Az örökség az államra száll, ha az érintett nem értesül róla.

Sokan végrendelkeznek, de a digitális örökségről megfeledkeznek, holott a digitális vagyon is számottevő lehet.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) legutóbbi statisztikái alapján 2024-ben 9353 hagyatéki eljárás indult az országban. Érdemes megjegyezni, hogy ezek közül nem minden eset zárult azzal, hogy az örökség az állam birtokába került. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az állam évente átlagosan 1500-1600 alkalommal örökölt, főként olyan esetekben, amikor az elhunyt személynek nem voltak elérhető örökösei, vagy amikor azok visszautasították a hagyatékot. A köztulajdonba került vagyontömeg legnagyobb része ingatlanokból állt, évente körülbelül 3,5-4 milliárd forint értékben. Ezzel szemben 2020-ban az állam 6,7 milliárd forint adósságot is örökölt, amely meghaladta az örökölt vagyon értékét – számolt be róla a Pénzcentrum.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) legfrissebb adatai szerint egyre növekvő tendencia figyelhető meg a végrendeletek készítésében, különösen az élettársi kapcsolatban élő párok és mozaikcsaládok körében. E jelenség hátterében az áll, hogy a törvényes öröklési rend sok esetben nem tükrözi az elhunyt valódi szándékait. Emellett kiemelt figyelmet érdemelnek a digitális javak, mint a kriptopénzek és az online profilok, amelyekről szintén érdemes rendelkezni a hagyaték rendezése során.

A MOKK ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a digitális eszközök, mint például a kriptopénzek vagy a közösségi média fiókok kezelése során az egyik legnagyobb kihívás az, hogy míg a hagyományos, fizikai vagyontárgyak – mint például egy családi ház vagy egy autó – általában nyilvánosan elérhetők és azonosíthatók, addig a digitális javak esetében ez korántsem ilyen egyszerű.

A kriptodeviza sajátos jellegéből fakadóan nem egy központi rendszerben, például banki nyilvántartásban tárolódik, így a mi felelősségünk, hogy a halálunk után mások tudomást szereznek-e róluk, vagy hozzáférnek-e. Problémát okozhat, ha a kriptotárcánkhoz tartozó felhasználói kód és a titkos jelszó bárki számára elérhetővé válik a hagyaték átadása előtt, hiszen ez lehetővé teszi, hogy illetéktelenek kiüríthessék a tárcát vagy megváltoztathassák a belépési adatokat. Éppen ezért célszerű nyilvántartást vezetni a kriptopénzeinkről, és ezt a végrendeletünkben is megemlíteni. Így a vagyon értékét anélkül lehet megállapítani, hogy bárki hozzáférne a szükséges kódokhoz. A kódokat érdemes egy közjegyzői vagy ügyvédi letétbe helyezni, biztosítva, hogy csak a tényleges örökös férhessen hozzá, a hagyaték átadását igazoló dokumentum bemutatásával. Ezért rendkívül fontos, hogy a kriptopénzeket kezelő személy tudatosan gondoskodjon a vagyona jövőjéről.

- ráirányították a figyelmet.

Az öröklési jogi ismeretek hiánya súlyos következményekkel járhat. Amennyiben valaki törvényes örökös nélkül távozik az élők sorából, és nem készít végrendeletet, vagy az örökösök lemondanak a hagyatékról, a teljes vagyon az állam tulajdonába kerülhet. Ezért rendkívül fontos, hogy mindenki megismerkedjen az öröklési szabályokkal, és ha szükséges, végrendeletet készítsen, hogy biztosítsa saját vagyona jövőjét.

Az állam által örökölt vagyonelemekre vonatkozó szabályok kapcsán a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a Pénzcentrum kérdésére kifejtette: amikor valaki örököl, akkor nemcsak a pozitív vagyonelemeket, hanem az elhunyt tartozásait is megörökli. Az örökös azonban csak az öröksége értékéig felel a tartozásokért.

Ha a magyar állam örököl az elhunyt személy után, akkor nem csupán az örökséget, hanem a tartozásokat is megkapja (ha léteznek), éppúgy, mint bármely más örökös. Az állam felelőssége az örökség keretein belül a tartozások kifizetése. Fontos azonban tudni, hogy az adósságokat különböző csoportokba sorolják. Először mindig a magasabb rangú csoportokba tartozó kötelezettségeket kell teljesíteni, és csak azután lehet a többi adóssággal foglalkozni, ha az örökség értéke azt lehetővé teszi. Például a temetési költségek prioritást élveznek a hitelek törlesztésével szemben.

- kiemelték.