December 30-án egy különleges esemény zajlott le.
IV. Károly, a Habsburg-dinasztia utolsó uralkodója, 1916. december 30-án Budapesten lépett a magyar trónra. Olyan időszakban vette át a hatalmat, amikor az ország súlyos politikai, társadalmi és katonai válságokkal küzdött, és az első világháború vihara közepette találta magát. Uralkodása alatt a monarchia stabilizálására tett kísérletei, mint például a választójog kiterjesztése és a nemzetiségi jogok bővítése, végül nem bizonyultak elegendőnek a birodalom megőrzésére. 1918. november 13-án, a Monarchia összeomlása előtt, kénytelen volt lemondani uralkodói jogairól, így zárva le egy történelmi korszakot.
1749-ben Mária Terézia királynő Bécs szívében megalapította a róla elnevezett Collegium Theresianumot, amely azóta is a tudományos és kulturális élet fontos központjaként funkcionál.
1839-ben megalakult a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület, amely jelentős lépés volt a magyar pénzügyi rendszer fejlődésében.
Bedő Albert, aki 1839-ben született, nem csupán erdész és tudós volt, hanem politikai pályán is jelentős hatást gyakorolt. Munkássága során elkötelezetten küzdött a környezetvédelemért és a fenntartható erdőgazdálkodásért, miközben tudományos kutatásai révén hozzájárult a természet megismeréséhez. Politikai szerepvállalása során pedig a társadalmi és környezeti kérdések iránti érzékenységét mutatta, amely öröksége máig inspirálóan hat a következő generációkra.
1848-ban, a szabadságharc idején Mórnál súlyos csapást mért a magyar honvédseregre a Perczel Mór tábornok irányítása alatt álló egység.
1890-ben Ferenc József császár ünnepélyes keretek között avatta fel Pozsony első állandó hídját, amely a Ferenc József híd nevet kapta.
1903-ban Chicagóban tragikus tűzvész pusztított, amely egy frissen megnyílt, fényűző színházat emésztett fel. A borzalmas esemény következtében 602 ember vesztette életét, a legtöbb áldozat pedig nő és gyermek volt.
1916-ban Budapesten koronázták meg IV. Károlyt, aki az utolsó Habsburg uralkodóként lépett a magyar trónra.
1922-ben létrejött a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, amely a világ egyik legnagyobb politikai és gazdasági szövetsége lett.
1944-ben, a második világháború sötét árnyai alatt, megkezdődött Budapest ostroma, amely a város történetének egyik legmeghatározóbb és legtragikusabb eseményévé vált.
1947 Romániában lemondásra kényszerítették I. Mihály királyt.
1949 tavaszán Budapesten, az angyalföldi József Attila téren ünnepélyes keretek között megnyitották a Rákosi Mátyás Kultúrházat, amely később a József Attila Művelődési Ház nevet vette fel. Ez a létesítmény nem csupán a város, hanem az ország első kultúrházaként vonult be a történelembe, új lehetőségeket teremtve a közösségi élet számára.
1950 A tatabányai szénmedence történetének legsúlyosabb bányaszerencsétlensége történt e napon: a robbanás 81 bányász életét követelte.
1972 Utoljára közlekedett villamos a budapesti Rákóczi úton és a Kossuth Lajos utcában.
1999-ben a Magyar Televízió műsorára tűzte a Szomszédok című sorozat legutolsó, 331. epizódját, ezzel véget vetve a népszerű széria hosszú és emlékezetes futásának.
2003-ban a pakisztáni parlament felsőháza jóváhagyta azt az alkotmánymódosítást, amely kiterjeszti az elnök hatáskörét. Ennek értelmében az elnök jogosult lesz arra, hogy feloszlassa a parlamentet, valamint leválthassa a kormányfőt is.
2003-ban Kínából sikeresen indították el az Explorer-1 nevű kínai-európai műholdat, amely új korszakot nyitott a világűr felfedezésében.
2006-ban Irakban végrehajtották Szaddám Huszein, a korábbi diktátor kivégzését.
2008 A szicíliai Messina egyik hipermarketjében megnyílt Olaszország első bolti kápolnája.
2011-ben az Országgyűlés fontos lépést tett az emberiesség elleni bűncselekmények megítélésében, amikor ezeket elévülhetetlennek nyilvánította. Ezen kívül határozatot fogadott el a kommunista diktatúra időszakában elkövetett bizonyos bűncselekmények jogi felelősségre vonásáról is.
