A klímaválság következményeként fokozódik a mikotoxinokkal kapcsolatos kockázatok szintje. Az Agrárágazat szakmai elemzése szerint a változó időjárási viszonyok és a szélsőséges éghajlati jelenségek jelentős hatással vannak a mezőgazdasági termelésre, ami

A mikotoxinok az elmúlt másfél évtizedben egyre nagyobb kihívást jelentenek a növényvédelmi szakemberek, a takarmányalapanyag-gyártók és az állattenyésztők számára. A klímaváltozás felgyorsulása tovább fokozza a mikotoxinokkal szembeni harcot, hiszen a változó környezeti feltételek kedveznek a toxikus gombák elterjedésének.

A 2024-es betakarítás nemcsak az extrém időjárás miatt vált emlékezetessé, hanem a mikotoxinszintek jelentős emelkedése miatt is. Az év során a globális átlaghőmérséklet először haladta meg az iparosodás előtti szinthez képest a 1,5 °C-os határt, ami szélsőséges éghajlati viszonyokat eredményezett - hosszan tartó aszályokat és csapadékos időszakokat egyaránt.

Független laboratóriumi vizsgálatok megerősítették, hogy mind a betakarítás előtti, mind az utáni mintákban aggasztó mértékben megnőtt a mikotoxinok előfordulása. A tapasztalat ráadásul világszerte megfigyelhető. Különösen veszélyes a többszörös mikotoxin-szennyezettség, mivel ezek együttes hatása - még ha egyenként az értékek nem is lépik túl a határértékeket - súlyosan veszélyeztetheti a haszonállatok egészségét, a termelés fenntarthatóságát és az élelmiszerbiztonságot.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy nem bízhatunk az állatok tüneteiben mint megbízható jelzőrendszerben - a "kanári a szénbányában" koncepció ideje lejárt. A múlt század 50-es éveiben a kanárikat használták a szénbányákban, hogy érzékenyebb szaglásukkal előre jelezzék a légszennyezettséget, például a szén-monoxid szintjének emelkedését. Ma már elengedhetetlen a nyersanyagok alapos tesztelése és a precíziós mérséklési stratégiák alkalmazása a takarmánybiztonság biztosítása érdekében.

Az Egyesült Államokban már két évtizede tart a Fusarium Head Blight (FHB), vagyis a kalászos gabonák fuzáriumos fertőzésének előrejelzésére szolgáló modellek kidolgozása. Jelenleg több mint 1200 betegség-megfigyelés áll rendelkezésre, amelyek segítik a predikciós rendszerek finomhangolását. Az új, gépi tanuláson alapuló Random Forests (RF) modellek sokkal pontosabb előrejelzéseket kínálnak, mint a korábbi algoritmusok. Ezek a modellek különösen érzékenyek olyan változókra, mint a hőmérsékleti stabilitás, a relatív páratartalom, a harmatpont és a gőznyomás-hiány – mind olyan tényezők, amelyek jelentős szerepet játszanak az FHB megjelenésében, különösen a virágzás időszakában. A stabil és párás időjárás kedvez a fertőzések terjedésének, így ezen paraméterek alapos megértése kulcsfontosságú a hatékony védekezés érdekében.

A Fusarium Prediction Center révén az Egyesült Államok 35 államában már napi szinten hozzáférhetők az FHB előrejelzések. A rendszer használói között a termelők 89%-a kedvezően nyilatkozott a gazdaságuk jövedelmezőségére gyakorolt hatásáról. Ez a modell nemcsak a felesleges növényvédő szerek alkalmazásának elkerülését segíti elő, hanem évente körülbelül 70 millió dolláros megtakarítást is eredményez.

Mint ismert, tavaly sajnos jelentős károkat okozott a hazai kapáskultúrákban a nyár közepétől kibontakozó forró szárazság. A rekkenő hőség egészen szeptemberig tombolt, és például kukoricában a termés jelentős részét alkalmatlanná tette a minőségi felhasználásra.