Brüsszel határozott lépéseket tesz: az EU komolyan fellép a belső fenyegetések ellen.

Újabb védelmi képességek fejlesztésébe kezd az Európai Unió, melyben nem csak a Frontex és az Europol állományát duzzasztják fel, hanem kiterjedt standardokat állítanának fel a kibervédelem területén is. Bár az uniós biztonsági stratégiák eddig sok szempontból elnagyoltak voltak, a most tervezett rendszeres koordinációkkal a gyorsan változó világrendre való reagáló képesség is kialakulhat. Az új keret a korábbiaknál jóval célzottabb és összehangoltabb válaszokat ad a gyorsan változó fenyegetésekre, hat fő terület mentén osztja újra a feladatokat, megerősített hírszerzési, bűnüldözési és határvédelmi kapacitásokkal, miközben külön hangsúlyt kapnak a kibervédelem, a pénzmozgások nyomon követése és a radikalizáció megelőzése is. A stratégia alapja az össztársadalmi részvétel, a biztonságpolitika középpontba helyezése és a jelentős uniós források mozgósítása.

Az Európai Unió az elmúlt években jelentős lépéseket tett a belső biztonság megerősítéséért. A 2025 áprilisában bemutatott új belső biztonsági stratégia nem csupán folytatása a 2020-2025-ös ciklus célkitűzéseinek, hanem minőségi ugrás is azokhoz képest - derül ki a Jacques Delors Intézet összefoglalójából.

Míg korábban a stratégiai prioritások széttagoltan jelentek meg, az új dokumentum már átláthatóbb, célzottabb és politikailag is ambiciózusabb keretet ad az Európai Uniónak és tagállamainak.

Az uniós belső biztonságpolitikák hagyományosan hosszú távú programokra támaszkodnak, ám ezek gyakran túlságosan általánosak, ami megnehezíti a megvalósításukat. A feladatok megoszlása az uniós intézmények és a tagállamok között tovább bonyolítja a helyzetet. A 2020-as stratégia már tett lépéseket a helyzet javítása érdekében, de a valódi áttörést a legújabb szabályozási keret hozta el.

A korábbi megközelítés négy, kissé általánosított, központi prioritásra osztotta fel figyelmét:

Bár a kulcsfontosságú területek itt világosan megjelennek, a Jacques Delors Intézet értékelése alapján a jogi keretek összehangolása nem valósult meg egyértelműen, ami miatt az átfogó koordináció sem tudott valódi formát ölteni.

Ezzel ellentétben a legújabb stratégia, amely elhagyja a hagyományos, szétszórt operatív programok megközelítését, sokkal hatékonyabban reagál a gyorsan változó társadalmi és politikai tájra. Nem csupán a biztonsági szempontokat emelné be a középpontba minden területen, hanem rendszeressé tenné a szereplők közötti kockázati egyeztetéseket is, ezzel biztosítva a naprakész információk folyamatos áramlását.

Itt már hat különböző területet jelölnek ki a feladatok elvégzésére, melynek pont ezek a rendszeres kitettségi elemzések képezik az alapját. A fenyegetés észlelési képességek fejlesztésén belül a stratégia a tagállamok számára is fejlesztené az információ-beszolgáltatási csatornákat. A rendszer célja, hogy javítsa a tagállamok információszolgáltatási csatornáit a fenyegetések észlelésére, ezekből az adatokat pedig az EU egységes hírszerzési elemzőközpontja dolgozza majd fel.

A második pont javaslata szerint a bűnüldözési kapacitások jelentős növelésére van szükség. Ennek keretében az Europolt egy teljesen önállóan működő ügynökséggé alakítanák át, melynek létszámát megdupláznák. Ezáltal hatékonyabban tudnák segíteni a tagállamok bűnüldöző szerveit. Továbbá,

A határvédelem területén kulcsszerepet játszó Frontex létszámának drámai növelését tervezik, 2027-re 30 000 főre kívánják emelni, ami háromszorosára emeli a korábban javasolt létszámot.

A különböző szervek koordinációjára pedig a biztonságos információmegosztást biztosító platformokat hoznának létre.

Külön fókuszként jelenik már meg a hibrid fenyegetések elleni elhárító képesség kiépítése. Itt a célkitűzés, hogy minden kritikusnak számító fizikai és digitális infrastruktúrát biztosítsanak a hackertámadások és szabotázsakciók ellen. Ennek részei az úgy nevezet "Demokrácia Pajzs" kezdeményezésben valósulhat meg.

A tagállamok minden lehetséges támogatást meg kívánnak nyújtani a hatékony kialakítás érdekében, beleértve új kibervédelmi szabályozások bevezetését és a kikötők, valamint más szállítmányozási csomópontok felkészültségének fokozását.

A szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harc során a hatóságok egyértelműen elválasztották egymástól ezeket a problémákat. A bűnözés elleni küzdelem új aspektusa a gyermekvédelem, amely kulcsfontosságú szerepet kap. A nyomozások középpontjában a pénzügyi tranzakciók állnak, mivel a cél az, hogy a bűnözők azonnal hozzáférésüket veszítsék anyagi forrásaikhoz. Ezzel nemcsak a bűncselekmények megelőzését szolgálják, hanem a gyermekek védelmét is erősítik.

Utóbbi esetében pedig főleg a radikalizáció visszafogására és megelőzésére összpontosítanának. A megelőzés lenne a lényeg, így az európai köztereket is előre biztosítanák, és kivizsgálnák, hogy EU-szinten létre lehet-e hozni egy olyan rendszert, amivel nyomon követhetővé válna például a terrorszervezetek finanszírozási hálózata is.

Végül kijelölték az EU szerepét, mint globális biztonsági szereplő, amihez minél több partnert, így a tagjelölt országokat is bevonnák a közös struktúrába, és fejlesztenék az együttműködést nemcsak a mediterrán térség országaival, de Latin-Amerikával és más partnerállamokkal is.

Ezeket a területeket három alapvető elv mentén fogják megszervezni, amelyet jelentős mértékben a volt finn államfő, valamint Ursula von der Leyen bizottsági elnök jelenlegi védelmi tanácsadója, Sauli Niinistö által készült jelentés alapozott meg.

Ez a tényező kiemelkedően lényeges ahhoz, hogy Európa a közeljövőben megfelelően fel tudjon készülni a megváltozott világpolitikai helyzetre. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy sokkal inkább saját képességeire és szakértelmére kell támaszkodnia.

A Bizottság már jelenleg is jelentős forrásokat fordít a biztonság növelésére. A 2021-2027-es költségvetési időszak keretében összesen 9,77 milliárd eurót (ami megközelítőleg 4000 milliárd forintnak felel meg) osztottak szét különböző intézmények között. Ebből a Belső Biztonsági Alap (ISF) 1,9 milliárd euróval, a Határigazgatási és Vízuminősítési Eszköz (BMVI) 6,2 milliárd euróval, míg a biztonsági kutatásokat támogató Horizont Európa 1,6 milliárd euróval járul hozzá a biztonsági intézkedések finanszírozásához.