Az időutazó különleges üzenetet hozott a digitális világ mélységeiből, amely figyelmeztet arra, hogy a technológia fejlődése mellett fontos, hogy megőrizzük emberi kapcsolatainkat és értékeinket. Az ő szavai rávilágítanak arra, hogy a virtuális térben val

Az időutazó - ezzel a címmel nyílik új kiállítása Jakatics-Szabó Veronika festőművésznek, akit a tárlat hivatalos megnyitója előtt kerestünk fel műtermében. Az alkotó szerint a digitális világnak megvannak az előnyei és a hátrányai, de nyomasztónak és természetellenesnek találja, hogy minden egyes percben elérhetővé váltunk.

A vendég az alkotótérbe lépve le se tudja venni a szemét új, grandiózus festményéről, ami az Alkonyatkor a Duna-parton címet kapta. Alkonyi, misztikus környezetben, csipetnyi disztópiával ábrázolja a Rákóczi hidat, aminek pillérei titánokká változtak. Engem sokkal inkább robotoló, arany aurájú polgárokra emlékeztetnek, akik az önkizsákmányolás útvesztőjében, gerincsérvvel állnak, vigyázó tekintetükkel óvják a reggeli csúcsforgalmat.

Az elmúlt másfél év során gyűjtött tapasztalataimból válogattam össze ezt a kiállítást. A képeim különböző városi helyszínekhez és élményeimhez kapcsolódnak, így egyfajta szövevényes önéletrajzként vagy naplóként is felfoghatók. Az alkotásaimban igyekszem úgy megjeleníteni az élményeimet, hogy azok mások számára is ismerős érzéseket és emlékeket idézzenek fel. Célom, hogy a nézőkben egyfajta felismerés vagy ráismerés ébredjen, lehetőséget adva ezzel a közös élmények megélésére.

„Tedd különlegessé a mondanivalódat!” – szól a meglepően kreatív festőművész, akinek a színei életre keltik a vásznat.

Jakatics-Szabó Veronika legújabb műveiben az okostelefon mint visszatérő motívum kiemelkedő szerepet játszik. Ezért nem meglepő, hogy a mesterséges intelligencia és a digitális világ iránti viszonyáról érdeklődöm.

"Pont a lényeg hiányzik azokból a dolgokból, amiket a mesterséges intelligencia hoz létre. Van bennük egyfajta robotizáltság, automatizmus, éppen emiatt nem írhatják felül az ember által létrehozott művészetet, ami a személyességen alapul. Biztos, hogy befolyásolja vagy hat rá, de az ember nem helyettesíthető. Attól vagyunk emberek, hogy van kultúránk és művészetünk" - fogalmaz az alkotó, aki nehezen tudja elképzelni, hogy saját művészetében alkalmazza a mesterséges intelligenciát.

A digitális világ jelensége folyamatosan foglalkoztatja, ám a személyes életében csupán egy szükséges rosszként jelenik meg. Észrevette, hogy manapság sokan még a természet lágy ölén is a telefonjukat bújják, hiszen éppen üzenetre várnak. Úgy véli, hogy a digitális világban a természet gyakran csupán díszletként funkcionál, elveszítve eredeti jelentőségét.

Megvolt az előnye annak, hogy az ember nem volt 0-24 órában elérhető. Persze ennek a helyzetnek megvannak az előnyei és a hátrányai is, de az biztos, hogy megváltozott tudatállapotot eredményez, amikor az ember minden egyes pillanatban elérhetővé válik. Nyomasztónak, természetellenesnek találom

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – így szól a festőművész, miközben izgatottan készül a közelgő kiállításra, ahol nemcsak festményeivel, hanem egy különleges kötettel is megörvendezteti a közönséget. Ez a könyv egy valóságos időutazás, amely 2004-től 2024-ig terjedő időszak legfontosabb alkotásait gyűjti össze. A lapokon a művész életművének esszenciája bontakozik ki, bemutatva a fejlődését, stílusbeli változásait és a művészet iránti szenvedélyét. A válogatás nem csupán képek sorozata, hanem egy személyes történet, amely bepillantást enged a festő belső világába és az általa megélt élményekbe.

Fontos, hogy háttérbe szorítsuk azt a kimerítő képáradatot, amely folyamatosan áramlik felénk a digitális térből. A festőművész, aki a Kisképző egyik óraadó tanára, diákjainál is észleli a digitális világ hatásait.

"Rendkívül ritka, hogy valaki fejből próbáljon megrajzolni valamit. Amikor kreatív feladatot adok a diákjaimnak, az első kérdés általában az, hogy használhatják-e a telefonjukat. Attól függően, hogy milyen feladatról van szó, néha engedélyezem, de egy hagyományos tanulmányrajz esetében ez nem opció. A mobiltelefonok könnyen ellustíthatják a szellemi képességeinket. A belső látásunk, a térbeli érzékelésünk és a saját tapasztalataink egészen mások, mint amit egy képernyőről lemásolhatunk."

Jakatics-Szabó Veronika legújabb kiállítása december 10-én, 18 órakor nyitja meg kapuit az ART9 Galériában. De mit is takar pontosan Az időutazó cím? A festőművész személyes élményei a művésztelepen inspirálták ezt a különleges témát, amely a múlt és a jelen határvonalán kalandozik.

Az időutazó szerepét magamra öltve érzem, hogy egy különös párhuzamot vonnak velem. Egyiptomi nemzetközi művésztelepen töltött napjaim alatt többen is úgy vélekedtek, hogy olyan vagyok, mint egy régmúltból érkezett látogató, aki nem tudott alkalmazkodni a jelen kihívásaihoz. Valójában sok tekintetben igazuk van, hiszen a modern világ számomra néha idegen és zűrzavaros, míg a múlt varázsa sokkal inkább vonz. Bár az élet nem mindig a választásunk szerint alakul, én mégis mélyen elmerülök a történelemben. Festményeim motívumai is gyakran tükrözik ezt az időutazó szellemiséget, hiszen a klasszikus festészet tradíciója és a művészettörténeti párhuzamok folyamatosan inspirálnak. Számomra a művészet nem csupán a jelen, hanem a múlt gazdagságának felfedezése is. Így hát, ha úgy tetszik, valóban egy időutazó vagyok – csak éppen a vásznon és az ecsettel a kezemben.

- Kérlek, tedd egyedivé a mondandódat! - szólítja fel a művész, akinek szívéhez legközelebb a 20. század kezdetének festészeti irányzatai állnak. Jakatics-Szabó Veronika mindössze 16 éves korában határozta el, hogy a festészet világában kíván elmélyedni. 2007-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetemen diplomázott festő szakon, ahol olyan mesterek tanítása alatt fejlődött, mint Molnár Sándor, Nagy Gábor és Kósa János. Az ezt követő időszakban, 2007 és 2010 között, az Amadeus alkotóház falai között hozta létre műveit. 2016-ban megszerezte doktori fokozatát (DLA), amelynek témavezetője a neves Sass Valéria volt. Munkásságát számos elismerés és ösztöndíj fémjelezte, melyek tükrözik tehetségét és elkötelezettségét. Legfrissebb munkáit az „Időutazó” című kiállításon tekinthetjük meg, amely december 20-ig látogatható.