A jövő közösségi erdőjének kialakítása zajlik: közös erőfeszítések az erdők és a természet megóvásáért.

Az OTP Bank és a Pilisi Parkerdő Zrt. egy évtizedes együttműködési megállapodást írt alá, amelynek célja egy 320 hektáros erdőterület természetvédelmi fejlesztése. Ez a városierdő szemléletű projekt nemcsak a természet megóvását tűzte ki célul, hanem a rekreációs lehetőségek bővítését és a közösségi élmények gazdagítását is. Az együttműködés révén a terület új színt visz a városi életbe, harmóniát teremtve a természet és a közösség között.

2025. május 7-én ünnepélyes keretek között került sor arra az eseményre, amikor az OTP Bank és a Pilisi Parkerdő Zrt. aláírták a megállapodást, amelynek révén több mint 200 millió forintos befektetéssel újítják meg a Budakeszi Vadaskert 320 hektáros erdőterületét. Az együttműködés célja, hogy a terület ökológiai, klímavédelmi és turisztikai szempontból is megújuljon – emelte ki Pókos Gergely, az OTP Zöld Program ügyvezető igazgatója.

A Budakeszi mellett fekvő több mint 300 hektáros terület Európa második legnagyobb vadbemutató kertjeként évtizedek óta a természet iránt érdeklődők kedvelt kirándulóhelye. A főváros közvetlen szomszédságából fakadóan évente rengeteg látogatót fogad, akik természetes, erdei környezetben, szabadon figyelhetik meg a hazai nagyvadfajokat egy kellemes séta közben. További vonzó tényező a szomszédos Budakeszi Vadaspark is, melynek környezeti nevelési tevékenysége egyedülálló értéket képvisel.

A térség kiemelt természeti és közösségi szerepére építve most átfogó fejlesztés indul, amely az örökerdőgazdálkodás bevezetésében úttörő szerepet játszó Pilisi Parkerdő szakmai irányítása mellett valósul meg. Az élőhelymegújítás hatásait a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatói mérik és hitelesítik. A beavatkozások célja, hogy egy a klímaváltozásnak ellenállóbb, változatosabb, ökológiailag gazdagabb erdő jöjjön létre. A 10 éves program 228 millió Forintból, az OTP Bank támogatásával valósul meg, amely a fenntarthatóság iránti elkötelezettsége jegyében nemcsak pénzügyi forrással járul hozzá a célok eléréséhez, hanem aktív partnerként részt vállal a fejlesztések hatásainak nyomon követésében és ismertetésében is.

Az esemény során Pókos Gergely hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság nem csupán egy trend, hanem már jogszabályi követelmény is. Az OTP Bank ennek megfelelően lehetőséget keres arra, hogy infrastrukturális beruházások, például ingatlanfejlesztések révén aktívan támogassa a fenntartható fejlődést.

"Nemcsak a közjóért dolgozunk, üzletet is építünk, de még ennél is fontosabb, hogy felelős vállalatként viselkedjünk. Több mint 40 ezer ember dolgozik nálunk, ez 40 ezer család, akik mind egy élhetőbb világot szeretnének a gyerekeiknek."

Ha sikerül elérni a tervezett eredményeket, a Közép- és Kelet-európai régió más részeire is kiterjesztik. Újdonságként egy elismerési formát is bevezetnek: szimbolikusan egy fát ajándékoznak azoknak a munkatársaknak, akik munkájukkal kiérdemlik, tette hozzá.

Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója kifejtette, hogy a mai esemény különleges alkalmat teremt a Budakeszi Vadaskert három korszakának – múlt, jelen és jövő – együttes ünneplésére. A Budakeszi Vadaspark a hetvenes évek második felében jött létre, eredeti célja pedig az volt, hogy bemutassa a hazai kis- és nagyvadfajokat természetes élőhelyükben, egyúttal lehetőséget adva a vadászati tevékenységekre is. Az akkori több mint 300 hektáros terület Európa második legnagyobb vadasparkjának számított. Azóta azonban a világ sokat változott: a környezeti viszonyok, a klímaváltozás hatásai, az urbanizáció és a látogatói szokások átalakulása új kihívások elé állítják az erdőgazdálkodókat, akiknek most alkalmazkodniuk kell a modern kor igényeihez.

