A szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt vezetőjét bízták meg a kormányzás megalakításával, ami új fejezetet nyithat az illiberális Ausztria történetében.
A zsákutcába jutott koalíciós tárgyalások következtében az osztrák államfő Herbert Kicklt, az Osztrák Szabadságpárt vezetőjét és Orbán Viktor szövetségesét kérte fel a kormány megalakítására.
Alexander Van der Bellen köztársasági elnök elmondta, hogy a döntése nem született könnyedén, miután hétfőn Herbert Kicklnek, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetőjének adta át a kormányalakítási megbízást.
Herbert Kickl kinevezése gyökeres fordulatot jelent az osztrák belpolitikában. A változást az tette lehetővé, hogy múlt héten kudarcba fulladtak az Osztrák Néppárt (ÖVP), a szociáldemokraták, illetve a tárgyalásokból már pénteken kiszállt liberális NEOS közötti koalíciós megbeszélések, majd lemondott mind a kancellári tisztségről, mind az ÖVP elnökségéről Karl Nehammer, aki nem volt hajlandó koalíciót kötni az FPÖ-vel, ha Herbert Kickl a kancellár. Az új kormány az FPÖ és az ÖVP részvételével jön létre, a Karl Nehammer utódának megválasztott Christian Stocker ugyanis elődjével szemben már nem zárkózott el a szélsőjobb párttal való koalíciós együttműködéstől. Utóbbi hétfőn is hangsúlyozta, csak átmenetileg látja el a pártelnöki teendőket, se egy év múlva tisztújítást rendeznek. Az ÖVP elnöke minden bizonnyal az alelnöki tisztséget kapja meg a leendő kabinetben.
Amikor Herbert Kickl hétfő délelőtt megérkezett az elnöki hivatalhoz, mintegy 500 tüntető fogadta. "Nem akarunk szélsőjobboldali kancellárt" - szerepelt az egyik transzparensen. Ausztriának 1945 óta először lehet szélsőjobboldali vezetője.
Az államfő és a kinevezett kancellár kapcsolata mindig is feszült volt. Van der Bellen az FPÖ szeptemberi, a parlamenti választáson aratott győzelme után - a párt majdnem 29 százalékos eredménnyel végzett az élen - az államfő megjegyezte, amíg ő az elnök, addig az oroszbarát kijelentésekkel "jeleskedő" és nyíltan szélsőjobb eszméket hirdető Kickl nem lehet a szövetségi kormány feje. Ezért is bízta meg akkor Nehammert a kabinet életre hívásával. Miután azonban az ÖVP időközben lemondott elnökének erőfeszítései kudarcot vallottak, Van der Bellen előtt nem maradt más opció: egy előrehozott választást még nagyobb fölénnyel nyert volna meg az FPÖ. Felmérések szerint már mintegy 37 százalék voksolna az FPÖ-re, tehát a választás óta nyolc százalékot erősödött a párt. Kickl és Van der Bellen viszonyát például jól jellemzi, hogy februárban az FPÖ elnöke a Hofburgban "ülő múmiának" nevezte az elnököt, akit "kissé szenilisnek" is minősített. Karl Nehammert pedig "a nemzet legnagyobb csapásának" nevezte. Az FPÖ vezetője az ÖVP-t és az SPÖ-t úgy emlegette: a vörös és fekete politikai férgek. Kickl a neonácihoz hasonló ideológiát valló Identitáriusokat egyszerű jobboldali civil szervezetnek nevezte". 2019-ben az emberi jogokról még belügyi tárcavezetőként azt mondta: a jognak kell követnie a politikát, és nem a politikának követnie a jogot.
Herbert Kickl kancellári posztja kedvező fejlemény Orbán Viktor számára. Az FPÖ és a Fidesz egyaránt a Patrióták Európáért frakció tagjai az Európai Parlamentben. Tavaly októberben, amikor Orbán Ausztriában járt a szabadságpárti parlamenti elnök meghívására, közös nyilatkozatot írt alá Kickllel. Ebben a két politikus a brüsszeli politikai befolyás csökkentésére és a tagállamok jogainak megerősítésére tett ígéretet. 2023 márciusában Kickl Orbánnal folytatott megbeszélését követően – hasonlóan a magyar miniszterelnökhöz – az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciók "értelmetlen" feloldását szorgalmazta. Kickl béketárgyalások megkezdését követelte Ukrajnában, ami lényegében a magyar kormány álláspontjával egyezett meg, miszerint Kijevnek el kell fogadnia a területi veszteségeket. Az FPÖ 2016-ban baráti szerződést kötött Vlagyimir Putyin orosz elnök pártjával, az Egységes Oroszországgal, és ezt a megállapodást az oroszok ukrajnai inváziója után sem vonták vissza.
Orbán Viktor a bécsi orosz nagykövet előtt hízelgett a Putyin-rezsimnek
Az FPÖ vezére többször illette elismeréssel a magyar kormány menekültpolitikáját. Az FPÖ választási programja szerint a menekülteket vissza kell toloncolni, a menedékjogot fel kell függeszteni mindaddig, amíg Ausztriát átlagon felüli terhek terhelik. A párt be akarja tiltani a politikai iszlámot", valamint azt, a "gender- és woke őrületet" is.
Kickl kancellárként Ausztriát illiberális állammá kívánná formálni, ami radikális átalakítást hozna a médiatérképben is. Azonban Ausztriában továbbra is fennmarad a fékek és ellensúlyok rendszere: a demokratikus alapelvek védelmező elnök szerepe potenciális ellensúlyozó tényezőként funkcionálhat. Remélhetőleg a várható koalíciós partner, az ÖVP, szintén megakadályozza a vörös vonalak átlépését.