Titus, a római császár, a Flavius-dinasztia tagja, 79-től 81-ig uralkodott. Ő volt az, aki a híres Vezúv vulkán kitörése után a pompeii-i romváros újjáépítéséért felelt, és a római nép körében népszerű volt jótékonysági intézkedéseivel. Uralkodása alatt számos fontos építkezés indult, köztük a Colosseum, amely a római szórakoztatás szimbólumává vált. Titus nemcsak katonai vezetőként, hanem emberséges uralkodóként is ismert volt, aki gyakran figyelembe vette a nép szükségleteit. Életének utolsó évei azonban tragikusan rövidre sikeredtek, de öröksége a római történelemben mindmáig él.
1796-ban született Wesselényi Miklós, aki politikai íróként és akadémikusként vált ismertté. Nevét leginkább „az árvízi hajós” jelzővel emlegetik, amely a hősies tetteit és elkötelezettségét tükrözi. Wesselényi munkássága nemcsak a magyar irodalomra, hanem a politikai gondolkodásra is jelentős hatással volt.
André Messager, a francia zeneszerző és karmester, 1853-ban látta meg a napvilágot. Művészetével és zenei újításaival jelentős hatást gyakorolt a francia zenei életre, és számos operát, operettet és szimfonikus művet alkotott.
1865 Rudyard Kipling Nobel-díjas angol író és költő
Bánffy Miklós, aki 1873-ban látta meg a napvilágot, nem csupán író volt, hanem egy sokoldalú politikai figura és polihisztor is. Művészi tehetsége mellett mélyen elkötelezett a társadalmi és politikai kérdések iránt, így életműve nemcsak irodalmi, hanem kulturális és politikai szempontból is jelentőséggel bír. Életének minden területén a kreativitás és a tudás iránti szenvedély vezette, ami maradandó nyomot hagyott a magyar kulturális életben.
Földes Dezső, a kardvívás kiválósága, 1880-ban született, és a sportág történetében maradandó nyomot hagyott. Olimpiai bajnoki címe nemcsak a tehetségét, hanem a kitartását és az elszántságát is tükrözi. Az ő sikerei inspirációt nyújtottak a következő generációk vívói számára, és hozzájárultak a kardvívás népszerűsítéséhez Magyarországon és világszerte.
1889 Scheiber Vilmos, a végtagsebészet és az ortopédia egyik legjelentősebb hazai művelője. Nevéhez fűződik a modern lúdtalpbetétek magyarországi meghonosítása. Mintegy százezer műtétet végzett.
1894 Takaróné Gáll Beatrix, az első magyar közgazdásznő
1896 Erdélyi József Baumgarten-díjas költő
1924 Kiss Bazsa színésznő
1928 Bo Diddley Grammy-díjas amerikai gitáros, énekes és dalszerző
1928-ban született Christian Millau, a francia újságírás és gasztronómia kiemelkedő alakja, aki nem csupán kritikáival, hanem szenvedélyes írásaival is hozzájárult az étkezési kultúra gazdagításához.
1930 Petrik József Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes művész
1941 Fellegi Ádám Liszt Ferenc-díjas zongoraművész
1943-ban született Zsámbéki Gábor, aki a Kossuth-díjjal kitüntetett rendezőként vált ismertté. Munkássága során jelentős hatást gyakorolt a magyar színházművészetre, innovatív megközelítéseivel és gondolatébresztő előadásaival.
1947 Forgács Gábor színész, humorista
1948 Ordasi Péter Liszt Ferenc-díjas karnagy
1948-ben született Randy Schekman, aki Nobel-díjas amerikai orvos és sejtbiológus. Munkássága során jelentős hozzájárulást tett a sejtmembránok és a sejtkommunikáció megértéséhez, ezzel új dimenziókat nyitva a biológiai kutatások terén.
Kékesi László, a tehetséges zenész és basszusgitáros, 1951-ben látta meg a napvilágot. Művészetével nemcsak a basszusgitár mély tónusait hozta el a zenei világba, hanem egyedi stílusával és szenvedélyével is maradandó nyomot hagyott a zenészek és a közönség szívében.
1958 Erich Ritter svájci születésű etológus, cápakutató
1962 Paavo Järvi Grammy-díjas észt-amerikai karmester
Csík János, a Kossuth-díjas népzenész és hegedűművész, 1964-ben született. Ő a Csík zenekar vezetője, amely a magyar népzene modern interpretációjával vívta ki a közönség elismerését. Művészete a hagyományok tisztelete mellett új, friss hangzásokat is behoz a népzenei világba.
