A számítástechnika modern kori Frankensteinjei A számítástechnika világában gyakran találkozunk olyan innovatív alkotásokkal, amelyek mintha saját életre keltek volna. Ezek az "Frankensteinjei" a digitális korszaknak nemcsak a technológiai vívmányokat ké

A mesterséges intelligencia működésének mélységei még a legképzettebb szakemberek számára is igazi rejtélyt jelentenek. Hazai matematikai szakértők is fáradhatatlanul dolgoznak a gépi intelligencia titkainak megfejtésén.

Bárki tud telefonálni, autót vezetni, turmixolni, füvet nyírni anélkül, hogy fogalma lenne arról, az adott szerkezet hogyan működik. A mesterséges intelligencián (AI) alapuló eszközöket is egyre többen használják, de kevesen gondolkodnak el azon, mi rejtőzhet a gépi agy mélyén. Varga Dániel programozó matematikus, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatási osztályán dolgozik, és munkatársaival a AI működését szeretnék megérteni.

"Amikor sok évtizede a kutatók először próbálkoztak intelligens gépek megalkotásával, az volt az elképzelésük, hogy bár az emberi agy rendkívül összetett rendszer, és a tudomány számára még hosszú időbe telik majd a megértése, ha mi magunk hozunk létre egy intelligens gépet, annak működése teljes mértékben átlátható lesz a tudomány számára. Azonban ma, amikor valóban sikerült ilyen rendszereket megalkotni, és egyre több dologban bízzuk rájuk magunkat, ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk: ezeknek a rendszereknek a működését az alkotói sem értik igazán" - magyarázza Varga Dániel.

A modern mesterséges intelligencia rendszerek működése gyökeresen eltér a hagyományos programozás módszereitől, ahol a fejlesztők minden egyes lépést előre megterveznek és megvalósítanak. Az AI nem csupán kódolt algoritmusok összessége, hanem egyfajta tanulási folyamat résztvevője. Az intelligens rendszereket nem "megírják", hanem folyamatosan tanítják, rengeteg példán keresztül demonstrálva, hogy bizonyos kérdésekre milyen válaszok az elvárt válaszok. Ennek eredményeként az AI saját magának formálja meg a belső szabályait és logikáját. A nagyvállalatok hatalmas összegeket, dollármilliárdokat fektetnek az AI rendszerek fejlesztésébe, azonban a mélyebb és komplexebb kérdések, mint például az, hogy miért éppen úgy reagált az intelligencia, ahogy tette, általában háttérbe szorulnak, és kevesebb figyelmet kapnak, mivel ezek a kérdések gyakran kevesebb közvetlen nyereséggel járnak.

Az emberi agy működésének rejtelmeiről még mindig sok a kérdőjel. Ennek ellenére ez ritkán jelent komoly problémát számunkra, hiszen a mindennapok során folyamatosan érintkezünk másokkal, ismerjük a viselkedési szokásaikat, és nagyrészt fel tudjuk mérni, mire is számíthatunk tőlük.

Az AI egy igazán innovatív teremtés, amit mi magunk alkottunk meg, ám viselkedése sokszor kiszámíthatatlan és meglepő.

Egy különös esemény történt nemrég: néhány hete az OpenAI szakértői úgy vélték, hogy csupán egy rutin szoftverfrissítést hajtanak végre a ChatGPT csevegőroboton. Ám a frissítés váratlan következményekkel járt, amelynek eredményeként a robot szinte egy bólogató Jánossá vált. A felhasználók bármit kérdeztek tőle, ő mindig egyetértett, és még a legabszurdabb ötleteket is lelkesen támogatta. Például, amikor valaki arról érdeklődött, hogy helyes döntés-e abbahagyni a skizofrénia gyógyszer szedését, és inkább a belső hangjaira hallgatni, a robot határozottan bátorította a lépésre.

Mit is jelent valójában az AI mélyebb megértése a gyakorlatban? Az emberi agy működése rendkívül hasznos párhuzam, mivel számos aspektusában hasonlít a mesterséges intelligencia működéséhez. Az agysejtek elektromos impulzusokat küldenek a szomszédos sejtek felé, ezáltal információt továbbítanak. Valami hasonló zajlik a mesterséges neuronhálózatokban is, ahol a "mesterséges neurális sejtek" üzeneteket váltanak egymással. A híres amerikai Anthropic cég kutatói felfedezték, hogy léteznek olyan mesterséges neuroncsoportok, amelyek aktiválódnak, amikor egy adott kifejezés megjelenik a beszélgetés során. Például sikerült azonosítaniuk azt a területet, amely a San Francisco-i Golden Gate hídra reagál. De a kutatók nemcsak felfedezték ezt a területet, hanem be is tudtak avatkozni a működésébe: mesterségesen fokozni tudták ennek a neuroncsoportról érkező jelek intenzitását, mintha egy elektródát helyeznének el az emberi agyban, és azzal ingerelnének egy specifikus pontot. Ennek a beavatkozásnak a következményeként a csevegőrobot kedvenc témájává a Golden Gate híd vált — bármilyen kérdést kaptott, mindenáron arra terelte a beszélgetést.

