A klímaváltozás komoly próbatétel elé állítja Békés vidékét is, azonban a rizs termelése kedvező eredményeket mutat.

Giricz Petrik Gyomaendrődön folytatja a rizstermesztés évszázados hagyományait. A Körös mentén termesztett magyar és indián rizsfajták, valamint a klímaváltozás által támasztott kihívások izgalmas lehetőségeket rejtenek. Különleges rizsfajták felfedezése és a fenntartható gazdálkodás jegyében Petrik elkötelezetten dolgozik a helyi mezőgazdaság jövőjéért.

A Körös menti területeken, ahol a vízzáró rétegek megfelelően jelen vannak, ma is lehetőség nyílik a rizstermesztésre. Giricz Petrik szerint ez a régió egyik utolsó olyan helye Észak-Békésben, ahol reálisan fenntartható ez a kultúra. A gyomaendrődi termelő családi hagyományként ápolja a rizstermesztést: nagyapja az állami gazdaság keretein belül több ezer hektáron irányította a rizstermesztést, majd a rendszerváltás után saját, körülbelül százhektáros vállalkozásában folytatta ezt a hagyományt. Petrik agráregyetem elvégzése után hazatért, és fokozatosan belenőtt a rizstermesztés mindennapjaiba – ma már 205 hektáron gazdálkodik, különleges fehér rizzsel és az exportpiacra szánt indián rizzsel.

- Gyomaendrődön gazdálkodom. A nagyapám és a dédapám is rizst termelt, innen a kötődés. Rendszerváltás előtt a környéken tízezer hektár rizs volt; ma Magyarországon összesen lehet kétezer -- mondja, hozzátéve, hogy jelenleg 250 hektáron gazdálkodnak, ebből 100 hektáron indián, 150 hektáron pedig fehér rizst termelnek.

A Körös a kulcs, amíg abban víz folyik, van értelme

A helyszín megválasztása nem véletlen. A Körös folyó állandó, kristálytiszta vízhozama, a táblák alatt elhelyezkedő 20-30 centiméter vastag vízzáró réteg, valamint a gyenge, 5-10 aranykoronás belvizes talajok együttese olyan optimális feltételeket teremt a rizstermesztéshez, ami páratlan. Giricz szavaival élve, ezek a földek más célokra gyakorlatilag alkalmatlanok, viszont a rizs számára tökéletes környezetet nyújtanak. Itt, a termesztés egyik legészakibb pontján, a technológia gazdaságosan alkalmazható, így a környezet adottságai maximálisan kiaknázhatók.

- Régen itt legelő volt, belvizes folt. A rizs telepeit, gátakat, a zsiliprendszert meghagyták, így tudtunk építkezni. A Körös a kulcs -- amíg abban van víz, addig van értelme -- húzza alá.

A rizs ma már az egyetlen növénykultúra, ami ezen a vidéken viszonylagos biztonsággal megtermelhető Fotó: Giricz Petrik

A gazdasági tevékenység két alapvető pilléren nyugszik: a fehér rizs esetében a teljes folyamatot a vetőmag előállításától a késztermékig házon belül bonyolítják le. Ezzel szemben az indián rizs esetében az alapanyagot helyben termesztik, míg a feldolgozást Kisújszálláson végzik. Az indián rizs, amely az Egyesült Államokból származik és akár három méter magasra is megnőhet, Magyarországon 800-1000 hektáron, körülbelül 4-5 gazdaságban kerül termesztésre, és a termés szinte teljes mértékben exportra kerül.

- Az indián rizs külön történet, gyakorlatilag mind export. A fehérnél viszont mindent mi csinálunk. És itt jön, amiben mások vagyunk: fajtánként külön termelek, külön tisztítok, külön hántolok. Nem keverem össze a táblákat, mint a nagy üzemek -- magyarázza. - Van rizottónak való, pergő köretes, sőt sushinak alkalmas fajta is; ez keményítőben, főzési tulajdonságban nagyon más. A vevő ezt megérzi.

A fajtaválasztékban olasz vonalak és magyar nemesítésű rizsek egyaránt szerepelnek.

Hozamban a hazai fajták is megállják a helyüket, hangsúlyozza, de a legnagyobb különbség nem a tonnában, hanem az ízben és az alkalmazkodóképességben van.

A magyar fajták hidegtűrése és betegségekkel szembeni ellenállása erősebb, a tenyészidő pedig kulcskérdés ezen az északi határon.

Nálunk a 4-5 tonna hektáronként már kedvezőnek számít. Az olasz rövidebb tenyészidejű fajták jól alkalmazhatók, de az ázsiai rizsek hozamát itt nem lehet reálisan elvárni. Cserébe viszont egyedülálló magyar ízvilágot és a helyi környezethez való tökéletes alkalmazkodást nyerjük a növényeinktől.

A klímaváltozás ezt is megviseli.

A klímaváltozás azonban folyamatosan próbára teszi a természet egyensúlyát. A virágzási időszak július végén és augusztus elején éri el csúcspontját, pont abban az időszakban, amikor a hőmérséklet 40 fok körüli értékeket ér el, erőteljes napsugárzás és szélsőséges párolgás sújtja a mezőket. A talajnedvesség hiánya miatt az öntözés folyamata is jelentősen megnyúlik: ami régebben mindössze két napig tartott, ma akár egy héten át is eltarthat.

