Bibi, mint a Humor Hírnöke | Demokratikus Kacajok Bibi nem csupán egy név, hanem a nevetés szimbóluma. Mint a Humor Hírnöke, ő az, aki mindig képes felderíteni a legkomolyabb pillanatokat is egy-egy szellemes megjegyzéssel. A demokratikus elvek mellett á

A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/velemeny/bibi-mint-humor-herold-1042016/

Miután Izrael hat Hirosimának megfelelő mennyiségű bombát, körülbelül százezer tonnát, zúdított Gázára, az infrastruktúrájának 92%-át, összesen 436 ezer épületet megsemmisítve, legalább 61 ezer (többnyire civil) lakost megölve, most a terület teljes elfoglalására készül. Netanjahu ambíciói azonban ennél is messzebbre nyúlnak. Legutóbbi interjújában egy izraeli televízióban utalt arra, hogy Izrael határainak jelentős bővítése a tervei között szerepel. Azt állította, hogy egy "történelmi és spirituális küldetés" részének érzi magát, és hangsúlyozta a Nagy-Izrael eszméjéhez fűződő erős kötődését, amely magában foglalja Jordánia, Egyiptom és Szíria egyes területeit is, természetesen a megszállt Ciszjordánia és Gázai övezet mellett.

Ez a bejelentés egyes radikális izraeli vezetők és telepes csoportok nagyszabású hirdetéseit tükrözi, amelyek azt állítják, hogy az izraeli fegyveres erők hamarosan Damaszkuszban fognak megjelenni. Netanjahu világossá tette, hogy elhatározását mindenképpen végrehajtja, "akár az Egyesült Államok támogatásával, akár anélkül, ez nem számít". Ezen kívül kifejtette, hogy Izrael már dolgozik a terveken, hogy befejezze tevékenységeit Iránban, "függetlenül attól, hogy az amerikaiak részt vesznek-e benne vagy sem".

Irán tehát készülhet a következő fordulóra. "Izrael valószínűleg újabb háborút indít Irán ellen december előtt - talán már augusztus végén. Irán várja és készül a támadásra. Az első háborúban hosszú távú stratégiát játszott, lassan fokozta rakétatámadásait, mivel hosszan elhúzódó konfliktusra számított. A következő körben azonban Irán valószínűleg döntő csapást mér majd az elején azzal a céllal, hogy eloszlasson bármilyen elképzelést, miszerint legyőzheti az izraeli katonai fölény", a következő csata pedig "sokkal véresebb lesz, mint az első". (The next Israel-Iran war is coming, foreignpolicy.com, 2025. 08. 11.)

Ami pedig Palesztinát illeti, mivel a cionisták számára mindig is a "transzfer" (a palesztinok szervezett elüldözése szülőföldjükről) volt a legfontosabb, a kétállami megoldással kapcsolatos összes alkudozás célja csak az volt, hogy a folyamatot a lehető leghosszabb ideig elhúzzák, hogy a folyamatos etnikai tisztogatás és földfoglalás nyomán véglegesen kialakuljon egyfajta fait accompli, és így kizárható legyen a kétállami megoldás lehetősége.

A Nyugat látszólag felháborodott a jelenlegi népirtás miatt, de a valóságban nem mutat hajlandóságot érdemi lépések megtételére. Ezt jól példázza az EU és Izrael között fennálló kereskedelmi megállapodás, amely elvileg egy emberi jogi záradékra épül, s ennek megsértése a megállapodás érvénytelenségét vonná maga után. Mégis, eddig semmi érdemi intézkedés nem történt, és a jövőben sem várható. Izrael a Nyugat szemében szinte sérthetetlen, és aki másképp vélekedik, azt könnyen antiszemitának bélyegzik. Jelenleg úgy tűnik, az Arab Liga is egyetértene ezzel a passzív hozzáállással, hiszen gyakorlatilag egyfajta megállapodást kötöttek Izraellel: a Hamásznak feltétel nélkül kapitulálnia kell, hogy Mahmúd Abbász átvegye a vezetést, aki folytatja az elmúlt harminc év "látszati politizálását" Izrael partnereként. Ezek az arab vezetők az Egyesült Államok bábjai, jól tudják, hogy ha ellenállnak, könnyen leválthatják őket, és csak a szerencsén múlik, hogy megússzák-e a következményeket.

