"A munkaalkoholista párkapcsolata különös hármasságot alkot: ott van az érintett, a partnere, és a munka, amely szinte harmadik félként lép be az életükbe."

Az alábbi példa a ChatGPT közreműködésével készült. A mesterséges intelligencia tisztában van azzal, hogy a munkaalkoholizmus komoly kockázatot jelent mind az egyénre, mind pedig a körülötte élőkre nézve. Képes azonosítani a megoldásokat a rendelkezésre álló lehetőségek közül, és mindig a legjobbat, leglogikusabbat és legkedvezőbbet választja. Ezzel szemben mi, emberek, gyakran nem így működünk.

Tamás már régóta a nagyvállalat projektmenedzsereként tevékenykedik. Az utóbbi időszakban azonban egyre inkább a munkájának szenteli magát, és gyakran vállal túlórákat, hogy tartani tudja a projektek határidejét. Ennek következtében a családjára és a szabadidős tevékenységeire egyre kevesebb időt tud szánni, ami miatt fáradtnak és kimerültnek érzi magát. Az alvás minősége is romlik, és észreveszi, hogy egészségi állapota is hanyatlásnak indult. Rájön, hogy a munka iránti túlzott elköteleződés nemcsak a fizikai jólétét, hanem a személyes kapcsolatait is veszélyezteti, és képes elfogadni, hogy ez a helyzet nem fenntartható a jövőben.

Úgy dönt, hogy segítséget kér egy szakembertől, hogy kezelje a munkaalkoholizmusát.

Tamás úgy döntött, hogy változtat az életén, és felkeresett egy terapeutát, aki szakértelmével támogatja őt az időbeosztás és a stresszkezelés terén. A helyzetét megbeszélve főnökével, világossá tette, hogy a munkaterhelés csökkentésére van szüksége. A beszélgetés során közösen feltérképezték azokat a lehetőségeket, amelyekkel mérsékelni tudják a munka okozta feszültséget: például a határidők rugalmasabb kezelését, vagy a feladatok hatékonyabb elosztását. Tamás elhatározta, hogy beépíti mindennapjaiba az egészséges életmód alapjait, így rendszeres testmozgásra és tudatos táplálkozásra kezdett figyelni. E változtatások révén fokozatosan javult az általános közérzete, és könnyebben tudta kezelni a stresszes helyzeteket. Megtanulta, hogyan gazdálkodjon jobban az idejével, és sikeresen kialakította a munka és a magánélet közötti határokat. Emellett rendszeresen időt szentelt a családjára és a szabadidős tevékenységekre, így egyensúlyba hozta a különböző életterületeit.

A mesterséges intelligencia rendelkezik a legjobb megoldásokkal, de az emberi érzelmek terén sajnos hiányos. Éppen ezért soha nem pótolhatja a gép vagy egy program az emberek lelki támogatását. Az AI "Tamása" nem tapasztalja meg az érzelmeket, nincs belső harca, sem kérdései, amelyekkel egy ember szembesülhet.

A munkaalkoholizmus olyan kifejezés, amelyet azokra az emberekre alkalmazunk, akik túlzottan elkötelezik magukat a munkájuk mellett, ezért káros hatások érik őket. Kiégés, fizikai és mentális kimerültség lesz úrrá rajtuk, mindez pedig kihatással lesz az egészségükre is. Az elnevezés nem véletlenül rokonítja ezt az állapotot az alkoholizmussal. A munkaalkoholista vagy munkamániás ember általában érzelmi döntéseket hoz, amelyek cseppet sem racionálisak.

Mint minden szenvedélybetegségnél, itt is az impulzusok kezelése és az érzelmi egyensúly hiánya húzódik meg a háttérben.

Az érintett egyén éppen azt a tevékenységet folytatja, ami valójában ártalmas számára. Tisztában van vele, hogy amit cselekszik, az káros hatású, mégis nehezen tudja elengedni ezt a szokást. Ez a belső ellentmondás a szenvedélybetegség lényegét tükrözi, amelyet komolyan kell kezelni.

A folyamatos túlórázás, az egészséges pihenés és a szabadidő hiánya, valamint az állandó munka miatti szorongás mind-mind figyelmeztető jelek lehetnek, amelyek arra utalnak, hogy valaki a munka világának fogságába került. Gyakran előfordul, hogy az érintettek nemcsak a munkájukat, hanem a családi és párkapcsolati kötelékeiket is háttérbe szorítják. A munkamániások számára a munka leállítása szinte lehetetlen feladatnak tűnik, még akkor is, ha ez már komoly negatív hatással van az egészségükre és a személyes kapcsolataikra. Egy idő után a folyamatos stressz és a kimerültség kiégéshez (burnout) vezethet, amely nem csupán fizikai fáradtságban, hanem érzelmi kimerültségben és mentális leterheltségben is megnyilvánul. Az ilyen állapot következményeként az érintettek gyakran elveszítik a munka iránti lelkesedésüket, és a mindennapi élet élvezete is csökken.

A kiégés több mint fáradtság. Tüneteit érdemes komolyan venni, és tanácsos vele szakemberhez fordulni. A bizonyításkényszer, a fokozott erőfeszítés, a személyes igények elhanyagolása, a konfliktusok elfojtása és a problémák tagadása, az értékrend átalakulása, a magatartásváltozás, a visszahúzódás, a deperszonalizáció (mintha önmaga vagy a valóság érzékelése idegen volna a számára, vagy távol állna tőle), a belső üresség érzése, a depresszió, a teljes kimerültség - ezek a jelek és tünetek együttesen utalhatnak a kiégésre.

