarthatóságot és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet is szolg

Megépítené a vízen lebegő városok prototípusát a dél-koreai Puszan városa.

A terv az ENSZ Habitat, az Oceanix vállalat és Puszan közös projektje, melynek keretében létrehoznának egy tengeren lebegő lakónegyedet, egyfajta "Noé bárkáját", amely csúcstechnológiás alternatív lakhatási megoldást jelentene a tengerszint emelkedése által fenyegetett országoknak. Az innovatív és ambiciózus projekt megvalósítása azonban nem mentes akadályoktól és kihívásoktól, és más államok is versenyben vannak az első lebegő város mérföldkőnek számító megépítéséért.

Az ENSZ Habitat, a településfejlesztésre specializálódott Világszervezet ága, 2019-ben bejelentette ambiciózus lebegő város projektjét. E kezdeményezés célja, hogy innovatív lakhatási megoldásokkal segítse azokat, akiket a klímaváltozás és a tengerszint emelkedése fenyeget. 2021-re a dél-koreai Puszannak sikerült elnyernie a projektet, amelynek fő törekvése, hogy „zöld okosvárossá” alakuljon, és a környezetvédelmi újítások nemzetközi példaképévé váljon.

A tervek alapján az Oceanix, New York-i központú vállalat fogja lebonyolítani a kivitelezést, míg Puszannak a szükséges helyszínt és engedélyeket kell biztosítania. A város emellett egy tudományos tanácsot hoz létre, amely óceánkutató intézetek szakembereiből áll, valamint együttműködik egy kutatócsoporttal, amely a tengeri városok fenntartható városi modellként való alkalmazását vizsgálja. A projekt kezdeti költségvetése 200 millió dollár volt, de a legfrissebb becslések szerint ez már 600 millió dollárra emelkedett. Mivel prototípusról van szó, a végső költségek pontos meghatározása jelenleg nehézkes.

A lebegő város projekt célja egy platformokra épült lakónegyed kialakítása Puszan északi kikötője közelében, amely nagyjából egy 6,3 hektárnyi területet foglalna el, és 12 ezer ember lakhatását biztosítaná. Innovatív módon a város nem cölöpökre vagy mesterségesen létrehozott szigetre épülne, hanem hatszög alakú, összekapcsolható, lebegő egységekből állna, melyek lehorgonyozott hajókhoz hasonlóan lennének rögzítve, szükség esetén pedig rugalmasan mozgathatóak lennének.

Az építmény a tervek szerint energia-, víz- és élelmiszerellátását tekintve teljesen önellátó lenne, nem bocsátana ki káros anyagokat és megőrizné a környező tenger biodiverzitását is. A tervezés során arra is nagy figyelmet fordítanak, hogy a természeti hatások és extrém időjárási körülmények, például tájfun vagy szökőár esetén is biztonságos maradjon a szerkezet, de a szél fújását és a hullámzást is komoly mérnöki tervezéssel kell ellensúlyozni az építmény tökéletes stabilitása érdekében.

Az Oceanix-projekt jelenleg a tervezési szakaszában tart, és a kivitelezési munkák 2027-re vannak ütemezve, a lebegő város prototípusát pedig 2030-ra szeretnék befejezni. Ugyanakkor valószínű, hogy a projekt határidejei csúszni fognak. Ennek legfőbb oka, hogy Puszan, amely lelkesen lobbizott a 2030-as Világkiállítás rendezési jogáért, végül nem tudta elnyerni a tisztséget. Mivel a lebegő város bemutatását a Világkiállításon tervezték, a kudarc következtében a projekt lendülete jelentősen csökkent.

Ezért lehet az, hogy az építkezéshez szükséges törvényeket és szabályozásokat még mindig nem hozták meg, márpedig kulcsfontosságú tisztázni a közös vízfelület elfoglalásának jogi körülményeit, vagy hogy a szerkezet jogszabályilag épületnek vagy hajónak minősül-e. A puszani városvezetés arra vár, hogy az Oceanix megvalósíthatósági tanulmányt készítsen és megállapítsa, hogy a jelenlegi törvények mellett kivitelezhető-e a projekt. Az Oceanix azonban Puszanra mutogat, mondván, előbb a jogi akadályokat kell elhárítani a projekt elől, a bizonytalan intézményi környezet pedig a befektetők bevonzását is megnehezíti.

Van ezért némi aggodalom azt illetően, hogy a projekt elbukhat, és inkább egy másik városban, például a lebegő városrészek építését szintén tervezgető Szingapúrban valósítják meg. Ha a projekt továbbra sem halad, elképzelhető az is, hogy nem Puszan lesz az első, ahol hasonló lakónegyed épül: a tengerszint emelkedése által különösen veszélyeztetett Maldív-szigetek szintén lebegő városnegyedet tervez létrehozni, a projekt pedig előrébb jár, mivel az építmények jogi státuszát már tisztázta a klímamenekültből klímainnovátori státuszra pályázó szigetország.

Az első lebegő város megvalósítása igazi mérföldkőnek számít, hiszen a működő prototípus létrejötte új lehetőségeket nyithat meg a lebegő struktúrák számára. Ez a fejlesztés a klímaváltozás kihívásaival szembeni innovatív küzdelem egyik kulcsfontosságú eleme lehet, és hozzájárulhat a fenntartható jövő kialakításához.

A szerző a Neumann János Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet elismert kutatójaként tevékenykedik.