Az indiai haditengerészet a kínai partok közelében, meghívás alapján folytatja hadgyakorlatait, ezzel erősítve a két ország közötti katonai kapcsolatokat.
A Fülöp-szigeteki és az indiai haditengerészet először hajtott végre közös tengeri gyakorlatot a Dél-kínai-tengeren - közölték a hétfőn, miközben Ferdinand Marcos elnök Manilából Újdelhibe utazott állami látogatásra.
A Fülöp-szigetek 2023 végén "tengeri együttműködési tevékenységekbe" kezdett külföldi haditengerészeti erőkkel, célja pedig Kína kiterjedt vízi útjaira vonatkozó igényeinek ellensúlyozása. Az együttműködés keretében közös vitorlázások zajlanak az Egyesült Államokkal, továbbá Japánnal, Ausztráliával, Franciaországgal és Kanadával is - számolt be erről a Reuters hírügynökség.
Romeo Brawner, a Fülöp-szigetek katonai főparancsnoka, arról számolt be, hogy a vasárnap megkezdődött, kétnapos közös gyakorlat ötlete az indiai kollégájával folytatott márciusi találkozón született meg. A gyakorlat a Fülöp-szigetek kizárólagos gazdasági övezetén belül zajlik, és célja a két ország közötti katonai együttműködés erősítése.
"Semmiféle kellemetlenséggel nem találkoztunk, viszont továbbra is vannak olyanok, akik árnyékként kísérik lépteinket – ahogy azt korábban is sejtettük," nyilatkozta Brawner az újságíróknak, anélkül, hogy Kínát konkrétan említette volna.
A kínai külügyminisztérium legutóbbi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a területi és tengeri viták rendezése kizárólag a közvetlenül érintett államok feladata, és harmadik felek beavatkozása nem kívánatos. Az indiai haditengerészet flottájában, amely részt vett a két ország első közös tengeri gyakorlatán, több jelentős hajó is jelen volt, köztük az irányított rakétákkal felszerelt INS Delhi romboló, az INS Shakti tartályhajó, valamint az INS Kiltan korvett. A Fülöp-szigetek is képviseltette magát, két fregatt, a BRP Miguel Malvar és a BRP Jose Rizal bevetésével.
A gyakorlat pontosan egybeesett Marcos ötnapos indiai látogatásával, ahol elmondása szerint célja a tengeri kapcsolatok megerősítése, valamint együttműködés kialakítása olyan kulcsfontosságú területeken, mint a védelem, a gyógyszeripar és a mezőgazdaság.
Kína a Dél-kínai-tenger szinte teljes területére igényt tart, amely átfedésben áll Brunei, Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Vietnam tengeri övezeteivel. Ez a vízi út kulcsfontosságú a globális kereskedelem számára, hiszen évente körülbelül 3 billió dollár értékű árú halad át rajta. A régió geopolitikai feszültségei és gazdasági érdekek miatt a tengeri területek vitatottak, ami fokozza a helyzet bonyolultságát és jelentőségét a világpiacon.
