A "Sárkány-Medve tengely" valóban komoly kihívást jelenthet az Egyesült Államok dominanciájára nézve. A két ország, Kína és Oroszország, egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait, ami új geopolitikai dinamikát teremt. E szövetség hatására a globális hatalmi egy

Jelentős átalakuláson megy keresztül a globális hatalmi struktúra, amelynek részeként az elmúlt években az eddig megkérdőjelezhetetlen amerikai dominancia is súlyos kihívásokkal néz szembe. A Kína és az Egyesült Államok közötti gazdasági feszültségek, valamint az egyre kézzelfoghatóbb orosz-kínai szorosabb együttműködés folyamatosan gyengíti a nyugati világ befolyását. A "Sárkány és Medve" közötti stratégiai szövetség egyre fontosabb szerepet tölt be a nemzetközi politikai színtéren, ami végső soron egy többpólusú világrend kibontakozását vetíti előre.
Ma már szinte senki számára nem kérdés, hogy a 21. század legnagyobb geopolitikai kihívása Kína lett az Egyesült Államok számára. A kínai térnyerés egyik legfőbb oka, hogy míg az Egyesült Államok az elmúlt évtizedben a gazdasági kapcsolatok elmélyítése helyett, a legtöbb esetben kudarccal végződő (erőszakos) demokráciaexportokkal volt elfoglalva, Kína az érzékeny kérdésekben tartózkodó és az egyes országok belügyeibe be nem avatkozó politikájának és gazdasági erejének köszönhetően számos beruházást eszközölt a világ több országában. Emiatt az ázsiai ország mára Afrikában, Latin-Amerikában és Európában is komoly gazdasági kapcsolatokkal rendelkezik, és egyre több ország próbál szakítani azzal az elképzeléssel, hogy az Egyesült Államokat tekintse a legfőbb gazdasági partnerének.
A Kína által ezzel párhuzamosan folytatott "barátságos" térnyerés ugyanakkor mind a gazdasági, mind pedig a politikai kapcsolatok terén sikeresnek tűnik, mindez pedig egyre inkább megerősíti a világpolitikai átrendeződést és egy többpólusú világrend kialakulását. A "Made in China 2025" stratégia részeként pedig, amelynek célja, hogy az ország a legfejlettebb iparágak terén is világelsővé váljon, Peking mára nem csupán felzárkózni kíván, hanem egyértelműen vezető szerepre törekszik.
Ennek elérésében az ország pedig úgy tűnik, hogy komoly partnerre talált Oroszországban, amivel az elmúlt években egyre szorosabb kapcsolatot sikerült kiépítenie a kelet-ázsiai országnak. A két ország közötti kapcsolatok elmélyítése először az energiaszektorban vált kézzelfoghatóvá. Oroszország hatalmas mennyiségű földgázt és kőolajat kezdett szállítani Kínába, aminek egy részét jüanban denominált szerződések keretében tette meg, kikerülve a dolláralapú pénzügyi rendszert. Az orosz "Szibéria Ereje 1" gázvezeték megépítése, valamint a "Szibéria Ereje 2" vezeték építése és a folyamatosan bővülő kőolajexport pedig már nem csupán gazdasági, hanem stratégiai üzenet is volt a Nyugat felé, miszerint Oroszország képes új partnerre támaszkodni, még akkor is, ha közben el is veszíti az európai piacainak jelentős részét. Emellett az orosz-kínai kapcsolatok katonai téren is új szintre léptek. A két ország rendszeresen tart közös hadgyakorlatokat, a fegyverexportokon és a technológiai transzfereken keresztül pedig egyértelmű jelzést is küldenek az USA felé, miszerint a két ország kész szorosabbra fűzni a kapcsolatait a védelmi és katonai szektorban is, ha az szükséges.
A kínai-orosz kapcsolat megerősödése mögött álló tényezők között szerepel a Trump által év elején elindított vámháború is, amely tovább mélyítette ezt a szövetséget. A legutóbbi amerikai-vietnámi kereskedelmi megállapodás pedig valószínűleg újabb lendületet ad a folyamatnak. A korábbi vámok, amelyek kezdetben ígéretes nyomásgyakorlási módszereknek bizonyultak, végül nem hozták meg a várt eredményeket, így a helyzet bonyolultabbá vált.
Kína gyorsan alkalmazkodott az új környezethez és új piacokat keresett, miközben a belföldi fogyasztásának erősítésével mérsékelte a külső függőséget. Ráadásul a lépések az USA-ra is visszaütöttek, az amerikai vállalatok beszállítói láncai ugyanis megszakadtak, a mezőgazdasági szektor pedig jelentős veszteségeket szenvedett el a kínai válaszlépések miatt. Peking ezzel párhuzamosan Moszkvától is egyre több nyersanyagot vásárol, a két ország ráadásul már hosszú hónapok óta dolgozik részben közösen a saját digitális valutájuk bevezetésén, ami szintén hozzájárulhat a dollár globális dominanciájának csökkentéséhez.
Kérdéses, hogy a folyamatosan formálódó "Sárkány-Medve tengely" meddig marad távol a komolyabb feszültségektől, hiszen a kínai globális ambíciók Moszkvában is aggodalmat ébreszthetnek. Oroszország régóta igyekszik dominálni Közép-Ázsiában, így a kínai gazdasági térnyerés könnyen konfliktusokat generálhat a két ország között. Ráadásul a globális kínai befolyás növekedése Oroszország geopolitikai súlyát is tovább csökkentheti. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a közös érdekek felülírják a fokozott rivalizálást, és háttérbe szorítják az esetleges nézeteltéréseket.
A kínai és orosz együttműködés folyamatos erősödése egyre szembetűnőbb, és úgy tűnik, hogy ez nem csupán az amerikai hegemónia elleni reakció, hanem sokkal inkább egy tudatos törekvés a globális hatalmi viszonyok átalakítására.
A folyamatosan kibontakozó "Sárkány-Medve tengely" várhatóan a jövőben még inkább megerősödik, ami komoly kihívás elé állíthatja az Egyesült Államokat, amely mindenáron ragaszkodni próbál hegemóniájához. Egyre világosabbá válik, hogy a jelenleg zajló geopolitikai átrendeződés olyan új világot teremt, ahol nem csupán egyetlen hatalom határozza meg a szabályokat.