Máté Angi, az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakja, 1971-ben látta meg a napvilágot. Munkássága során gazdag és sokszínű írói világot teremtett, amelyben a helyi kultúra és a személyes élmények egyaránt fontos szerepet játszanak. Érdekes módon, írásai nemcsak az erdélyi magyar közönséghez, hanem szélesebb körben is eljutottak, tükrözve a régió gazdag történelmét és hagyományait.
Iványi Marcell, a film- és színházi világ kiemelkedő alakja, 1973-ban lépett a színpadra rendezőként és producerként, hozzájárulva a magyar kultúra gazdagításához.
Zsédenyi Adrienn, közismert nevén Zséda, 1974-ben látta meg a napvilágot. Az énekesnő hazánk egyik kiemelkedő zenei tehetsége, aki karrierje során számos slágert és emlékezetes előadást tudhat maga mögött. Zséda stílusa egyedi, hangja pedig magával ragadó, ami miatt sokan kedvelik őt a magyar zenei életben.
1975 Tiger Woods amerikai golfjátékos
Iancu Laura, a 1978-as születésű költő, író és néprajzkutató, aki a József Attila-díj birtokosa, gazdag irodalmi örökséget hagyott maga után. Műveiben a népi kultúra és a lírai kifejezésmód egyedülálló ötvözete bontakozik ki, amely mélyen tükrözi a magyar hagyományokat és a modern világ kihívásait.
Földi Ádám, a kivételes tehetségű színész, 1979-ben lépett a világra, hogy később maradandó nyomot hagyjon a színművészet területén. Karrierje során sokszínű szerepekkel és emlékezetes alakításokkal gazdagította a magyar színházat és filmet. Energiája és szenvedélye mindig is inspirálóan hatott a közönségére.
Rév Marcell, a neves Emmy- és Sára Sándor-díjas operatőr, 1984-ben született. Munkásságával jelentős hatást gyakorolt a modern filmes világra, kiemelkedő vizuális stílusával és kreatív megközelítéseivel.
I. Szent Félix, a 26. római pápa, jelentős szerepet játszott a kereszténység korai történetében. Ő volt az, aki a 3. században vezette a hívek közösségét, és számos kihívással nézett szembe, beleértve a keresztényüldözéseket is. Pápasága alatt a hit terjesztése és a keresztény közösség egységének megőrzése érdekében folytatott erőfeszítései kiemelkedőek voltak. Szent Félix emlékét a későbbi generációk is megőrizték, és tisztelete a katolikus egyházban a mai napig él.
1591 IX. Ince, a 230. római pápa
1788 Francesco Zuccarelli olasz festő, rézmetsző
1893 Samuel Baker angol Afrika-utazó, felfedező
1933 Vágó László építész, városrendező
1944 Richter Gedeon gyógyszerész
Romain Rolland, a francia irodalom kiemelkedő alakja, aki 1944-ben Nobel-díjat nyert, elmondhatatlan hatással volt a 20. századi gondolkodásra és művészetre. Műveiben a humanizmus, a béke és az emberi sors mélységeit kutatta, miközben a társadalmi problémákra is rámutatott. Rolland írásaiban a szív és az ész harmonikus egyensúlyát kereste, amely máig inspirációt nyújt az olvasóknak szerte a világban.
Trygve Lie, a norvég politikai élet kiemelkedő alakja, 1968-ban hagyta hátra a világot, ahol az ENSZ első főtitkáraként jelentős nyomot hagyott. Az ő irányítása alatt a nemzetközi diplomácia új irányokat vett, és a globális együttműködés eszméje erőteljesen teret nyert a nemzetek között. A politikai táj változásainak és a hidegháborús feszültségeknek a közepette Trygve Lie elkötelezetten dolgozott a béke és a stabilitás megteremtésén, hozzájárulva ezzel a nemzetközi kapcsolatok fejlődéséhez. Öröksége ma is érezhető, hiszen a nemzetközi szervezetek és a diplomáciai kapcsolatok alapjait ő rakta le.
1978 Honthy Hanna Kossuth-díjas színész, operettprimadonna
1979 Richard Rodgers Oscar-, Grammy-, Emmy- és Tony-díjas díjas amerikai zeneszerző, az első, aki a négy legfontosabb díj mindegyikét megkapta
Farkas Eszter, a '83-as év született művésze, aki a festészet világában egyedi stílusával és megközelítésével hívta fel magára a figyelmet. Munkáiban a színek és formák harmonikus összhangját teremtette meg, tükrözve a modern művészet dinamizmusát és mélységét. Eszter festményei nem csupán vizuális élményt nyújtanak, hanem érzelmeket és gondolatokat is közvetítenek, így minden alkotása egy külön történetet mesél el.