Ahogyan Kadhafi ezredes egykor Damaszkuszban, az Arab Liga ülésén megjegyezte, az Egyesült Államok Irakba való bevonulása és a vezetőség felakasztása után joggal merül fel a kérdés: vajon a jelenlévő vezetők miért ne osztoznának ugyanebben a sorsban? A termet körbejáró kamera mindannyiukat mosolyogva örökítette meg, Bassár el-Aszadot is beleértve. Tudatában vannak annak, hogy Kadhafi szavai igazak, és hogy a hatalmuk múlhat azon, mennyire hajlandók engedelmeskedni a Nyugatnak, anélkül hogy felkorbácsolnák az „arab utcát”, amely most látszólag nyugodt. Gáza helyzete látszólag nem kelti fel az érdeklődésüket; a nyugati világot sokkal inkább foglalkoztatja a palesztin arabok sorsa, mint az arab országok lakóit. Érdekes módon, egy Dániában elégetett Korán miatt sokkal nagyobb felháborodás tör ki, mint a Gázában elveszett gyermekek tragédiája kapcsán.

A legújabb fejlemények szerint az umma nem más, mint egy szórakoztató szellem, amely inkább mosolyt csal az arcunkra, mintsem félelmet. Szinte olyan mulatságos, mint Netanjahu, aki most azt hangoztatja, hogy a Gázai övezet holdbéli tája nem az izraeli légitámadások, tüzérségi akciók és rendszeres buldózeres műveletek eredménye, hanem valami egészen más. Hallgassuk meg őt magát – komoly komikusként lép a színpadra. "Azért látniuk elpusztult épületeket, mert a Hamász minden egyes épületet robbanó csapdával lát el... Amikor mi bevonulunk, beállítunk egy páncélozott járművet, tele robbanószerrel. Aztán felrobbantjuk. Ez elindítja az összes csapdát, és az épületek összeomlanak." (Bibi szerint a Hamász minden gázai épületet robbanó csapdával lát el, infostormer.com, 2025. 08. 09.) Szóval, úgy tűnik, hogy a valóság néha a legjobb vígjáték!

Aki eddig nem ismerte a hücpe-humor rejtelmeit, most Bibitől egy igazán erőteljes adaggal gazdagodhatott. Eközben az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) vezetője aggasztónak nevezte a gázai helyzetet, hangsúlyozva, hogy az már nem csupán egy fenyegető éhségválság, hanem valódi éhínség, amely súlyosan érinti a lakosságot. A UNICEF pedig figyelmeztetett arra, hogy a gázai gyermekek körében az alultápláltság mértéke "megdöbbentő", hiszen júliusban közel 12 ezer gyermeket azonosítottak súlyosan alultápláltként, ami a valaha regisztrált legmagasabb havi adat. Még Trump is észlelte a helyzet súlyosságát két héttel ezelőtt, amikor kijelentette, hogy Gázában "valódi éhezés" tapasztalható.

Izrael nagy nevettetőjének azonban erre is van egy stand-up poénja. Szerinte Gázában nincs éhezés, vagy ha mégis van, azért is a Hamász felelős, mert kifosztja a segélyeket, hogy "szándékosan ellátási hiányt okozzon". De ez mind semmi. A humor csimborasszója, amikor azt panaszolja, hogy "az internetes botok (automatizált programok) és az algoritmus miatt veszítjük el a propagandaháborút". Amikor ezt halljuk, meg kellene szakadnunk a röhögéstől. Bibi azonban elvette a humorérzékünket.