Biztató hírek érkeztek az uniós és a magyarországi károsanyag-kibocsátás csökkentéséről.

Az Eurostat legfrissebb statisztikái alapján az Európai Unió országaiban 32%-kal mérséklődött az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ez figyelemre méltó előrelépést jelez az energiaipar, bányászat és mezőgazdaság terén. Emellett a háztartások is egyre tudatosabban közelítik meg az energiafelhasználást és a környezetvédelmet, ami hozzájárul a fenntarthatóbb jövőhöz.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának üteme jelentős mértékben csökkent az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt a 2013 és 2023 közötti időszakban. Az uniós átlagban a csökkenés 32 százalékot tesz ki, amely főként a szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid kibocsátásának mérséklődéséből adódik – tájékoztatott Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója az InfoRádióban. Fontos megjegyezni, hogy mindezt úgy sikerült elérni, hogy közben az unió gazdasága 19 százalékkal bővült. Magyarország esetében a csökkenés mértéke 31,6 százalék, míg a 90-es évekbeli bázisértékhez viszonyítva már 43-44 százalékos csökkentésről beszélhetünk. Ezen eredmények fényében kijelenthető, hogy a 2030-as klímacélként kitűzött 40 százalékos csökkentést már 2023-24-re elértük.

Az uniós tagállamok közül az elmúlt egy évtizedben a legjelentősebb kibocsátáscsökkenést Észtország könyvelhette el, amely 61%-os csökkenéssel büszkélkedhet. Ezt követi Írország, amely 50%-os, míg Szlovénia 41%-os csökkentést ért el. Ausztria, Litvánia és Luxemburg viszont mérsékeltebb eredményeket mutatnak, 17 és 19% közötti csökkentést regisztrálva. Magyarország esetében az Eurostat 31,6%-os kibocsátáscsökkentést dokumentált.

Kovács Erik tájékoztatása alapján a legnagyobb mértékű kibocsátáscsökkentés az energiaiparban valósult meg, ahol a csökkenés elérte a 43 százalékot. Ez körülbelül 448 millió tonna szén-dioxid egyenértéket jelent. A bányászat követi ezt a trendet, körülbelül 25 százalékos mérséklődéssel, míg a szolgáltatások, a gyáripar és a háztartások kibocsátása is jelentős csökkenést mutatott, utóbbi esetében ez a szám 14-15 százalékra tehető. Meglehetősen aggasztó, hogy egyedül a szállítás és raktározás szektorában, amely magában foglalja a közlekedést is, kibocsátásnövekedést tapasztaltak globális szinten. Úgy tűnik, hogy ennek az ágazatnak az átalakítása rendkívül nehezen kivitelezhető feladat.

A vezető kutató bejelentette, hogy 2013 és 2023 között a zéró kibocsátású járművek forgalomba helyezésének száma elképesztő módon 70-szeresére nőtt. 2023-ban másfél millió új, környezetbarát autót regisztráltak. A legnagyobb növekedést Svédország, Dánia és Finnország mutatta, míg Horvátország, Szlovákia és Csehország esetében a bővülés volt a legkisebb. Ezen kívül nemcsak a személygépkocsik számában, hanem az elektromos buszok és nehézgépjárművek esetében is jelentős emelkedés tapasztalható.

A figyelemre méltó eredmények mögött Kovács Erik véleménye szerint kulcsszerepet játszik, hogy az Európai Unió elkötelezetten törekszik a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célok betartására. Ennek következtében a zöld átállás folyamata folyamatosan zajlik az Európai Unió területén, így Magyarországon is. Hangsúlyozta, hogy

2023-ban Magyarország a világ harmadik, míg Európa második legmagasabb napenergia arányát érte el az áramtermelésben.

A háztartások is egyre tudatosabbak mind az energiafelhasználásban, mind a környezetvédelemben. Hozzátette, hogy a nagy metánkibocsátónak számító mezőgazdasági szektorban is jelentős előrelépés történt a kibocsátások csökkentésében.

Az Európai Unió a globális összkibocsátás körülbelül 7,2 százalékát teszi ki, Magyarország pedig körülbelül 0,1 százalékát, ami statisztikailag alig kimutatható.

Az Egyesült Államok, Kína, India, Oroszország, Ausztrália, Kanada - ezek a nagy kibocsátó országok felelősek mind a felmelegedés kétharmadáért, mind a kibocsátások közel kétharmadáért.

A kedvező tendencia jövőbeli folytatódására vonatkozóan Kovács Erik hangsúlyozta, hogy amennyiben az előírt klímacélokat sikeresen betartják, a károsanyag-kibocsátás továbbra is csökkenni fog. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez a folyamat nagymértékben függ az átállás sebességétől és mértékétől is.