1985-ben Márkus László, a Kossuth-díjas színész, kiemelkedő teljesítményével gazdagította a magyar színházművészetet. Munkássága során számos felejthetetlen szerepet alakított, amelyek nemcsak a nézők szívébe lopták be magukat, hanem a szakma elismerését is kivívták.
Belohorszky Pál, az 1988-as évben kiemelkedő irodalomtörténészként, kritikai szemléletű íróként és elgondolkodtató esszéista szerepében tűnt fel. Munkássága során mélyen belemerült az irodalom világába, elemzői képességeivel és éleslátásával hozzájárult a magyar irodalom megértéséhez és népszerűsítéséhez. Az ő írásai nem csupán tudományos igényességükkel, hanem az irodalom iránti szenvedélyükkel is lenyűgözik az olvasókat.
Iszamu Noguchi, a japán gyökerekkel rendelkező amerikai szobrász és formatervező, 1988-ban hagyott maradandó nyomot a művészet világában. Kreatív munkássága a formák és anyagok harmonikus egyensúlyát tükrözi, amely új dimenziókat nyitott meg a modern szobrászatban.
Keiszuke Kinosita, a japán filmrendező, 1998-ban kezdett el jelentős hatást gyakorolni a filmiparra. Munkásságával olyan egyedi stílust alakított ki, amely ötvözi a klasszikus japán narratívát a modern filmes technikákkal. Kinosita filmjeiben gyakran jelennek meg mélyen emberi történetek, amelyek a kulturális hagyományok és a mai társadalom kihívásainak feszültségét tükrözik. Az ő alkotásai nemcsak vizuálisan lenyűgözőek, hanem érzelmileg is gazdag élményt nyújtanak a nézőknek.
2001 óta Mária Tedd, egy sokoldalú író, újságíró és műkritikus, akinek munkássága jelentős hatással van a kortárs irodalomra és művészetekre.
2011-ben Garas Dezső, a Kossuth-díjas művész és a nemzet színésze, maradandó nyomot hagyott a magyar színház világában.
Rita Levi-Montalcini, az olasz neurobiológia kiemelkedő alakja, 2012-ben Nobel-díjat nyert, elismerve a tudományos közösség előtt végzett úttörő munkáját. Életműve során számos felfedezést tett az idegsejtek növekedésével és fejlődésével kapcsolatban, melyek jelentős hatással voltak a neurológia területére.
2013-ban Christl Schönfeldt, az osztrák zeneigazgató, aki a bécsi operabál "anyjaként" ismert, jelentős hatással volt a rendezvény hagyományaira és szellemiségére.
Erkel András 2014-ben a film- és zenei produkciók világában tevékenykedett, ahol kreatív ötleteivel és szakmai tapasztalatával jelentős hatást gyakorolt az iparágra.
2020-ban Sólyom-Nagy Sándor, a Kossuth-díjjal kitüntetett operaénekes, újra felfedezte a zene világát, amelyben tehetsége és művészete csodálatosan ragyogott.
Halmy Miklós, a Kossuth-díjas festőművész, 2021-ben kiemelkedő alkotásaival és művészi víziójával továbbra is lenyűgözte a közönséget. Az őszinte és mély érzelmekkel teli festményei a modern művészet egyik izgalmas irányzatát képviselik, tükrözve a kortárs társadalom kihívásait és szépségeit. Halmy munkássága nem csupán a festészet terén, hanem a kulturális élet más területein is jelentős hatással bír.
Kalász Márton, a Kossuth-díjas költő, író és műfordító, 2021-ben a nemzet művészeként tündökölt. Művészete gazdag és sokszínű, hozzájárulva a magyar irodalom kincsestárához.
Duray Miklós, a szlovákiai magyar politikai élet meghatározó alakja, 2022-ben is aktívan részt vett a közéleti eseményekben és a magyar közösség képviseletében. Munkásságával és elkötelezettségével hozzájárult a szlovákiai magyarok érdekeinek védelméhez, miközben a nemzetközi és helyi politikai kihívásokra is reagált. Szereplése és véleménye nemcsak a politikai diskurzusban, hanem a közvélemény formálásában is jelentős hatással bírt.
Kovács András Ferenc, a 2023-as Kossuth-díjas költő, kiemelkedő alakja a kortárs irodalomnak. Művészetében a líraiság és a mély érzelmi tartalom találkozik, ami a magyar költészet gazdag hagyományait új színekben tünteti fel. Gondolatai és szavai egyedi látásmódot tükröznek, amelyben a mindennapi élet apró részletei is felsejlenek, mélyebb filozófiai kérdéseket boncolgatva.