A magyar kutatók teljesen más oldalról közelítenek. "Úgy fogalmaztam meg, hogy amit csinálunk, az agysebészet mesterséges neuronhálókon. Kicsit Frankenstein kísérleteihez hasonlít. Azt tudjuk, hogy az emberi agyat ketté lehet vágni úgy, hogy a jobb és a bal agyfélteke működőképes marad. Mi ezt végezzük el mesterséges agyakon. Azonban ami ezek után következik, azt a valódival nem lehet megtenni, nevezetesen hogy az egyik ember bal agyféltekéjét összekapcsoljuk egy másik ember jobb agyféltekéjével. A mesterséges agysejtek esetében képesek vagyunk elvégezni ezt az összeillesztést úgy, hogy a két, különböző helyről érkezett fél jól működjön együtt" - ismertette Varga Dániel. Ha sikerül ez az összeillesztés, az annak a bizonyítéka, hogy két különbözőképpen tanított mesterséges agy azonos képességekre tesz szert, ezek a képességek valamilyen értelemben univerzálisak. Fizikailag persze semmi látványos nem történik, hiszen az AI működése tulajdonképpen matematikai műveletek egymás utáni elvégzéséből áll.

A fiatalok számára a mesterséges intelligencia egyre inkább a mindennapjaik részesévé válik. Ma már nem szükséges aggódni a technológia fejlődése miatt; inkább érdemes kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.

Sokat emlegetik a AI-vel kapcsolatban, hogy elveszi majd sok ember munkáját, feleslegessé tesz bizonyos szakmákat. Varga Dániel szerint az ő szakmája, a matematika is a leginkább veszélyben lévők közé tartozik. A matematikai problémamegoldás azért ígéretes feladatkör az AI számára, mert világos sikerkritériumai vannak: könnyen ellenőrizhető, hogy valóban megoldottunk egy problémát, vagy sem. A modern AI-rendszerek pedig éppen azokon a feladatokon a legsikeresebbek, ahol a sikernek géppel is könnyen ellenőrizhető kritériumai vannak, mint például sakkban. Egyelőre még emberek programozzák őket, így AI-szakemberekre továbbra is nagy igény van. De eljöhet az idő, amikor a mesterséges intelligencia saját magát tanítja majd - ami egy öngerjesztő folyamatot indíthat be, és a fejlődés üteme még tovább gyorsulhat.

Varga Dániel véleménye szerint a gépek nem fognak olyan módon "öntudatra ébredni", ahogyan azt a sci-fi filmek gyakran ábrázolják. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ne jelentenének számunkra veszélyt. Ha viszont sikerül mélyebben megértenünk és kontrollálnunk őket, akkor hihetetlen lehetőségeket kínálhatnak számunkra: képesek lehetnek új gyógymódokat felfedezni a betegségekre, vagy megoldani olyan tudományos kérdéseket, amelyek eddig megoldhatatlannak tűntek.

az biztos, hogy az AI fejlődése új kihívásokat és lehetőségeket teremt az oktatásban. Ha az intelligens rendszerek pillanatok alatt elvégzik a bonyolult számításokat, akkor a diákoknak talán nem a hagyományos matematikai készségekre kell fókuszálniuk, hanem inkább arra, hogy hogyan tudják az AI-t hatékonyan használni. A jövő tanulói lehet, hogy inkább a problémamegoldó képességeiket, a kritikai gondolkodást és a kreativitást kell, hogy fejlesszék, hiszen ezek azok a területek, ahol az emberi intuíció és tapasztalat felülmúlja a gépek teljesítményét. Az oktatás tehát átformálódik, és a hangsúly a technológia és az emberi készségek összekapcsolására kerülhet.

Az emberiség története során mindig is megfigyelhető volt, hogy új eszközök megjelenésével egy új korszak kezdődött. Amikor olyan innovációk kerültek a birtokunkba, amelyek képesek voltak megválaszolni a korábban megoldhatatlannak tűnő kérdéseket, akkor nemcsak a tudásunk bővült, hanem a kihívások is új irányt vettek. Ekkor a nehezebb, összetettebb kérdések felé fordultunk, keresve a mélyebb megértést és a további fejlődést.

Bízom benne, hogy az emberiség számára mindig akad bőven kihívás, ami megoldásra vár. Ne feledkezzünk meg arról, hogy még napjainkban is fontos a matematikai alapműveletek papíralapú elsajátítása, még akkor is, ha egy számológép sokkal hamarabb végez a feladattal. Ez a folyamat ugyanis fejleszti a gondolkodásunkat, és segít felfedezni olyan mintázatokat, amelyek hasznosak maradnak, akár használunk digitális segédeszközöket, akár nem. Szükség van azokra az agyi képességekre, amelyeket ezzel a gyakorlattal edzünk, és úgy vélem, a jövőben még inkább szükség lesz rájuk, mint manapság.