A világtörténelem öt legemlékezetesebb anyósa: akik nem csak a házasságot, hanem a családi dinamikát is felforgatták. Az anyósok szerepe gyakran ellentmondásos, és sokszor humoros vagy drámai helyzetek forrása. Fedezd fel velünk azokat a nőket, akik a tör

Az anyós-meny viszony egy átlagos családban sem mindig mentes a konfliktusoktól, ám ha uralkodói vagy politikus famíliáról van szó, még nagyobb az esélye a nézetkülönbségeknek, vagy még ennél is rosszabbnak. Mérgezés, titkok, elképzelhetetlen kontroll - csak hogy néhány súlyosabb esetet említsünk a történelemből.

Figyelemre méltó, hogy a példáinkban megjelenő nők, noha sokszor ártottak egymásnak, és egymás életét szinte elviselhetetlenné tették, mégis képesek voltak fontosabb célok érdekében ideiglenes szövetségeket kötni. E rövid együttműködések mindaddig fennmaradtak, amíg az a saját érdekeiket szolgálta.

A neves Sforza család tagjaként Bona Sforza, egy olasz hercegnő, kiemelkedő neveltetésben részesült. Arisztokrata származása és széleskörű műveltsége miatt számos kérő kereste kegyeit édesanyjánál. Végül I. Zsigmond lengyel király mellett döntött, akivel házasságot kötött, és négy gyermeknek adott életet, közöttük a trónörökös, Zsigmond Ágost is megtalálható.

A lengyel udvarban az itáliai hagyományokat népszerűsítő királyné sikeresen alakított ki egy szilárd politikai alapot, amelyet férje eltávozása után is megőrzött és tovább épített.

Zsigmond Ágost minden lehetséges eszközt bevetett, hogy kifejezze ellenvéleményét Habsburg Erzsébet osztrák főhercegnő jelölése ellen. Fia azonban figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetéseit, így az apának végül kénytelen volt alternatív megoldásokhoz nyúlni.

Egyes források szerint a fiatal és boldogtalan főhercegnő két év házasság után egy epilepsziás roham után hunyt el, más források szerint Bona Sforza mérgezte meg.

A Zsigmond Ágost második feleségével, Barbara Radziwiłł-lel kötött házasság sem zajlott zökkenőmentesen. A király, aki ekkor már a trónon ült, titokban vette feleségül Barborát. A királynő, nem tűrve el a helyzetet, először megkísérelte érvényteleníteni a házasságot, azonban ez a próbálkozása kudarcot vallott. Ezt követően a pletykák szerint újra a régi, bevált módszerhez, a mérgezéshez folyamodott, hogy megszabaduljon riválisától.

Margaret Beaufort egész életében arra törekedett, hogy egyetlen fiát, akit 13 évesen hozott a világra, a későbbi VII. Henriket, trónra segítse. Ennek érdekében megtett mindent, még Henriket is arra biztatta, hogy vegye feleségül a York házból származó Erzsébetet, és így is biztosítsa trónját.

Mivel mind Margaret, mind Erzsébet tudatában volt annak, hogy a hatalmukat és pozíciójukat csak akkor őrizhetik meg, ha támogatják egymást, ezért a kezdeti pengeváltások ellenére megbékéltek a helyzetükkel.

Stuart Mária és Medici Katalin úgy kerültek rokonságba, hogy miután Máriát Skócia királynőjévé koronázták, ám a VIII. Henrik fiával, Eduárddal kötendő házasság terve meghiúsult, Franciaországba küldték.

Itt francia nevelést kapott, és eljegyezték az akkor 3 éves II. Ferenccel, aki Medici Katalin elsőszülött fia volt. Máriát már kislány korában mindenki megkedvelte, kivéve leendő anyósát.

Miután Ferenc 16 éves korában egy súlyos betegség következtében elhunyt, Mária a francia udvarban nem éppen a legkedveltebb személynek számított. Ennek egyik oka az volt, hogy anyósa az angolokkal kötött megállapodást a trónigényüket illetően, ami tovább rontotta Mária helyzetét és népszerűségét.

Mielőtt Mária Skóciába tért volna, Medici Katalin rákényszerítette, hogy adja vissza a koronaékszereket.

Keresve sem találnánk két annyira különböző természetű személyt, mint amilyen Zsófia főhercegné, Ferenc József császár édesanyja, és Wittellsbach Erzsébet, azaz Sisi. Míg a főhercegné a szabályokat követő, az etikettet a végletekig betartó nő volt, Sisi inkább egy vadlóra emlékeztetett, akit be kellett törni.

A kapcsolatuk két fő okból vált rendkívül feszültté. Az egyik tényező az volt, hogy Sisi nem élhette meg azt az örömöt, hogy elsőszülött gyermekét nevelheti, mivel anyósa már a kezdetektől fogva magához ragadta a csecsemőt. A másik ok pedig az, hogy Sisi szívébe zárta a magyarokat, ami Zsófia számára, aki Ferenc kezében akarta összpontosítani a hatalmat, rendkívül bosszantó volt.

Az örökös csatározások anyós és meny között a házasságra is rányomták a bélyegét, Ferenc József és Sisi elhidegültek egymástól. Az egyetlen vigaszt az jelentette a császárné számára, amikor legkisebb lánya, Mária Valéria nevelését teljes mértékben kézbe vette, és vele alakította ki a legszorosabb kapcsolatot gyermekei közül.

Franklin Delano Roosevelt édesanyja, Sara, a legjobb szándékkal sem nevezhető szeretetre méltónak, menyével való viszonya pedig különösen ellentmondásos. Amikor Franklin beleszeretett Eleanorba, és eljegyezték egymást, Sara mindenáron meg akarta akadályozni a frigyet, és arra buzdította fiát, hogy legalább egy évig tartsa titokban az eljegyzést.

Amikor a pár gyermekei világra jöttek, a férfi aktívan beleavatkozott a nevelésükbe, folyamatosan tanácsokkal látta el az ifjú anyát. Eleinte boldogan fogadta a segítséget, de idővel a folyamatos irányítás terhessé vált számára.

Anyós és meny kapcsolata drámaian átalakult, amikor Sara felfedezte, hogy a fia titkos viszonyt folytat. Ekkor Eleanor a fiatal nő mellé állt, és a szövetségük új irányt adott a dinamikának. Sara halála után Eleanor így fogalmazott anyósáról: "Félelmetes, hogy 36 évnyi közelség után sem alakult ki igazi kötődés közöttünk; a halála számomra nem hozott magával érzelmi veszteséget."