A miniszterelnök napja ragyogóan indult, a nap már kora reggel beragyogta az irodáját. A kávé illata betöltötte a teret, miközben a friss sajtókivonatok átnézése közben mosolyogva válaszolt a munkatársai kérdéseire. A nap folyamán számos sikeres megbeszél
Miközben az ellenzék kedden Robert Fico politikai pályafutásának újabb szakaszát igyekezett eltemetni, a kormányfő más utat választott. Bebizonyította, hogy függetlenül attól, mit gondolnak róla mások, nem érdemes alábecsülni őt. Teljesítette a képzeletbeli feladatlistájának minden egyes tételét: előrelépéseket tett a gázügy terén, gondosan népszerűsítette a titkosszolgálati jelentést, és egységfrontot alakított ki.
Egy rendkívüli, a kormány menesztéséről szóló ülés kiszámítható, már-már unalmas szeánsz. Az ellenzéki képviselők gyújtó hangú beszédekben ostorozzák a miniszterelnököt, röpködnek a negatív jelzők, aztán szavazáskor kiderül, hogy kisebbségben vannak, és mindenki megy haza. A keddi vita két okból mégis érdekesnek ígérkezett, és reménykedésre adott okot az ellenzéknek. Hosszú idő után először egyezett ki egymással Fico összes haragosa, létrehozva a demokráciaharcos egységfrontot. Ráadásul úgy tűnt, a kormány pozíciója az elégedetlen képviselők miatt is ingatag, és ezek a nagy egóval megáldott emberek még egymással is képesek élő adásban összeveszni, ha olyan napjuk van.
A vita végül elmaradt, különösen az élő adásban. Valójában volt vita, de nem a megszokott formában. Rudolf Huliak és Samuel Migaľ csoportjai fegyelmezetten felsorakoztak a kormány mögött, ami racionális lépés lenne, bár a szlovák politikai helyzet nem éppen a rációról szól. Így hát kiderült, hogy Robert Fico nem holnap fog megbukni. A parlamentben a miniszterelnök miatt már kora délelőtt nem a kormány alkalmatlanságáról, hanem az ellenzék "államellenes felforgató tevékenységéről" folyt a diskurzus. Fico hirtelen előrántott, minden bizonnyal szándékosan torzító titkosszolgálati jelentése olyan figyelmet kapott, amire talán még álmában sem számított: egy egész napon keresztül mindenki, beleértve a sajtót és az ellenzéket is, ezzel foglalkozott. Ezzel a politikus szépen elterelte a figyelmet a nyilvános tiltakozások elől, akár az értelmiség, akár a tömegek részéről érkezett. Innentől kezdve a kormány számára kéznél van egy mindent elsöprő, és csak mellékesen hamis érv. Miért nem szavazott az ellenzék a bizalmatlansági indítványról? Mert megijedtek a jelentéstől! Tüntet a tömeg? A jelentés szerint ők idegen ügynökök! Elégedetlenkedik a szakma? Az csak külföldi felforgatók megtervezett lépéseiről szól, legközelebb inkább nyerjenek választást, és hagyjanak minket kormányozni!
Ez már önmagában is elegendő indok lenne az elégedettségre, de Fico nem állt meg itt. A szlovák miniszterelnök a hét elején Törökországgal és Magyarországgal folytatott tárgyalásokat a gázellátásról, hogy végleg elkerülhesse Kijev patthelyzetét, és azt hangoztathassa, hogy nem engedi meg magának a zsarolást, hiszen van alternatív terve Ukrajna és a gázvezeték kérdésének kezelésére. Fico valószínűleg úgy véli, hogy Zelenszkijnek is hamarosan komolyabb gondjai adódhatnak, miközben a két politikus egyre élesebb hangvételben támadja egymást a Twitteren és a nemzetközi porondon.
Az egyedüli gondot kedden Danko és Huliak megegyezésének képtelensége jelentette, de ha a híreknek hinni lehet, a Smer most ezen a téren is átveszi az irányítást. A kormányfő pedig, mint a rajzfilmek karikatúraszerű gonoszai, csak nézhet két beosztottjára, a koalíciós partnerei vezetőire, és fanyar mosollyal moroghat: "Hát tényleg minden feladat rám hárul, ti balfácánok?"
A kormánykoalíció belső feszültségei miatt bármikor a saját pusztulásának szélére sodorhatja magát. Ha pedig előre hozott választásokra kerülne sor, az legkevésbé sem az ellenzéknek köszönhető. Kedden este Fico valószínűleg - hosszú idő óta először - nyugodtan hajtotta álomra fejét. Ezzel jól demonstrálta, hogy kinek is van igaza.
