A jobboldalinak tartózkodó magyarok jelentős része valójában baloldali eszméket képvisel.

A Republikon Intézet legújabb, a választók értékrendjét vizsgáló kutatása nem okozott váratlan meglepetést abban a tekintetben, hogy a szakértők arra számítottak, hogy a meglepő politikai fordulatot hozó 2024-es év sem változtat gyorsan és radikálisan az emberek értékrendjén. Az eredmények alá is támasztják ezt: míg a pártpreferenciák merőben átalakultak tavaly, addig az utánkövetésnek szánt vizsgálat szerint továbbra is a jobboldali-konzervatív világnézet a legnépszerűbb.

A magyar választók értékrendjét továbbra is jelentősen formálja a múlt századi politikai struktúra. A kutatás azt mutatja, hogy a magukat liberálisnak tekintő egyének többsége is baloldali nézeteket képvisel. Ebben a politikai környezetben az intézet azt vizsgálta, hogyan vélekedik a hazai lakosság önmagáról, milyen elképzeléseik vannak az állam szerepéről, és hogyan helyezik el Magyarországot a globális politikai térképen.

Bár a kormánypártok által népszerűsített jobboldali-konzervatív ideológia továbbra is a legelterjedtebb értékrendnek számít, mégsem mondható, hogy a társadalom többségét képviselné. A jelentés megállapítja, hogy "a magyarok többsége nem azonosul jobboldali értékekkel, mivel a baloldali-liberális irányvonal (ha valóban létezik ilyen) szintén hasonló arányban van jelen."

Ezek alapján a jobboldali konzervatívok ideológiai értelemben a társadalom egy kisebbségi csoportját alkotják.

A választók véleménye a kormányról, annak felelősségeiről, valamint az igazságos kormányzás alapelveivel kapcsolatos értékekről sokat tükröz arról, hogy milyen belső meggyőződések és normák mentén formálják politikai döntéseiket. Ez a perspektíva mélyebb betekintést nyújt abba, hogy a politikai döntéshozók milyen értékrendet képviselnek, és hogyan határozzák meg tetteik és intézkedéseik irányvonalát.

A Republikon Intézet által végzett felmérés célja az volt, hogy feltérképezze, milyen ideológiai irányzatokat részesítenek előnyben a válaszadók. Az elkészített állítások és a válaszlehetőségek alapján világosan kirajzolódik, hogy még azok a résztvevők is, akik liberális vagy jobboldali, konzervatív nézeteket vallanak, jelentős arányban azonosítják a baloldali értékeket az igazságos kormányzás kulcsfontosságú jellemzőiként.

A kutatás megállapításai világosan tükrözik, hogy a baloldali értékek nem csupán azok sajátja, akik magukat baloldalinak vagy liberálisnak tartják, hanem a szélesebb magyar társadalomra is vonatkoznak. Noha a választók körében a szocialista címke nem népszerű, gondolkodásuk középpontjában a méltányosság, az autoritás, az egyenlőség és a szolidaritás mint alapelvek állnak.

Figyelemre méltó megállapítás, hogy a meritokratikus gondolkodás, amely szerint az állam igazságosabb, ha érdemeink szerint jutalmaz, a válaszok között az utolsó helyen szerepel. Ez különösen érdekes, mivel a munkaalapú társadalom alapelve, amely a 2010 óta a kormány kommunikációs stratégiájának középpontjában áll, éppen ezt az eszmét hirdeti.

Különböző szemléletmódokat preferálnak a kormány feladataival kapcsolatban az egyes demográfiai csoportok is, szembetűnő eredmény például, hogy a fiatalabbak az emberek közötti egyenlőséget (méltányosság), az idősebbek pedig a törvények betartatását (rendpártiság) tartják a legjelentősebbnek.

Ez a feszültség azonban nem csupán a kormány és az ellenzék között oszlik meg; a rendpárti nézetek a fővárosi lakosság körében is széles körben elterjedtek és népszerűek.

Magyarország orientációja, legyen az keleti vagy nyugati, a válaszok tükrében egyértelműnek tűnik. A megkérdezettek jelentős része az ország jövőjét a nyugati értékekhez való alkalmazkodásban látja. Érdekes módon ez a nézet annál elterjedtebb, minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek a válaszadók.

Az alacsonyabb iskolai végzettség azonban nem a kelethez tartozást erősíti, ezekben a demográfiai csoportokban inkább a se kelethez, se a nyugathoz nem tartozás az uralkodó nézet a felmérés szerint. Ez a semleges nézőpont annak az eredménye is lehet, hogy a kormány kommunikációja, annak ellenére, hogy a külpolitikai akcióik nem feltétlenül ezt sugallják, pártatlanságot hangsúlyoz. Így a nyílt összefonódás Oroszországgal, Kínával vagy az arab országokkal tulajdonképpen rejtve marad, helyette a nyugat mint ellenség narratívája jelenik meg.

A kutatási jelentés rávilágít arra, hogy ez a látszólagos semlegesség és a semlegessé válás a "politikai manipuláció tankönyvi példájaként" értelmezhető. Az elemzés egy olyan európai országra fókuszál, amely az EU és a NATO tagja, és ahol a választók egyharmada kifejezetten arra törekszik, hogy megőrizze semlegességét a keleti és nyugati befolyás között.

Ez a figyelemre méltó példa rávilágít arra, hogy noha 2024-re a Tisza Párt jelentős politikai hatalomra tett szert Magyarországon, a Fidesz-KDNP kommunikációs stratégiája továbbra is eredményes marad. Az állampolgárok értékrendje pedig fokozatosan alkalmazkodik a pártpreferenciák alakulásához.