Bár a nyugdíjpénztárak mesés vagyonnal rendelkeznek, mégis szükségük van infúziós támogatásra.

Az egészségpénztárak népszerűsége folyamatosan növekszik, míg a nyugdíjpénztárak iránti érdeklődés a fiatalok körében egyre csökken.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak száma jelenleg 27, azaz idén egyelőre nem történt változás, a tavalyi harmadik negyedévhez képest azonban két pénztárral kevesebb lett.

Ez még elsőre nem is tűnik olyan jelentős változásnak, viszont ha az MNB korábbi statisztikáit is megnézzük, akkor egyértelműen látszik, hogy évek óta fokozatosan apad a pénztárak száma. 10 évvel ezelőtt még 47 önkéntes nyugdíjpénztár volt, 2007-ben (a statisztikában szereplő legkorábbi adat) pedig 68 pénztár, tehát azóta 60 százalékkal csökkent a pénztárak száma.

Az MNB legújabb, a Pénztári szektor idősorait elemző harmadik negyedéves jelentéséből kiderül, hogy a taglétszám 1 millió 69 ezer főre csökkent. Ez a szám 5 ezerrel elmarad a tavalyi év azonos időszakában mért adatoktól. Érdekes megfigyelni, hogy a hosszabb távon, 10 év alatt több mint 100 ezer fő távozott, míg 17 évvel ezelőtthez képest a csökkenés már meghaladja a 300 ezret.

A tagdíjbevételek folyamatosan növekednek, hiszen tavaly 150 milliárd forint érkezett, ami 12 milliárd forinttal haladja meg az előző év eredményét. Az idei, még nem végleges adatok szerint az első három negyedévben a tagdíjbevétel elérte a 122,4 milliárd forintot. Érdekes megfigyelni, hogy a pénztártagok most már háromszor annyi tagdíjat fizetnek be, mint a munkáltatók. E mögött a munkáltatói tagdíj kedvezményes támogatási lehetőségének kivezetése áll, amely jelentős hatással volt a bevételekre.

A vagyon jelentős mértékben meghaladja a 2000 milliárd forintot, a legfrissebb adatok szerint már 2164,5 milliárd forintnál tart a pénztári vagyon. A vagyon és a taglétszám összefüggése alapján az egy főre jutó megtakarítás átlagosan több mint 2 millió forintot tesz ki.

Felvetődik a kérdés, hogy a kormány legújabb intézkedése, amely szerint 2025. január 1-jétől egy évig adómentesen felhasználhatóak a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélokra, milyen hatással lesz a nyugdíjpénztári számlákra. Mennyire csökken majd a megtakarítások összegének mértéke, és milyen módon tervezi a kormány pótolni a nyugdíjcélú források esetleges hiányát?

Az adatok annak tükrében is érdekesek, hogy a privát nyugdíj megtakarítási formák közül önkéntes nyugdíjpénztárt lehet a legfiatalabban nyitni, még a nagykorúságot sem kell megvárni, már 16 éves kortól lehet valaki pénztártag.

Közben az egészségügyi és önsegítő pénztárak iránti érdeklődés folyamatosan növekszik. Az idei év első felében a tagok száma már elérte az 1 millió 155 ezer főt. Az elmúlt 10 évben félmillióval, míg az elmúlt 20 évben 1 millióval bővült a tagság, ami azt jelenti, hogy az utóbbi két évtized alatt a létszám háromszorosára nőtt.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárak befizetései után évente lehetőség van együttesen legfeljebb 150 ezer forintos adóvisszatérítés igénybevételére. Az idei évben összesen 746 ezer pénztártag élt ezzel a lehetőséggel, ami összesen 36,65 milliárd forintot jelent.