Az apai minta vagy más családi minták lehetnek hatással arra, hogy hogyan viszonyul valaki a munkához és a pihenéshez. Ha valakinek például az apja is túlzottan elkötelezett a munkája mellett, vagy a munkát pótcselekvésnek használja, akkor a gyermek is hajlamos lehet arra, hogy ugyanezt a mintát kövesse.

A munkaalkoholizmus hátterében gyakran fellelhetők kapcsolati nehézségek is, mint például a családi vagy baráti viszonyokban fellépő konfliktusok. Ilyen helyzetekben az egyén hajlamos lehet arra, hogy a problémák elől a munkába meneküljön, így próbálva elkerülni a feszültséget és a vitás helyzeteket.

Sokan nem élik meg azt a szükséges elismerést a környezetüktől, amelyre vágynak, ezért munkájuk által igyekeznek kiérdemelni a megbecsülést. A kitartás és az erőfeszítések végül valószínűleg meghozzák a gyümölcsüket.

A munkahelyi feszültség, a megnövekedett terhelés és az elvárások jelentős szerepet játszhatnak a munkaalkoholizmus kialakulásában. Amikor valaki folyamatosan túlzott munkamennyiségnek van kitéve, egyre nehezebben tudja majd elhagyni ezt a helyzetet. Sőt, hajlamos lehet még inkább belevetni magát a munkába, hogy megfeleljen a magas szintű elvárásoknak.

Az egyes személyek jellemzői, mint például a perfekcionizmus vagy a munka iránti kényszeres szenvedély, valamint a hatékonytalan stresszkezelési módszerek, jelentősen hozzájárulhatnak a munkaalkoholizmus megjelenéséhez.

Az első lépés az, hogy az érintett tudatosítsa magában, hogy túlságosan elmerült a munkájában, és hogy ez nem csupán az egészségére, hanem a személyes életére és kapcsolataira is negatív hatással van. Kulcsfontosságú, hogy ne próbálja meg egyedül megoldani a helyzetet; érdemes szakember segítségét kérni, aki jól ismeri a függőségek kezelésének módszereit. Fontos, hogy megtanulja, miként kezelheti hatékonyan az idejét, és hogy miként állíthat fel világos határokat munka és magánélete között. Ehhez elengedhetetlen a prioritások pontos meghatározása, a megfelelő időgazdálkodási technikák alkalmazása, valamint a munkaidő és a szabadidő szigorú elkülönítése. E lépések révén lehetősége nyílik arra, hogy kiegyensúlyozottabb életet éljen, amelyben a munka mellett a pihenés és a kapcsolatok is hangsúlyt kapnak.

Fontos, hogy a segítő szándékú családtagok, barátok vagy kollégák támogatását is igénybe vegyük. Ezek a kapcsolatok hozzájárulhatnak az elveszett egyensúly helyreállításához, és segíthetnek abban, hogy újra rátaláljunk a harmóniára.

A munkaalkoholizmus kezelése hosszú folyamat lehet, általában magában foglalja a munkahelyi stresszkezelési technikák megtanulását, a munka és a magánélet közötti egyensúly kialakítását, de közel sem ilyen egyszerű ennek a mentális betegségnek a kezelése. Gyakran nagyon erős érzelmi késztetés húzódik a háttérben, amelynek mélyén az önbecsülés, az önelfogadás, az önszeretet témakörei húzódnak.

A személyközpontú terápia kiemelten fontosnak tartja az egyén belső erőforrásaival és szándékaival való törődést. Ez a megközelítés lehetőséget teremt arra, hogy az érintett felfedezze és kifejezze saját érzéseit és igényeit. Emellett segít abban, hogy az egyén megtalálja a harmóniát a munka és a magánélet között, valamint fejlessze önkifejezését és önelfogadását. Amennyiben a munkaalkoholizmus negatívan befolyásolja a családi kapcsolatokat, a pár- és családterápia elengedhetetlenné válik. Ez a folyamat elősegítheti a kommunikáció javulását az érintett és családtagjai között, segíthet a határok kialakításában, és hozzájárulhat az egészséges kapcsolati dinamika helyreállításához.

Az érintettnek azzal is szembesülnie kell, hogy a társával, a családjával mit tesz a szenvedélybetegsége, szerettei hogyan élik meg mindezt.

A munkaalkoholista párkapcsolatában szinte mindig hármasban vannak: ott van az érintett, a partnere, és természetesen a munka, ami mindent betölt.

Ez a helyzet olyan, mint egy szerelmi háromszög, ahol az érintett a munkát választja a párja helyett. Családtagként az első és legfontosabb feladatunk, hogy jelezzük a problémát, hiszen anélkül az érintett nem fogja észlelni, hogy valami nincs rendben, és azt sem, hogy az élete egyes aspektusai kóros irányba tartanak. Ha pedig a munkamániával küzdő személy magára ismer, létfontosságú, hogy mielőbb szakmai segítséget kérjen. Ezzel nemcsak a családját, hanem a saját egészségét is megóvhatja.

A cikk megjelenését a Média a Családért Alapítvány támogatta.

Ez a szöveg Orsolics Zénó családterapeuta "Függésben" című sorozatának egy újabb izgalmas epizódjaként látott napvilágot. A sorozat következő részeit itt találhatod meg.