A napviharok szívrohamot idézhetnek elő?! | Demokrata
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/tudomany/a-napviharok-szivrohamot-okozhatnak-1066111/
Egy friss kutatás szerint a Napból származó geomágneses zavarok hatással lehetnek az emberi egészségre, különösen a szív- és érrendszer működésére. Körülbelül egy évvel ezelőtt a NASA hivatalosan bejelentette, hogy a Nap 11 éves aktivitási ciklusának csúcsára, az úgynevezett napmaximumra érkezett. Ennek következtében a jelenlegi ciklus a tudomány világában a legpontosabban dokumentált időszakká vált. Ez magyarázza azt is, hogy az utóbbi időben egyre gyakoribbak a hírek napviharokról és a különösen intenzív aurora borealis jelenségekről.
Egy kutatócsoport Brazíliában, São José dos Campos városában, 1998. január 1. és 2005. május 31. között végezte el a kórházi adatok elemzését, amely időszak a Nap 23. ciklusának jelentős részét öleli fel. Az elemzés során összesen 1 340 szívroham miatt kórházba került betegeket (469 nő és 871 férfi) vizsgáltak, majd az összegyűjtött adatokat összehasonlították az adott időszak geomágneses aktivitásának mutatóival. A mágneses környezetet három különböző kategóriába sorolták: "csendes", "mérsékelt" és "zavart".
Az eredmények részben visszaigazolták a szívrohamokkal kapcsolatos korábbi megfigyeléseket: a férfiakat gyakrabban érte szívroham, de a halálozási arány a nők esetében is hasonló volt. Érdekes azonban, hogy a geomágneses zavarok idején a nőknél arányaiban és abszolút értékben is megnőtt a szívrohamok száma. A kutatók hangsúlyozták, hogy bár az eredmények nem tekinthetők véglegesnek - mivel egy régióra korlátozódnak -, mégis érdemes ezeket összevetni más, hasonló nemzetközi kutatásokkal.
Egy 2018-ban végzett nemzetközi kutatás során megállapították, hogy a geomágneses aktivitás hatással lehet a szívritmus-változékonyságra (HRV), amely az autonóm idegrendszer egészségének egyik lényeges mutatója. A vizsgálatban 16 nő szívritmusát figyelték meg öt hónapon át, és azt találták, hogy geomágneses zavarok idején a HRV jelentős eltéréseket mutatott. Mivel a magas HRV általában kedvező egészségi állapotra utal, ez a felfedezés aggodalomra adhat okot.
2022-ben egy másik kutatás során 809 férfi adatait elemezték 16 éven át, és megállapították, hogy az intenzív geomágneses zavarok akár 24 órán át is csökkenthetik a szívritmus variabilitását (HRV). Ez a jelenség potenciálisan a szív- és érrendszeri problémák előhírnöke lehet. A kutatók hangsúlyozták, hogy ez "lényeges klinikai következményekkel bírhat", hiszen a HRV a szívbetegségek előfordulásának és halálozásának előrejelzőjeként funkcionál.
2023-ban egy átfogó vizsgálat keretében 204 földrajzi terület adatait elemezték világszerte, hogy feltárják, van-e összefüggés a geomágneses instabilitás és a szív- és érrendszeri betegségek között. Az eredmények pozitív korrelációt mutattak a geomágneses tér intenzitása és a kardiovaszkuláris megbetegedések előfordulása között, bár oksági viszonyt még nem sikerült teljes mértékben igazolni.
Egy 2024 elején megjelent orosz meta-analízis, amely hat tanulmányt összesített, megerősítette, hogy a geomágneses viharok fokozhatják a szívroham, az akut koszorúér-szindróma és a stroke kockázatát. A kutatók ugyanakkor kiemelték: még mindig kevés adat áll rendelkezésre, ezért a jövőben további, nagyobb mintaszámú és földrajzilag változatos vizsgálatokra van szükség.
A mostani tudományos nézőpont szerint felmerülhet, hogy a Naptevékenység nem csupán a technológiai rendszerekre gyakorol hatást, hanem az emberi egészségre is kockázatot jelenthet. Különösen azok számára lehet aggasztó, akik már eleve hajlamosak szív- és érrendszeri problémákra.
