A pápa látogatása Szerbiában: Egy különleges esemény Vajdaságban A közelmúltban a pápa történelmi látogatást tett Szerbiában, amely nemcsak vallási, hanem kulturális jelentőséggel is bír. Vajdaság, mint a sokszínűség és tolerancia szimbóluma, különösen f
Ferenc pápa tavaly november 20-án fogadta a Vatikánban azt a rendezvényt, amely az orosz-ukrán háború ezer napjának megemlékezésére került megrendezésre. Az eseményen részt vett Tamara Vučić, Szerbia first ladyje is, aki a helyszínen képviselte hazáját.
Havanna, 2016. február 12. – Ezen a napon történelmi esemény zajlott le a kubai főváros repülőterén: Ferenc pápa és Kirill moszkvai pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetője, zárt ajtók mögött két órán át folytattak eszmecserét. Ez volt az első alkalom az 1054-es egyházszakadás óta, hogy pápa és moszkvai pátriárka találkozóra ült össze, és a találkozó jelentőségét csak fokozta a közösen kiadott, 30 pontos nyilatkozat. A sajtó akkoriban arról számolt be, hogy a két egyházfő szinte félszavakból is megértette egymást, és a nyilvánosság előtt egymás ölelésével hangsúlyozták: a két egyház közötti együttműködés nem csupán lehetséges, hanem már valóság.
Ugyanabban az évben Belgrádban is hasonló eseményekre számítottunk. A kubai történelmi esemény előtt, januárban, Ferenc pápa a Vatikánban fogadta a szerb pravoszláv egyház vezetőit, köztük Amfilohije metropolitát, Irinej bácskai püspököt, valamint Darko Tanaskovićot, Szerbia vatikáni nagykövetét. A találkozó kezdeményezését a szerb egyház indította, amelynek célja egyrészt egy lehetséges pápalátogatás, másrészt pedig a Boldog Alojzije Stepinac, a néhai horvát bíboros szentté avatásának vitatott javaslata volt. A szentté avatással kapcsolatosan a szerb fél elérte, hogy a pápa javaslatot tegyen egy vegyes bizottság felállítására, amely a szerb pravoszláv és horvát katolikus egyházak képviselőiből állt volna, ezzel lehetőséget biztosítva az indokok részletes vizsgálatára. Így a horvátok által kezdeményezett szentté avatás folyamata lényegében megrekedt.
Ferenc pápa emléke a szerbek szemében úgy él tovább, mint az a vallási vezető, aki alatt a Vatikán nem ismerte el Koszovó függetlenségét, és megakadályozta Stepinac bíboros szentté avatását. Ezzel a lépéssel mérséklődött a Vatikán-ellenesség, amely a volt Kis-Jugoszláviában és a délszláv háború idején dominálta a szerb közvéleményt. Belgrádban Ferenc pápát már a Balkán mély ismerőjeként és mértéktartó egyházfőként emlegették, aki nyitott a szerb ortodox egyházzal való kapcsolatra. A jelenlegi szerb vezetés értékelése is összhangban van ezzel: Ferenc pápa halála egy kiemelkedő szellemi vezető elvesztését jelenti, aki apostoli tevékenységében a szeretet, a béke és a szolidaritás eszméit terjesztette. Halála valóban hatalmas veszteség mindannyiunk számára. Ugyanakkor máig rejtély, hogy miért maradt el 2016 május 21-re tervezett belgrádi látogatása, amelyről már januárban egyeztettek. A látogatás lemondását három héttel az esemény előtt, szerb kérésre közölték, és a háttérben azt suttogták, hogy talán még nem jött el az ideje. A sajtóban megjelent információk szerint a választási év, valamint a pravoszláv egyház halasztási szándéka állt a háttérben. Ivica Dačić akkori külügyminiszter nyilatkozata is említésre került, miszerint a látogatás az állam érdekét szolgálta volna. Stanislav Hočevar belgrádi érsek ősszel a szerb közvélemény felé úgy nyilatkozott, hogy Szerbiában számos politikus látogatja az országot, és szerinte a pápa látogatása is elengedhetetlen lenne, de ezt követően mély csend következett. Néhány idő elteltével, 2019. szeptember 12-én Aleksandar Vučić államfő személyesen látogatott el a Vatikánba, ahol azt nyilatkozta: szeretné, ha Ferenc pápa ellátogatna Szerbiába, de ennek feltétele a szerb pravoszláv egyház beleegyezése is.
Most már biztos, hogy erre soha nem fog sor kerülni. Szerbia egy fontos történelmi eseménytől fosztotta meg magát.
