A szolidaritási hozzájárulás kárának kérdése egy rendkívül fontos téma, amely számos aspektust érint. Ezen hozzájárulás célja, hogy támogassa a közösségeket és csökkentse a társadalmi egyenlőtlenségeket. Azonban felmerül a kérdés, hogy milyen következmény
Szépen hangzik: a gazdagabb önkormányzatok támogassák a szegényebb önkormányzatokat. Valójában a tehetősebbnek tűnő településeket sújtó szolidaritási hozzájárulás arról szól, hogy a települési önkormányzati rendszer függése még nagyobb legyen a központi kormányzattól. Az állam (a kormány) hatalmának kiterjesztése az autonóm szereplők kárára amúgy is a NER-rendszer ismertetőjele, a szolidaritási hozzájárulás esetén sincsen ez másként. Az elvonások mértéke azonban immáron olyan méreteket öltött, hogy olykor még kormánypárti polgármesterek is nyilvánosan morognak miatta.
A 2017-es költségvetési törvény összesen 39 milliárd, a 2025-ös 360 milliárd, a jövő évről szóló állami büdzsé pedig már 395 milliárd befizetésére kötelezi azokat a települési önkormányzatokat, amelyek legalább 25 ezer lakossal és iparűzésiadó-bevétellel, illetve adóerő-képességgel rendelkeznek. Igaz, hogy az iparűzésiadó-bevételek is emelkedtek - nőtt az infláció is, 2023-ban 17,6 százalékos volt az éves pénzromlás, ráadásul az önkormányzatokat a megemelkedett energiaszámlák is sújtották. Minél nagyobb egy város, annál nagyobb intézményrendszert tart fenn, és helyi tömegközlekedést is üzemeltet. Nem véletlenül kifogásolja a Fővárosi Önkormányzat, hogy erre az évre már 89 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás befizetésére kötelezte az állam, miközben Budapesten van messze a legnagyobb helyi tömegközlekedés, metró is csak itt van Magyarországon. Kis híján csődbe is jutott a Fővárosi Önkormányzat, amitől egyelőre megmentette, hogy egy bírósági döntés nyomán sikerült hozzájutni több mint 10 milliárd forint korábban inkasszált összeghez, illetve a kormány is belátta, hogy neki sem jó, ha az ország fővárosa csődbe jut (ugyanis ez kifelé rossz hatással lenne az egész ország reputációjára), így a kormány képviselői leültek tárgyalni Karácsony Gergely főpolgármesterrel. A két fél között vita van arról, mennyire érinti hátrányosan a szolidaritási hozzájárulás mértéke a Fővárosi Önkormányzatot, és mennyire tehető felelőssé a kritikus pénzügyi helyzetért a főváros ellenzéki vezetésének gazdálkodása.
