A magyar közvélemény nem rója meg Majkát a fejbe lövésért, ugyanakkor a Kneecap kitiltásával kapcsolatban a legtöbben egyetértenek.

A felmérés eredményei szerint a válaszadók 53%-a úgy véli, hogy a "Bindzsisztán vezetőjének fejbe lövése" színpadi előadás keretein belül még belefér a művészi szabadság határai közé. Ugyanakkor a megkérdezettek kétharmada azt tapasztalja, hogy a Kneecap megnyilvánulásai határozottan gyűlöletbeszédnek minősülnek. Ezt az állítást az Europion által végzett kutatás támasztja alá.

Idén nyáron a politika váratlanul élénk színfoltként tűnt fel a fesztiválélmény színpadán – legyen szó Majka provokatív fellépéséről vagy a Kneecap körüli heves vitákról. Az Europion friss felmérése alapján ezek az események jelentős hatást gyakoroltak a közvéleményre, komoly hullámokat keltve a társadalmi diskurzusban.

A július 19-i Campus fesztivál eseményei sokak figyelmét felkeltették, amikor Majka együttesének egyik tagja szimbolikusan "fejbe lőtte" a rappert egy mikrofonnal, miközben a kormányt kritizáló „Csurran, cseppen” című dalát adta elő. A kormánypárti sajtó és fideszes politikai személyiségek azonnal reagáltak, hevesen elítélve a színpadi akciót. Csütörtökön pedig a NER-hez közelálló telekommunikációs cég, a One bejelentette, hogy megszünteti Majkával a szponzori kapcsolatát. Érdekes módon, a következő este a One által támogatott siófoki Plázs rendezvényén Majka újra előadta a "fejbe lövést", ezúttal kicsit más megközelítésből.

"Teljesen mindegy, mikor indultok és mikor tértek vissza, én mindig itt leszek" - Majka újra megosztotta gondolatait a siófoki koncertjén. A One Magyarország felbontotta a szerződését Majkával. "Továbbmegyek, ez az én harcos utam" - fogalmazott Majka. Emellett a Campus Fesztivál hivatalosan is elhatárolódott a politikai vonatkozásoktól, miután Majka egy fejlövést emlegetett.

A Europion által készített felmérés eredményei azt mutatják, hogy a közvélemény többsége nem elítélő Majkával szemben. A válaszadók 53%-a úgy véli, hogy a "Bindzsisztán vezetőjének fejbelövése" a művészi kifejezés szabadságának része, míg mindössze 22% tartja elfogadhatatlannak a jelenetet, mivel az szerinte erőszakra ösztönöz. A fennmaradó 25% pedig nem tudott, vagy nem kívánt véleményt formálni a kérdésben.

Az idősebb korosztály körében némileg kifejezettebb ellenérzést váltott ki a performansz, hiszen a 60 év felettiek 28 százaléka elfogadhatatlannak tartja azt. A közvélemény-kutatás eredményei azt is megmutatták, hogy a pártszimpátia jelentős szerepet játszik az állásfoglalásokban: míg az ellenzéki szavazók és a párton kívüliek túlnyomó többsége engedékenyebb álláspontot képvisel - például a tiszások mindössze 4 százaléka látja felbujtásnak a debreceni eseményeket -, addig a kormánypártiak körében a válaszadók szűk többsége (51 százalék) elutasítja a történteket.

A Kneecap esetében a közvélemény túlnyomó része a tilalom irányába orientálódik.

A Kneecap körüli ügy bonyolultsága már nem annyira egyértelmű. Ahogy korábban beszámoltunk róla, Orbánék kérésére, egy hosszú hónapok óta tartó nemzetközi botrány következtében példa nélküli lépésként három évre kitiltották Magyarországról a Kneecap nevű északír raptrió tagjait. Ennek következtében nem tudnak fellépni az augusztus 11-i Sziget Fesztiválon. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a döntés hátterében antiszemita gyűlöletbeszédet és a Hamász, valamint a Hezbollah nyílt támogatását emelte ki.

Magyarországon eddig nem fordult elő, hogy ilyen körülmények között zárjanak ki egy előadót.

A Sziget fesztivál szervezői korábban kifejezték álláspontjukat az ügyben, amelyet rendkívüli, indokolatlan és sajnálatos lépésnek tartanak. Hangsúlyozták, hogy a kitiltás negatív hatással lehet Magyarország nemzetközi hírnevére. A belfasti zenekar közleménye is kiemeli, hogy egyik tagjukat sem ítélték el bűncselekmény miatt sehol a világon, és határozottan elítélik a gyűlölet-bűncselekményeket.

A Kneecap kifejezte nemtetszését a kitiltás után, és határozottan fogalmaztak: "Viktor Orban, nem értünk egyet veled!"

Bár a válaszadók körülbelül fele ismerte csak az ügy hátterét, és csupán 20 százalékuk mélyedt el alaposan a részletekben, a többség mégis a tiltás mellett foglal állást. A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) úgy véli, hogy a zenekar megnyilvánulásai gyűlöletbeszédnek minősülnek, míg csupán 34 százalékuk gondolja azt, hogy ezek a kijelentések beleférnek a szólásszabadság keretei közé.

A Sziget fesztivál szervezőinek döntéseit illetően vegyes vélemények születtek: a megkérdezettek 39%-a úgy véli, hogy a Kneecap fellépését le kellett volna mondani, míg 22%-uk más állásponton van. A kormány döntése, amely a zenekar magyarországi fellépését tiltotta meg, 47%-os támogatottságnak örvend, míg 31% ellenzi azt. Érdekes módon a fiatalabb generáció, a 16-29 évesek körében, sokkal erősebben képviselik a szólásszabadság melletti álláspontot, hiszen itt a támogatottság eléri a 46%-ot.

Ebben az ügyben is kirajzolódik a pártpolitikai megosztottság. A kormánypárti szavazók körében csak 21 százalék szerint férnek bele a szólásszabadság kereteibe az északír zenekar palesztinpárti megnyilvánulásai, 58 százalék szerint a Szigetnek vissza kellett volna vonnia a meghívást, 73 százalék helyesli a kormány döntését. A Tisza-szavazók megosztottabbak: 47 százalék a szólásszabadságra helyezi a hangsúlyt és csak 34 százalék várta volna el a meghívás visszamondását, és ugyanennyien értenek egyet a kitiltással is.