A tábla szintjéből naponta 3-4 centiméter víz párolog el, ami miatt az elárasztás folyamata lelassul. Sajnos ez a gyomoknak kedvező környezetet teremt. Éppen ezért ez a munkafolyamat folyamatos figyelmet igényel; nem lehet arra alapozni, hogy „majd másnap is rendben lesz”.

Milyen egyedi lehetőségek rejlenek a helyi mezőgazdaságban? Milyen alternatív kultúrák bevezetésével gazdagíthatnánk a termelési palettát?

A környéken a kukorica termése gyakorlatilag elhanyagolható, a napraforgó is csak alig-alig mutat életjeleket, míg a búza állapota átlagosnak mondható. A legeltetés lehetőségei is egyre szűkülnek a kiszáradt réteken.

A rizs megmarad, mert a létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen – amíg elegendő víz áll rendelkezésre a termesztéséhez.

- Itt jelenleg nincs más, ami megbízhatóan hozna bevételt ezen a területen. A rizs nem csupán gazdasági szempontból bír jelentőséggel, hanem ökológiai értelemben is: ez a táj még mindig élettel teli. Vadmadarak, hattyúk, fekete gólyák, vidrák... olyan fajok, amelyek máshol már eltűntek. Ezt a kincset nem szabad elszalasztani -- hangsúlyozza.

A piaci helyzet azonban korántsem kedvező. A felvásárlási árak már évek óta stagnálnak, és a hazai termékek ritkán kapnak felárat, mivel a nemzetközi árak, például a milánói jegyzés, dominálják a piaci mozgásokat. A helyi közösség ugyanakkor keresletet mutat a termékeik iránt, köszönhetően a magas minőségnek és a környezetkímélő vegyszerhasználatnak. Mindazonáltal a forgalom túlnyomó része ipari vevők kezébe kerül, akik hántolt áruként, puffasztott tallérok vagy készételek formájában használják fel azokat.

"A rizs, az csupán rizs."

- Itthon a rizs, az csak rizs, a polcokon nemigen van különbség. Mi tonnás zsákos kiszerelésig visszük el a feldolgozást, a kiskiszerelés külön szakma. Van saját csomagolásunk kis tételben, hat fajtával, de ez inkább a tudatos vevőknek szól, nem a tömegpiacnak -- mondja.

A mai világban az új rizstelep létesítése sokak számára kockázatos vállalkozásnak tűnik. A gravitációs öntözés megvalósításához elengedhetetlen a megfelelő szivattyúállás, csatornák, zsiliprendszerek és gátak kiépítése. Ez a fajta beruházás hektáronként milliós költségekkel jár, ráadásul a megtérülés kérdése is egy komoly aggály. Jelenleg sokkal ésszerűbb megoldásnak tűnik, ha a már meglévő telepek védelmét helyezzük előtérbe, és a régi infrastruktúrákat felújítjuk, hogy megőrizzük a termelési kapacitásainkat.

A betakarítási folyamat során elengedhetetlenek a különleges járószerkezettel rendelkező kombájnok. Fotó: Giricz Petrik

- Hosszadalmas folyamat és sok pénz - aki most belekezdene, annak ezt látni kell. Mi is inkább felújítunk, mentjük, ami menthető -- mondja.

A rizs mindennapjai a technológiában is külön utat követelnek. Vízkormányzás, állandó szintfigyelés, speciális gépek: gumihevederes kombájn az aratáshoz, repülőgépes műtrágyaszórás AN-2-essel a nehezen járható, felázott telepeken.

A repülés nem csupán egyféle úri passzió, hanem sokkal inkább az idő, valamint a hozzáférhetőség kérdése. Drónokkal nem lehet olyan ütemben és mennyiségben granulátumot eljuttatni, mint ahogyan azt szükség lenne. Ha az AN-2 kiesik a képből, akkor komoly gondok elé néz a szakág – figyelmeztet.

Ha az AN-2 repülőgép kiesik a forgalomból, komoly nehézségek elé néznek a rizstermesztők.

Közben a hatóságok és a társadalom nézőpontja is átalakult. Míg korábban gyakran hangzottak el kérdések, hogy "miért van szükség a rizsre", ma már a vízvisszatartás és a tájban lévő víz megőrzése közpolitikai prioritássá vált. A rizsföldek élőhelyi jelentőségét is teljesen új megvilágításba helyezik.

Van saját csomagolásunk kis tételben, hat fajtával, de ez inkább a tudatos vevőknek szól, nem a tömegpiacnak Fotó: Giricz Petrik

A "vizet a tájba" üzenete számunkra fontos üzenetet hordoz. A víz megléte alapvetően meghatározza a megélhetést és a környezetünk élővilágának sokszínűségét. Amíg a Körös áramlik, mi kitartóan folytatjuk a munkánkat – fejezi be gondolatmenetét.

Giricz Petrik története egyaránt tükrözi a családi hagyományokat és a modern agrárkörnyezet kihívásait. Gyomaendrőd rizzsel már nem lehet csodákat ígérni: a klíma egyre zordabb, a piac érdektelensége egyre nő, és az infrastruktúra költségei az egekbe szöktek. Ám ahol a víz és a tudás összefonódik, ott még mindig születhet egy különleges magyar rizs, amely ízével, karakterével és élőhelyi hatásaival egyedülálló – fajtáról fajtára, tábláról táblára.

Indexkép: Giricz Petrik - egyedi művészeti látványosság!