A legújabb fejlesztés célja, hogy a természeti értékek megóvása mellett a látogatók számára is modern és vonzó módon mutassa be az élővilág csodáit. Ebben a folyamatban kiemelkedő szerepet játszik a Soproni Egyetem, amely szakmai tanácsokkal és önellenőrzési lehetőségekkel támogatja a munkát. A fejlesztések magukban foglalják a szerkezeti és fajgazdasági sokszínűség megőrzését, az invazív fajok visszaszorítását, a holtfák megőrzését, valamint a tájsebek és vizes élőhelyek rehabilitációját. Évente több millió látogató érkezik a területre, ezért új sétálóutakat, tanösvényeket, kilátóteraszt és futóköröket alakítanak ki, digitális információs megoldásokkal kiegészítve, hogy az emberek még közelebb kerülhessenek az erdő varázslatos élővilágához.

Meg vagyok győződve arról, hogy a természetvédelem és a fenntarthatóság terén elért sikerek elengedhetetlen feltétele a partnerség. Ez a példa világosan bemutatja, hogyan képes egy erdőgazdálkodó és egy gazdasági szereplő hosszú távon, széleskörű együttműködés keretein belül, közös célok érdekében dolgozni.

Ezek a beavatkozások az OTP Bank támogatásával valósulnak meg, amely a zöld átállást célzó hosszú távú stratégiája részeként vállal szerepet a biológiai sokféleség megőrzését szolgáló természetközeli fejlesztésben.

Nem csupán a sétautak és a közkedvelt kilátóterasz kap új fényt, hanem a látogatók is egy különleges, interaktív élmény keretein belül léphetnek kapcsolatba a természettel.

Rétfalvi Tamás, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Környezet-és Természetvédelmi Intézetének igazgatója kiemelte: az egyetem elkötelezett minden olyan kezdeményezés mellett, amely a klíma és a biodiverzitás megőrzését, valamint a társadalmi-gazdasági fenntarthatóságot szolgálja. Az egyetem 2015-ben indította el a KIMPI projektet, amely környezeti monitoring rendszert működtet. Ennek egyik elemeként a méhcsaládokat telepítenek a vadaskertbe, és a virágpor, illetve nektár elemzésével teljes botanikai felméréseket tudnak végezni, amelyek, mint Rétfalvi mondta sokkal megbízhatóbbak, mint a hagyományos felmérési módszerek. A méhek segítenek nyomon követni a biodiverzitás javulását, a beporzók számára kedvező életfeltételek kialakulását.

Budapest és környéke különleges városi erdeivel büszkélkedhet, amelyek a természet és a városi élet harmonikus találkozását képviselik. A főváros területén mintegy 5700 hektár erdő található, ebből 3600 hektárt a Pilisi Parkerdő kezel, míg a maradék területet több mint 100 különböző erdőgazdálkodó tartja nyilván. A fővárosi parkok összesen körülbelül 1100 hektárt foglalnak el, amelyek zöld szigeteket képeznek a városi forgatagban. Érdekes, hogy az 1850-es évekig az erdőterületek folyamatosan csökkentek, azonban a főváros fejlődése új lehetőségeket teremtett, és ezáltal az erdők terjedése újra megkezdődött. Az 1870-es években elindultak az erdősáv-telepítések, amelyek máig látható nyomokat hagytak a városban, például Kőbánya-Kispest mellett, a Keresztúri temető környékén vagy a Sashalmi kiserdőben. Ezen helyek nemcsak a természet szépségét kínálják, hanem a városi lakosok számára is fontos pihenőhelyeket biztosítanak.

A városi erdők napjainkban olyan ökoszisztéma-szolgáltatásokat kínálnak, amelyek eltérnek a megszokott, hagyományos erdők által nyújtottaktól. Ezek a zöld területek számos kihívással néznek szembe, mint például a fokozódó terhelés és a beépítés hatásai, a turisták tömegei, a folyamatosan változó társadalmi igények, valamint a klímaváltozás következményei.

A program révén a Budakeszi Vadaskert a következő évek során egy olyan fenntartható természeti oázissá válik, amely gazdag biodiverzitással, élvezetes szabadidős programokkal és közösségi élményekkel várja az idelátogatókat.

Ez a kezdeményezés kiváló példája annak, hogyan lehet a városi erdőgazdálkodás keretein belül harmonikusan ötvözni a természetvédelem, az oktatás és az élményalapú erdőhasználat elveit egy főváros közelségében található erdőben - mindezt egy fenntarthatóbb és élhetőbb jövő érdekében. Az oktatás szerepe sokféleképpen megjelenik: a projekt keretein belül kialakított tanösvény, információs pontok és interaktív elemek révén a látogatók lehetőséget kapnak arra, hogy mélyebb betekintést nyerjenek az erdei ökoszisztémák működésébe és a természetvédelem fontosságába.